A szakember azt is kiemelte, hogy a XV. században épült gőzfürdő - hammam - épületegyüttese hazánkban egyedül Egerben maradt meg. Igaz ma már csak a romjai találhatók itt, de így is jelentős műemléki értéket képviselnek.

Az egykori fürdőrom maradványainak tudományos feltárását 1958-1960 között Gerő Győző régész professzor kezdte el, majd az 1983-1989 közötti években Fodor László régész-muzeológussal együtt folytatta. Ám soha nem volt elég pénz arra, hogy a feltáráson kívül a műemlék hasznosítására is gondot fordítsanak. Csupán a romokat próbálták megvédeni az időjárás viszontagságaitól ideiglenes védőtetővel úgy, hogy az egészet elzárták, a turisták nem látogathatták.

Már az elmúlt évtizedekben is felmerült, hogy miként tehetnék láthatóvá az értékes területet. Eger belvárosának felújítása során többféle tervelképzelés is született, de a kérdés most vált igazán aktuálissá. Az idegenforgalmat szolgáló közösségi terek - Dobó téri barokk Minorita templom, a Kálvin Ház, továbbá Bartakovics Béla Közösségi Ház homlokzata -  sorába illeszkedik az állami tulajdonú Valide Sultana műemlék fürdőrom állagmegóvása is.

A legegyszerűbb és legolcsóbb terv megvalósítása során a romterület hamarosan új zárótetőt kap az időjárás viszontagságai ellen. Emellett a Dózsa György térről egy üvegfelületen keresztül teszik láthatóvá a műemléket. Lejáratot is biztosítanak majd közvetlenül a romokhoz.

A 145 millió forintos rekonstrukciós munkák után a vár és környéke megismerését célzó turisztikai programokhoz kapcsolják a romok bemutatását. Várhatóan a 2014. nyár elejéig befejeződő egri belvárosi felújítási program részeként nyitják meg a romokat nagyközönségnek.