Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér, a főiskola rektor-helyettese köszöntőjében megfogalmazta, hogy a turizmusföldrajz területén végbemenő kutatások és innovatív megoldások hozzájárulnak a nemzeti jóléthez éppúgy, mint személyes életünkhöz, kapcsolatainkhoz. E munkának köszönhetően, a turizmus területein érzékelhető befektetési hajlandóság is növekedhet és megvalósulhat az a tudásháromszög, amely az oktató-kutató műhelyek, a vállalkozások és az innováció együttműködésében ölt testet.

Turizmus és földrajz

Dr. Kocsis Károly, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetének igazgatója a földrajztudomány és a turizmológia szoros kapcsolatát emelte ki a „Jó(l)lét és turizmus” című szakkönyv rövid bemutatásával és méltatásával. A földrajz, mint a tér tudománya, kiváló szintetizátor az egyes részterületek között, tette hozzá. Minden felsőoktatási intézményben van ma turizmusföldrajzi képzés, ami messze nem elvont fogalomtár, hanem nagyon is praktikus módon fókuszál a turizmus egészére.

A Magyar Földrajzi Társaság elnöke, Dr. Gábris Gyula kiemelte, a turizmus és a több mint kétezer éves földrajz egyik közös nevezője a természet. A földrajz valahogy mindig megtalálta azokat a területeket, ahol jelentős értéket alkothatott, ezért tudott fennmaradni. Köszöntőjében kitért arra is, hogy az új területek egyik legfiatalabbika a turizmusföldrajz, de ilyen a vallásföldrajz és a népességföldrajz is.

Hiányterületek a turisztikai kommunikációban

A plenáris előadásokat a Hungary NEXT képviseletében megszólaló Bódis Gábor kezdte. Felvázolta a majd’ tíz hónapja indult civil szervezet célkitűzéseit, filozófiáját és eredményeit az új és versenyképes Magyarország-márka megalkotásában. Pont a kreativitás és az innováció az a két hiányelem ma a turisztikai kommunikációban, amelyek nagyot lendíthetnének az újszerűségen: modern kommunikációs eszközök és kreatív ötletek kell, hogy beépüljenek a mindennapi munkába. Kihasználatlan ma még a hungarikumok és a sikeres magyar márkák adta plusz tartalmi többlet, viszont jelentős előrelépés az, hogy a magyar termékek védjegy-hármasa ma ár erősebben van jelen a multik polcain is. Az ország-márka-műhely által reprezentált szakmai tudás egyre inkább beépülhet az egyéb civil és döntéshozói gondolatmenetekbe is, egyfajta tudástranszfer indult el azzal, hogy az oktatási szféra után az államigazgatás meghatározó szereplői is kikérik véleményét és számos koncepció alkotásába vonják be. A NEXT nagy lehetőséget lát a már meglévő és még előttünk álló világörökség-helyszínekben, mint attrakciókban is.

Mit hoz a 2014-2020-as időszak?

A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal képviselője, Bánhidai Csilla tervező-elemző elmondta, hogy a hivatal, amely 2012. január 11-től működik, az NGM háttérintézménye. A 2014–20-as uniós finanszírozású fejlesztési ciklusban több fontos változás is várható az eddigiekhez képest:

• A korábbi időszakban lévőnél (14+1) kevesebb számú és a rugalmas forrásfelhasználást biztosító integrált Operatív Program;

• A régiók mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a megyék és a városok, emellett kisebb térségi szinten a LEADER jellegű akciók;

• A tárcák és a megyék tervezési koordinációs szerepet kapnak; • Koncentráltabb forrásfelhasználás

• Erős gazdaságfejlesztési fókusz, ami a források 60%-át teszi ki

• A források 40%-a humánerőforrás-fejlesztésre, infrastruktúra fejlesztésre, és környezetvédelemre, valamint energiahatékonyságra fordítható.

Az Operatív Programok közül, a TOP, vagyis a Terület- és Településfejlesztési OP lesz az, ahol a turizmusfejlesztés nevesíthető. Megvalósulhat a valós térségi decentralizáció a közfejlesztésekben, felelős területi szereplőkkel (a térségileg decentralizált fejlesztési csomagok felelősei a megyék, a megyei jogú városok és térségeik, valamint a kis és közepes városok és térségeik). Ezen fejlesztések tárgykörébe tartozik a turizmusfejlesztés is. A VEKOP, azaz a Versenyképes Közép-Magyarország OP kiemelt fejlesztési céljai: a regionális gazdasági teljesítmény fenntartható módon történő növelése, innovatív, kreatív és minőségi szolgáltatás-, vonzerő- és termékfejlesztés, valamint a turisztikai intézményrendszer megerősítése.

Globalizáció vs. specializáció

A kreativitás megjelenése és hozzáadott értéke a niche turizmusban témával foglakozott a Kodolányi János Főiskolát képviselő Rátz Tamara. A hároméves kutatási projekt az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Elemezte a nemzetközi trendeket a specializáció vs. tömegturizmus kérdéskörben, a niche turizmust Magyarországon. Az előadó szemléletes példákkal illusztrálta a turisztikai piac átalakulását és azt a két trendet, amely ma jellemző: homogenizáció és diverzifikáció. A versenyképesség kulcsa egyértelműen a minőség és az egyediség. A hazai innovativitásra jellemző, hogy az gyakran eseti, véletlenszerű, gyakorlati tapasztalat alapján jön létre, inkább a kis- és középvállalkozásoknál, gyakran az imitáció kockázatával. Ami ma vonzó egy turisztikai programban: rugalmas időpontok, egyénileg testre szabott útvonal, helyi idegenvezető. Meghatározóak a valódi, személyes élmények és az együttműködés a helyi közösségekkel. Szálláshelyek tekintetében a személyesen kiválasztott, az utazás jellegéhez illeszkedő, saját karakterrel rendelkező megoldások a legsikeresebbek. Kiemelkedően fontos a szakértő tudás, az első kézből származó ismeretek, a személyesen végigjárt útvonalak: kiemelkedő Budapest az egyedi városnéző programok területén például.

Fókuszban a desztinációk

A szekciótémák közül a desztinációkkal foglalkozókból idézünk most röviden. A fürdők fejlődésével foglalkozó számos kutatás kimutatta, hogy ott fejlődik maga a teleülés és emelkedik a vendégéjszakák száma, ahol a város vezetése érti és támogatja a turisztikai fejlesztéseket. Ígéretes, de nagy fába vágja a fejszéjét a Balkán egészségturisztikai fejlesztését megcélzó kutatómunka, melynek során leltár és koncepció készül a térségre vonatkozóan. Hazánk ehhez a tapasztalatot adja azon országokban, ahol ma a depresszió és a kilátástalanság az uralkodó. Újraértelmeződik ma az egészség, és felértékelődnek az egészségfejlesztést szolgáló termékek is.

A verseny a spa-világban is erős, de az egymásra utaltság is jellemző, hiszen sikeresen működik a több desztinációt integráló Alpine Wellness, Nordic Wellbeing és European Spa World Projekt is. Valami ilyesmit alapoz majd meg a magyar kutatóprogram is.

A kisvasutak világában 145%-os fejlődés figyelhető meg a népszerűség tekintetében, igen vonzóak a mesevonatok, mikulásvonatok és az olyan innovációk, mint a Király-réti napelemes motorkocsi. Ezek mind-mind a szezon elnyújtása miatt érdekesek, csakúgy, mint az a Balaton társasjáték, amely a Turizmus Zrt. szakmai közreműködésével került piacra.

Hasonlóan innovatív a Csobbanjunk együtt! fürdő-társasjáték, amely a 360 fürdőből 30-at jelenít meg a táblán. Sajnos, az eddig eladott mennyiség nem túl nagy, amely egyes vélemények szerint a kivitelezés nem minden szempontból minőségi megvalósításából is ered.

Hallhattunk a tematikus utak problémáiról is, és megtudhattuk a Balaton márka egyedi megkülönböztető jegyeiről készült felmérés eredményét, miszerint a Magyar Tenger elsősorban mint édesvizű fürdőhely definiálható, másodsorban, mint aktív pihenést kínáló desztináció.

Érdekes elemzések kerültek napvilágra a Velencei-tó kapcsán is, ahol a helyi TDM-szervezet igyekszik minden sajátos terméket és programot felkarolni. A helyiek még mindig nem nagyon hisznek a Velencei-tó Kapuja nagyberuházás megvalósíthatóságában, annak ellenére, hogy jó pár héttel ezelőtt a közel két éve félbehagyott beruházás újra erőre kapott.