Az eladott körülbelül 25 000 hetijegy 60 százaléka a korábbi évekhez hasonlóan idén is külföldön kelt el. Mivel azonban az országhatárokon túlról érkezők közül akad, aki nem heti-, hanem napijegyet vesz, becslések szerint mintegy 15-20 000 külföldi látogató volt összesen a szigeten. Ez a napi 52 000-es látogatószámnak csaknem egyharmadát jelenti.

Jelentős a külföldiek részaránya

Idén a legtöbb külföldi piacon nőtt a jegyeladás, drasztikus visszaesést csupán az általános magyarországi tendenciával megegyezően a német piac produkált. A németektől 2000-rel kevesebben jöttek, mint tavaly. „Jóllehet, a külföldi küldő országok közül még mindig Németországból érkezik messze a legtöbb látogató, újra kell gondolnunk a stratégiánkat. El kell döntsük, hogy még jobban megdolgozzuk-e a német piacot, vagy új küldő országok után nézzünk” – mondta el lapunknak Gerendai Károly, a Sziget Kulturális Szervezőiroda ügyvezető igazgatója.

A szervezők idén már Franciaországban és Olaszországban is intenzívebb reklámkampányba kezdtek. Az előbbi esetében megduplázódott, az utóbbinál körülbelül 50 százalékkal nőtt a látogatószám tavalyhoz képest. Jövőre a környező országok (Cseh- és Lengyelország, Szlovákia, Románia és a délszláv államok) fiataljai körében szeretnék nagyobb erőkkel népszerűsíteni a fesztivált, ahonnan egyelőre jóval kevesebben érkeznek, mint Európa távolabbi államaiból. Távolmaradásukat sokan az évről évre borsosabb jegyáraknak tulajdonítják, bár kétségtelen, hogy a zenei kínálatban sem szerepelt eddig túl sok szomszéd országbeli fellépő.

Idén a napijegy már 4000 forintra rúgott, és a jövő évre is előreláthatóan 10 százalékot meghaladó áremelést terveznek. „Az áremelkedés csak azért szembetűnő, mert 12 éve irreálisan alacsony árakkal indultunk, és még mindig messze az uniós fesztiválok jegyárai alatt vagyunk. Ráadásul, a hazai pénztárcához mérve is ár/érték arányosak a díjak – magyarázza Gerendai.

Fesztivál és turizmusmarketing

A sziget külföldi nézőközönsége évről-évre egyre nagyobb piacot jelenthetne a magyar idegenforgalom számára, ennek ellenére idén még a Budapest és környéke turisztikai marketingjéért felelős szervezet sem települt ki a Hajógyári szigetre. Kardos Endre, a Budapest-Közép-Duna vidéki Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy 2001 óta idén először nem állítottak ki a szigeten. „Három év kellett ahhoz, hogy a Budapesti Turisztikai Hivatallal közösen meggyőződjünk arról, hogy a zenei fesztivál helyszínén sokkal inkább a koncertek, mintsem hazánk turisztikai vonzerői érdeklik az ifjakat – indokolta elmaradásukat a szakember. „Ez persze nem azt jelenti, hogy a vendégek ki sem mozdulnak a szigetről. Aki kijön a városba vagy Budapest környékére, az már legtöbbször otthon eldöntötte, hogy turistáskodni is fog. Éppen ezért az a legokosabb, ha még utazásuk megkezdése előtt ellátjuk őket bőséges információval honlapunkon, amelyen a budapesti Tourinform iroda szolgáltatásaira is felhívjuk a figyelmet. Tapasztalatok szerint egyre több szigetlátogató keresi fel az irodát ittlétekor, ahol ilyenkor az ország összes régiójának kiadványai is emelt példányszámban megtalálhatók.”

A Magyar Turizmus Rt. hasonló okokból nem települt ki az idén a fesztiválra. Tavaly a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal közösen állítottak fel információs pultot a szigeten, de náluk is elmaradt a várt érdeklődés. „Ennek ellenére hatalmas potenciált látunk a rendezvényben, és jövőre is kinn leszünk, ha a humán erőforrást illetően a Sziget Kft.-től kapunk segítséget. Egyetlen fővárosi Tourin-formirodánk leterheltsége miatt saját erőből nem tudjuk megoldani a kitelepülést” – hangsúlyozta Kelecsényi Ágnes, az rt. vezérigazgató- helyettese és marketingigazgatója. Hozzátette azonban, hogy a legnagyobb marketingmunkát nem is a szigeten, hanem a küldő piacokon fejtenék ki. Már második éve szorosan együttműködnek a rendezvény szervezőivel. Idén 7 millió forinttal járultak hozzá a fesztivál külföldi marketingkommunikációra fordított 250 000 eurós direkt költségéhez. A szigetet népszerűsítő kiadványok már januártól hozzáférhetőek voltak az MT Rt. külképviseletein. 2004-ben lengyel, német, francia és olasz ifjúsági rádiókban és újságokban indítottak közös kampányokat, amelyekben a Magyar Turizmus Rt. a turisztikai lehetőségekkel is megismertette a nagyközönséget. Elsőként a Balatoni régiót népszerűsítették. Az rt. meghívására 40 nemzetközi forgatócsoport, illetve újságíró is hazánkba látogatott, hogy beszámoljon a szigetről és országunkról. Az újságírók szerint Budapestnek jó esélye van arra, hogy az európai fiatalok új „fővárosa” legyen Barcelona után.

Kelecsényi Ágnes szerint a külföldi látogatók idejutásának módja általában nem alkalmas arra, hogy a rendezvényt egy országjárással is egybekössék. A legtöbben ugyanis szervezett keretek között, az utat, szállást és belépőt előre lefixálva, főleg különvonatokkal és buszokkal érkeznek a szigetre. Idén a „fapados” járatok elterjedésével nőtt a repülővel érkezők aránya. A 2003-as felmérés szerint a külföldiek 36 százaléka érkezett vonattal, 10,8 százaléka busszal, 9,3 százaléka repülővel, 1,3 százaléka pedig autóstoppal. A fennmaradó 42,6 százalék azonban autóval vagy lakóbusszal jut el a fesztiválra, és őket érdemes lenne megcélozniuk a vidéki szolgáltatóknak, hogy néhány nappal hosszabbítsák meg magyarországi tartózkodásukat.