Márciusi lapszámunkban részletesen beszámoltunk arról, hogy milyen eredményeket vár 2011-re, illetve 2012-re a világ turizmusában az IPK International piackutató cég, amely 60 országból 500 000 megkérdezéssel gyűjtött adatokat a turizmusról.

A berlini ITB turisztikai vásár megbízásából évről-évre elkészülő World Travel Monitor legutóbbi kiadását tavaly novemberben Pisában a 19. World Travel Monitor Forum-on tárták a szakma elé. Azóta a márciusi ITB-n a legfrissebb statisztikák birtokában újra ismertették a kutatás eredményeit. E szerint a kiutazások száma 5 százalékkal bővült 980 millióra, ami minden eddigi teljesítménynél magasabb.

Fotó: matton.hu

A vendégéjszakák száma is rekordot döntött tavaly, lekörözve a 2008-as csúcsévet: a világon mintegy 6,2 milliárd éjszakát (Pisában még csak 5,9 milliárdot becsültek) töltöttek el kereskedelmi szálláshelyeken, ez 4 százalékkal több, mint 2010-ben.

A nemzetközi kiutazáshoz kapcsolódó költés mértéke is meghaladta a 2008-as rekordévét. Összesen 8 százalékkal, mintegy 828 milliárd euróra nőtt 2011-ben a World Travel Monitor szerint.

Európa leszakadóban

Ami a 2012-es esztendőt illeti, az ősszel még túl optimisták voltak a szakmabeliek. Az IPK első embere, Rolf Freitag viszonylag magas, 3-4 százalékos növekedést becsült Pisában, és a kiutazások számát 1 milliárdra saccolta.

Ugyanekkora fejlődést jósoltak egyébként a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) munkatársai is. Az ITB-n viszont már csak szerény 2 százalékos bővülést prognosztizált az IPK. A társaság Ázsia és Latin-Amerika töretlen fejlődését látva továbbra is bizakodó.

Az előbbi számára a novemberi 4 helyett már 5 százalékos növekedést előlegezett meg, a déli féltekén elterülő Amerikában pedig 6 százalékos növekedést várnak. A novemberi derűlátó becslést a globális turizmusra vonatkozóan leginkább az európai kilátások rontották le.

Akkor még az IPK hivatalos álláspontja az volt, hogy az öreg kontinens 2-3 százalékos növekedéssel minden idők legjobb évét zárhatja az idén, maga mögött hagyva a 2008-as rekordév teljesítményét is. Az euróválság mélyülésével és földrajzi terjedésével azonban az ITB idejére már mindössze 1 százalékosra fogytak a remények.

Drasztikus különbségek

Az USA számára viszont jó hír, hogy a 2 százalékos visszaesés helyett már csak 1 százalékosra számítanak a hozzáértők. Freitag szerint 2012-ben tovább nő a szakadék az olyan prosperáló küldőországok mint pl. Brazília, Oroszország, India és Kína, valamint a válsággal küzdő államok között.

Úgy véli, főként az eurókrízisben szenvedő mediterrán államok lakosai lesznek kénytelenek lemondani utazási igényeikről. Oroszország a csúcson Tavaly ősszel még csak az első 8 hónapról voltak adatai a kutatás részét képező European Travel Monitornak a 2011-es európai turizmussal kapcsolatban.

Azt már azonban akkor is lehetett látni, hogy a 2008-as év csúcsteljesítményét még mindig nem érte el kontinensünk idegenforgalma. A nemzetközi kiutazások száma 3,5 százalékkal, 414 millióra növekedett. (2010-ben még csak 2 százalékos volt a bővülés.) A vendégéjszakák száma 3 százalékkal nőtt 3,5 milliárdra, és a kiutazásokhoz kapcsolódó kiadások mértéke 2008 óta először emelkedett ilyen nagymértékben, mintegy 4 százalékkal, 348 milliárd euróra.

Globális európai bővülés ide vagy oda, a legnagyobb küldőpiacok nem mutattak fel túl jó eredményt. Nagy-Britannia a kontinens egyetlen küldőországaként egyáltalán nem produkált növekedést (0%), de Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia is csak 1-2 százalékos gyarapodást ért el a kiutazások számában. 2011-ben az abszolút győztes Európában Oroszország volt, ami a kiutazások számát illeti (+13%), de Svájc is 9 százalékos bővüléssel büszkélkedhetett.

Rekordmértékben költöttek a németek

Magyarország hagyományosan egyik legnagyobb küldőpiacán összesen 4 százalékkal nőtt a belföldi és külföldi utazások száma mintegy 321 millióra és ugyanennyivel emelkedett a vendégéjszakáké is 1,6 milliárdra. Az üdülések száma is 4 százalékkal bővült, jelenleg 45 százalékkal részesedik a piaci tortából ez a szegmens. Az üzleti utak száma 6, az egyénieké pedig 3 százalékos gyarapodást mutatott.

A németek turisztikai kiadásai – akárcsak az utazások és a vendégéjszakák száma – 4 százalékkal bővültek 138 milliárd euróra, ami meghaladta a 2008-as rekordév költését. A Németországot fontos küldőországnak tekintő fogadóállamok számára kedvezőtlen az az évek óta tartó folyamat, amely során a belföldi piac rohamos erősödése, míg a kiutazások csökkenése vagy csak szerény mértékű növekedése figyelhető meg. A tendenciára az IPK igazgatója, Rolf Freitag is felhívta a hallgatóság figyelmét a berlini vásáron.

A számok magukért beszélnek: míg a belföldi utak száma 5 százalékkal emelkedett 2011-ben 248 millióra, addig a külföldieké csak 1 százalékkal nőtt 73 millióra. A belföldi turisztikai költés mértéke a belföldi utak számának bővülésével megegyező arányban, 5 százalékkal gyarapodott 70 milliárd euróra.

Az utazások résztvevői azonban feltűnően kevés esetben vettek igénybe kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást: a belföldön eltöltött vendégéjszakák száma ugyanis csak 1 százalékkal, mintegy 920 millióra nőtt.

A kiutazásban minden 1 százalékkal bővült: az utak száma, a vendégéjszakáké (659 millió) és a költésé (67 milliárd euró) egyaránt.

Több német nyaralt tavaly külföldön

Amikor az üdülésekről kellett dönteni, a németek jelentős része szintén saját országa mellett tette le a voksát, így 5 százalékkal, 92, 9 millióra nőtt a belföldi nyaralások száma.

Azért a német kiutaztatók is örülhettek, hiszen a külföldi üdülések piaca is jócskán bővült: 4 százalékkal 52,7 millióra. A 2011-es szezonban sem történt változás a németek kedvenc nyaralási helyszíneinek dobogósai körében: Ausztria állt az első helyen 16 százalékos részesedéssel, azt követte Spanyolország 15 százalékkal és Olaszország 13 százalékkal. Mindhárom úti célban százalékosan egyszámjegyű növekedést mértek a német piacról. A legnépszerűbb desztinációk rangsorában szerepelt még Törökország (8 százalékos részesedés), Franciaország (6 százalék), Hollandia (5 százalék), Görögország (4 százalék) és Horvátország (3 százalék).

A belföldi kedvencek között továbbra is Bajorország maradt a csúcson, ahol 19,1 millió utazást tettek tavaly a németek. Ezzel a sör és virsli hazája kétszer olyan népszerű volt, mint a második és harmadik helyet elfoglaló Alsó-Szászország és Baden-Württemberg.