Balog Zoltán kiemelte az összefogást, amely a történelmi épület tízéves felújítási projektjében megmutatkozott, méltatva elődje, a szocialista Hiller István érdemeit is. Emlékeztetett arra, hogy a felújításra és a Wesselényi utcai új oktatási központ kialakítására 13,2 milliárd forint uniós és hazai forrást szántak.

A múlt iránti tisztelet együtt érvényesült azzal az igénnyel, hogy a legmodernebb, világszínvonalú technikával szereljék fel a Zeneakadémiát - hangsúlyozta. A tárcavezető elmondása szerint a kormány célja, hogy Budapest a zene világvárosa legyen, ezért megújul a Pesti Vigadó, az Erkel Színház, a Mátyás-templom, és részben állami támogatással felépült a Budapest Music Center, így esténként csakhamar 8000 ember hallgathat egyszerre hangversenyt Budapesten.

A világszínvonalú épületeket világszínvonalú programokkal kell megtölteni - fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ezért kérték fel Batta Andrást, a Zeneakadémia rektorát az egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős kormánybiztosnak. Balog Zoltán kitért arra, hogy az egységes fővárosi kulturális stratégia megalkotására jött létre nemrég a Fesztivál Tanács, amelyben minden jelentős budapesti kulturális intézmény vezetője helyet kapott.

A legfontosabb fővárosi programsorozatokra, a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztiválra évi csaknem 2 milliárd forint támogatást ad majd az állam. Mint elhangzott, rövidesen megnyílik a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, a megújult Várkert Bazár, megkezdi működését a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ, és jól halad a városligeti Múzeumi Negyed tervezése is.

A 2014-es Holokauszt emlékévben a kormányzat ehhez a nemzeti és világtragédiához is jelentős mértékben a kultúrán keresztül szeretne közelíteni - jelentette be Balog Zoltán.

Nemcsak az infrastruktúra, hanem az oktatás szelleme is megújul a Zeneakadémián - az egyetemen és a hozzá kapcsolódó koncertközpontban -, mert bár őrzik a nagy elődöktől örökölt tradíciót, ma biztosan másképp kell oktatni, mint Liszt korában - hangoztatta Batta András rektor, kormánybiztos kedden, a Zeneakadémia nyitónapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.

Iskolateremtő projekt jutott el a befejezéséhez - mondta Batta András, aki visszatekintett az intézmény múltjára az alapítástól a felújítással kapcsolatos tervpályázat meghirdetéséig és a rekonstrukcióig. Az előző és a mostani kormány, de a civil szféra is odaadóan támogatta a Zeneakadémia ügyét - hangsúlyozta.

A rektor közölte, hogy az egyetem a következő szemeszter indulásakor, januárban költözik a Liszt Ferenc téri tantermekbe. A "száműzetés éveit" ugyan valamelyest megsínylette az oktatás, de 2011 októbere után, amikor megnyílt a 13,2 milliárd értékű projekt részeként felépült Wesselényi utcai épület, kiegyensúlyozott helyzetbe kerültek.

Csonka András, a koncertközpont kulturális igazgatója a hangversenyévadról elmondta, a szerkesztés alapelve az volt, hogy a műsor mutassa be a kortársakat, a Zeneakadémia jelenlegi világhírű mestereit és a majdan hírnévre érdemes tanítványaikat. Megemlítette a Kelemen Kvartettet, amelyet két elismert szólista és tanár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás, valamint két - több mint ígéretes - növendék Kokas Dóra és Homoki Gábor alkot.

"Éles helyzetben kezdi meg működését a koncertközpont, mert a felújítások, építkezések nyomán (Budapesten) rövidesen kétszer annyi helyre ülhet le egy este a közönség, mint egy évvel ezelőtt. Meg kellett találnunk a saját arculatunkat, a 437 személyes kifinomult akusztikájú nagyteremben például a hangversenykínálatból hiányzó kamarazene kap főszerepet" - mondta.

E téren is érvényesül a mester és növendék felállás, pódiumra lépnek a zongora szak tanárai, például Dráfi Kálmán, Farkas Gábor és hallgatóik. A különleges tehetségek osztályába járók közül már a nyitó hangversenyen hallható például Devich Gergely 15 éves csellista.

A Magyar Állami Operaházzal együttműködésben Mozart-művek hallhatók az évad második felében a Solti György nevét viselő kisteremben, ahol kamaraoperákat fognak játszani. Ott ugyancsak lesznek a vizsgaelőadásokon túl saját produkciók: december 6-án Marton Éva művészeti vezetésével, Almási-Tóth András rendezésében bemutatják A varázsfuvolát, a librettót Varró Dániel fordítja újra. A vokális kamaraművek, elsősorban a dalirodalom is jelentős hangsúlyt kap a nagyteremben Németh Judit vagy épp Rost Andrea estje révén. A Kodály által megalapozott magyar kóruskultúra is pódiumhoz jut. A dzsesszmuzsika nemcsak a kiváló tanárok, például Binder Károly, hanem a sztárvendégek, Brad Meldau vagy Chick Corea révén lesz jelen.

A népzene szak és a népzenei hírességek is ott lesznek hallhatók a közeljövőben - Sebestyén Mártától Berecz Andráson át a Muzsikás együttesig.