Egyúttal módot kell adnia a valóban fizetésképtelen cégek mielőbbi kivezetésére a gazdasági forgalomból, s szigorúan szankcionálnia a rosszhiszeműen eljáró, a hitelezőket megkárosító menedzsereket – nyilatkozta lapunknak Gadó Gábor, az igazságügyi és rendészeti tárca szakállamtitkára. Az elgondolások részét képezi: a felszámolók kirendeléséhez, eljárásához átláthatóbb feltételeket alakítsanak ki. A mai törvény gyakorlatilag kizárja a vállalkozások reorganizációját, a munkahelyek legalább részleges megőrzését. Miközben évente már tízezernyi felszámolás indul, csődeljárás alig van, és rendszerint azok is eredménytelenek. Ennek alapvető oka a csődeljárás megindításának, illetve a csődegyezség hitelezői jóváhagyásának a rendszere, amely lényegében lehetetlenné teszi a procedúrát. Most egyszerűsítenek a hitelezői elfogadás feltételein. Fontos, hogy a bíróság is pótolhatná a hitelezői hozzájárulást, ha a törvényben rögzített kritériumok mérlegelése alapján úgy ítéli meg, a reorganizációs terv tényleges segédkezet nyújthat a bajba jutott cég újjászervezésére. A hitelezői érdekeket védi többek között az is, hogy a csődeljárás valamennyi érdemi lépése nyilvánosságot kap az interneten – mondta.

Szigorodnak az adós menedzsmentjével, többségi tulajdonosaival szemben támasztott követelmények és szankciók is, csökkentve a visszaélések lehetőségét. Ma például a bűncselekményt elkövető vezető tisztségviselőt öt évre eltilthatják a vezetői poszttól. Ettől függetlenül büntetlenül alapíthat céget, mert az eltiltás a bűnügyi nyilvántartásban szerepel ugyan, de a cégjegyzékben nem, és nem biztos, hogy kiderül az új cég alapításakor. Nem kerül nyilvánosságra és a cégbíróság látókörébe az a menedzser sem, akinek polgári bíróság állapítja meg a felelősségét rosszhiszemű, tisztességtelen eljárása miatt. A törvény nem engedné meg, hogy ilyen személy egy új vállalkozásban vezető pozíciót töltsön be. Előírná azt is: akár büntetőjogi, akár polgári jogi eltiltásról van szó, ez a cégjegyzékbe bekerülve bárki számára ellenőrizhető legyen. Új társaság alapításánál megkövetelné az ügyvezetőtől, a többségi tulajdonostól az eltiltásra vonatkozó nyilatkozatot, és ha az nem felel meg a valóságnak, a cégbíróság fellépne velük szemben. Napjainkban a felszámolások döntő hányada vagyontalan cégek ellen folyik, és hiába az erre hivatott egyszerűsített eljárás, az nemegyszer két-három évig is eltart. A tervek szerint akár három hónap alatt lezárulhat az eljárás. Gond, hogy a felszámolók kirendelése sok esetben átláthatatlan, az idevágó rendelkezések nem garantálják a hitelezői és általában a piac számára optimális döntések meghozatalát. Az IRM egy olyan naprakész és hiteles elektronikus adatbázis létrehozását szorgalmazza, amelyből – egyebek között – bárki ingyenesen informálódhat arról, mely felszámoló cégek éppen melyik vállalkozás felszámolását végzik, mióta tart az adott procedúra. A nyilvántartás a bírósági kirendelések jogszerűségének külső kontrollja is lehet, és fontos információkat adna a hazai csődeljárásokról – mondta Gadó Gábor. Az új szabályozás már az ősszel hatályba léphetne. (Világgazdaság)