Kovacsics Imre: állami beavatkozás szükséges

Már három olyan fürdőt – Gelse, Dunaújváros, Esztergom – találunk az országban, amelyet komoly állami támogatással fejlesztettek az elmúlt években, a tulajdonos önkormányzatok azonban anyagi okokból kénytelenek voltak – legalább szezonálisan – bezárni őket. A sor jövőre folytatódhat – mondja Kovacsics Imre, az országszerte hat fürdőt vezető Spa Holding Hungary ügyvezetője.

Kovacsics szerint nem szabad az államnak a fejét a homokba dugnia, mivel a magyarországi fürdők többsége mindennapos finanszírozási gondokkal küzd. A jéghegy csúcsa, hogy bezárt Gelse, Esztergom és Dunaújváros fürdője. Rajtuk kívül több tucat olyan fürdő is van, amelyet mesterségesen tart életben a tulajdonos önkormányzat. A legtöbb helyen évi 50-300 millió forintot kénytelenek erre fordítani, ami azt is jelenti, hogy más területektől vonják el ezt a pénzt. Kovacsics szerint fel kell arra készülni, hogy jövőre még annyi pénzük sem lesz az önkormányzatoknak, mint az idén, így a fürdőbezárási hullám folytatódhat. Ennek negatív hatása továbbgyűrűzhet, és azok a zömében kis- és középvállalkozások is csődbe mehetnek, amelyek egy ilyen fürdőbe vagy annak környékére települtek. A probléma egyik alapvető oka, hogy amikor ezeket a fürdőket jelentős pályázati forrásokból fejlesztették, az önkormányzatok az 50%-os önrészre hitelt vettek fel, ezek törlesztőrészletei pedig a gyenge forintárfolyam miatt manapság az egekben vannak. Emiatt sorra kerülhetnek a hitelező bankok kezére a fürdők. De amint láttuk Dunaújvárosban, a bank nem finanszírozza a téli veszteséget, inkább leállítja és legjobb esetben szezonálisan működteti a négymilliárdból megépített élményfürdőt. „Ma 300 kis állam tulajdonában vannak a fürdők. Ezek egymás elől próbálják elvinni a vendéget. Dunaújvárosban 750 forintért adták a belépőt, pedig 2500-ért kellett volna. Arra költik a kicsi marketingbüdzséjüket, hogy egymás elől happolják el a vendéget” – állapítja meg Kovacsics.

Az is elgondolkodtató, hogy a „jól működő fürdők” között bőven akad olyan, ahol a 4-6 milliárdos fejlesztetés eredményeként most néhány tízmillió forint az éves eredmény. Hány év alatt térül így meg a befektetés? – kérdezi Kovacsics.

Pedig tíz évvel ezelőtt jó volt a koncepció. Az első Széchenyi-tervben 30 milliárd forint állami támogatást osztottak szét, és ugyanennyi volt az önrész, most uniós forrásokból további 20 milliárd áll a rendelkezésére, vagyis összesen 80-100 milliárdot költöttünk fürdőfejlesztésre az elmúlt tíz évben.

A magas hitelkamatok mellett még számtalan probléma nehezedik a fürdőtulajdonosok és -üzemeltetők vállára – sorolja Kovacsics. Véleménye szerint a 18%-os kedvezményes áfakulcsot ki kellene terjeszteni a szállodák mellett a fürdőkre is. Már csak azért is, mert így jövőre az áfaemelés miatt már jelentős árkülönbség alakul ki a fürdők és a melléjük települt szállodák árai között, és a vendégek többsége inkább a szállodákban élvezi majd a gyógyvíz áldásos hatását, át sem megy a fürdőbe. Pedig az alapvető vonzerő a gyógyvíz és a fürdő. Ez olyan, mint ha az állam a saját gyerekével tolna ki, hiszen a fürdők többsége önkormányzati tulajdonban van. Az áfaemelés Kovacsics számításai szerint évi 50-60 millió forint bevételkiesést jelent egy nagyobb fürdőnél.

Akad gond még bőven. „Nonszensz, hogy az OEP-es támogatásokat öt éve nem emelik, sőt van, amit csökkentettek. A medencefürdő díja csupán 220–260 forint kezeléseként. Mivel csak egy gombóc fagylalt árát kapják a fürdők, érthető, hogy önrészt kérnek a betegtől. Ezért egyre kevesebb vendég veszi igénybe a gyógyszolgáltatásokat. Ugyanakkor lehet, hogy gyógyszerre többet költenek emiatt.” Jövőre ráadásul az üdülési csekk kivezetése miatt 60-100 millió forint bevételtől esnek el a fürdők, az annak helyére lépő Szép-kártya bevezetése nagyon lassan halad, annak keretösszegéből pedig egészségmegőrzésre csak 75 ezer forint jut.

És van még egy tényező: az első, 8-10 évvel ezelőtt modernizált fürdők már megérettek a komoly renoválásra, újabb fejlesztésre. Ezt már biztosan nem tudják a tulajdonos önkormányzatok önerőből megoldani.

Ezért kellene lépnie az államnak: „államosítani” kellene a fürdőket – javasolja Kovacsics. A tulajdonjogot ott kell hagyni az önkormányzatoknál, de létre kellene hozni egy központi menedzsmentet szakemberekből, amely meghatározza, milyen specifikus fejlesztéseket kell a meglevő fürdőkben tenni, melyek, amelyeket el kell felejteni. „Közös beszerzéssel jelentősen tudnánk csökkenteni a költségeket, áramot például a tőzsdéről közösen vehetnének a fürdők. A marketingkereteket összeadva sokkal hatékonyabb reklámot lehetne csinálni. Ha évente minden fürdő ötmilliót bedobna a közösbe, az összesen másfél milliárd forint lenne! Az államnak nem kell adnia hozzá semmit, olyan fürdőkampányt csinálhatnánk ebből a pénzből, hogy bármelyik versenytárssal fel tudnánk venni a versenyt. A külföldi fővárosokban frekventált helyen irodákat nyithatnánk, folyamatos médiajelenlétet érhetnénk el. Rá kellene állni a sportrehabilitációra: van 800 ezer rendszeres amatőr sportolónk. Az állam ne adjon több pénzt, mint eddig: a kórházakból vigyük a gyógyfürdőkbe a kezelésüket! Kitalálunk egy speciális gyógyvízalapú rehabilitációt, gyógytermékeket fejlesztünk ki. Mellesleg kétszer annyi fürdőnk van, mint kórházunk” – állítja Kovacsics.

A Nemzeti Fürdőszövetség elnöke javaslataiból összeállított egy anyagot, amelyet eljuttatott a megfelelő szervekhez. Most várja a visszajelzést.

„Ha semmi sem változik, akkor elmondhatjuk: fürdőt építeni volt jó üzlet, és nem fenntartani és működtetni!” – sommázza gondolatait a Nemzeti Fürdőszövetség elnöke.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.