Ez utóbbi beépítésének indoka, különösen a TDM keretek terhére nem teljesen világos szakmai körökben. A felhívás további ellentmondása, hogy a Közép-magyarországi régióban nem jelent meg, aminek köszönhetően az itt jelenlévő szervezetek hoppon maradtak – elgondolkodtató, hogy ez egy Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia prioritásai között számon tartott cél esetében vajon miért nem része a kiíró szerint Magyarországnak?
A felhívásban foglalt pénzügyi keretek – és itt kérdőjeleződik meg igazán a klaszterek integrálása – esetében különösen rosszul járt a Nyugat-Dunántúl, hiszen a rendelkezésre álló 70 millió Ft összeget pl. gyógyhelyként egyedül Sárvár is meghaladhatná a maga 100 milliós igényével. A többi régióban is csökkentek a keretösszegek, ami figyelembe véve a keretek korábbi relatív kihasználatlanságát érthető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség oldaláról és remélhetőleg így is elégséges lesz a szervezetfejlesztésre.
A pályázók köre továbbra is az NGM regisztrált helyi és térségi TDM-ekre terjed ki, a pályázható tevékenységek, az 50-100 milliós projektösszegek is megegyeznek a korábbival és az értékelés sem hozott változásokat. Az október 15-i beadási határidő mindenesetre azoknak kedvez, akik nem ’aludtak el’ pl. a pályázat tavalyi visszavonásakor és folytatták a szervezetfejlesztést. A fennmaradó időszakban ugyanis egy egyesület megalapítása, bejegyzése, majd regisztrálása a minisztériumnál és párhuzamosan a pályázati projekt összeállítása azért kihívásokat rejt magában.
Késik a regionális TDM szervezetek megjelenése
A felhívás megjelenése egyúttal a 2013 végéig tartó Európai Uniós költségvetési és így hazai támogatási időszak valószínűleg utolsó TDM pályázati kiírása, ami lehetőséget ad némi összegzésre is. A kezdeti, a 2007-es lehetőséghez képest két év késéssel megjelent első, 2009. évi kiírásnak köszönhetően visszafordíthatatlanul elkezdődött az egész országra kiterjedő TDM rendszerfejlesztés, aminek módszertana, gondolkodásmódja igencsak új volt abban a környezetben, ahova bekerültek ezek a szervezetek. A partnerségek ugyanakkor a jelentős kihívások ellenére is létrejöttek, a szervezetek elkezdtek működni, esetleg egy-egy, nem TDM alapelveket tükröző kezdeményezés esetében beszélhetünk kudarcról. A folyamat egyre több helyen a piacralépés szempontjából kulcsfontosságú térségi szinten folytatódik és területileg is kiterjed az Új Széchenyi Terv tavalyi és idei kiírásainak köszönhetően. Amennyiben a pályázat ’TDM szervezeteket szabályozó’ működése állandósul a projektidőszakot követően és a fenntarthatóság törvényi garanciákat kap, akkor egy sikertörténetről beszélhetünk, amivel sikerül új alapokra helyezni a hazai turisztikai intézményrendszert és egy hosszabb úton az első lépéseket megtenni a hazai turizmus versenyképessége érdekében.
Ezt ugyanakkor némileg beárnyékolja, hogy az eredeti célok szerint 2013-ban léteznének a regionális TDM szervezetek is, aminek egyelőre egy előhírnöke létezik a Balatonnál. Tovább kérdést vet fel, hogy a most megjelent pályázat forrásainak figyelembevételével a 3 TDM pályázati kiírás keretében - 2009, 2011 és 2012 – maximum 6 Mrd Ft körüli Európai Uniós forrásból részesül a TDM rendszer fejlesztése, míg 2007-ben erre a célra 13 milliárd Ft állt rendelkezésre - beleértve a regionális szint támogatását is. Azaz összességében a mérleg mintegy 7 Mrd Ft, a TDM rendszer részére lehívatlan, az induláskor rendelkezésre álló forrást mutat. Ezt az elvesztegetett lehetőséget talán érdemes lenne megvizsgálni és elemezni, hogy miért is alakult így. Ráadásul javában zajlik a 2014-2020-as időszak tervezése, sőt fejlesztési céljainak véglegesítése, ahol ezeket a tapasztalatokat is érdemes lenne felhasználni a (még) sikeres(ebb) folytatás érdekében.
