De ne kanyarodjunk el túl messze az omi- nózus beszédtől, amely, ha az égi ösvényekről figyelemmel kísérte, Rockenbauert is örömmel tölthette el, hiszen az Országos Kéktúra Pilisi Parkerdő Zrt. által rekultivált 113 kilométerét adták át ünnepélyes keretek közt.

És, hogy Zambó Péter se a levegőbe beszéljen: a Pilis–Visegrádi-hegység, Budai-hegység kék jelzése mentén valóban elkezdték „berendezni az erdőt”. Újrafestették a turistajelzéseket. Ahol az eső elmosta, ott kiegyengették az ösvényeket. Kihelyeztek ötven padot és asztalokat a pihenőhelyeken. Épült 25 tűzrakóhely, négy esővédő kunyhó, három gyalogoshíd és három nyilvános wc. Szintén rendbe tették négy forrás környékét – sorolja Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője.

Az átadóünnepségnek sem véletlen, hogy az 1929-ben épült Árpád-kilátó adott otthont Budapest II. kerületében. Az egykor az Erzsébet-kilátó megépültét is kezdeményező fővárosi vendéglátós, Glück Frigyes közreműködésével kialakított látó-hegyi Árpád-kilátó szintén megújulva várja a fővárosra ebből a perspektívából letekinteni vágyókat. A látvány önmagáért beszél: a késő őszi napsütésben fürdő kilátó alatt mélyen a párába burkolózó város éli szmogriadótól épp megmenekült mindennapjait. A II. kerület pedig adja magát, hiszen – mint azt Láng Zsolt, a kerület polgármestere is megerősítette – Budapest legzöldebb kerületéről van szó, de a kék jelzés is itt fut a leghosszabban a város területén.

A természet előbb volt, mint mi – utalt Láng Zsolt vendég mivoltunk erdőbeli megbecsülésének fontosságára. Ezzel vélhetőleg nincs mindenki tisztában, így nem véletlen, hogy – mint arról Lomniczi Gergely tájékoztatott – nemrég mintegy ötven köbméternyi szemetet gyűjtöttek össze a parkerdő területén. Azt sem lehetett nem észrevenni, hogy éppen a közeli Fenyőgyöngye vendéglő környékén épülnek az erdő lágy ölén, az egykori zártkertek helyén olyan méretű lakóingatlanok, hogy láttukra a korábban a sajtó vizsgálódásai szerint a telke határát az erdő rovására önkényesen kitoló Csipak Péter vállalkozó is ámulhat.

A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó állami erdőgazdaságok közjóléti fejlesztései keretében idén nyáron útjára indított programból mostanáig megvalósult a nemrég átadott és 70 millió forintból felújított Som-hegyi turistaház, a 45 millióból rendbe hozott Jurta Tábor fogadóépület és Király-kúti kőház. Megkezdték a Szentendre határában álló Kő-hegyi menedékház, illetve Pilisszentlélek közelében a Fekete-hegyi turistaház felújítását.

Az 1938-ban, István király halálának 900. évfordulóján elkészült Kéktúra, amely akkor Európa legelső hosszú távú turistaútja volt, 910-ről mára 2000 kilométernyi Kékkörre nőtt. A most ünnepélyesen átadott Kéktúra-szakaszon kívül még további 1887 kilométer szeli keresztül az ország tájait. Felújításukra remélhetőleg elég lesz a 2,3 milliárdos költségvetés, a megvalósítás 2015. február végéig várható.

A teljes egészében regionális operatív programokból származó pénzből a fentiekhez hasonló módon születik újjá az útvonal. Merjük remélni, ha – tegyük fel – 2025-ben egy stáb újabb másfél millió lépésre indul a megújult Kéktúrán, rendezőjük nem néz többé olyan bánatosan a kamerába, mint annak idején Rockenbauer Pál egy silány minőségű vagy már csak romokban létező turistaház láttán.