Mi a baj a nemzeti turizmusmarketinggel?

A Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) budapesti tagozatának elnöksége időszerűnek tartja, a hazai turisztikai országmarketing kérdéseivel kapcsolatos álláspontjának újrafogalmazását, amelyről nyílt szakmai állásfoglalást is kiadott. A MATUR budapesti tagozatának témával kapcsolatos meglátásai olvashatók az alábbiakban: 

Nemzeti turizmusmarketingünk már jó ideje a turizmuspolitika mostohagyermeke. Noha világos, hogy a magyar turizmusban érdemi továbblépés az országmarketing gyökeres megújítása nélkül elképzelhetetlen, annak megvalósítása – számos kísérlet ellenére – hosszú évek óta várat magára. A helyzetet több értelmezési kérdés is nehezíti.

Az első, gyakran tapasztalható félreértés abban áll, hogy az országmarketing központi kérdése, egyben fokmérője a rendelkezésre álló összeg nagysága. Így a ráfordítható keret megemelésével minden gond automatikusan, magától megoldódik. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyakorlatban ez nem így működik, a probléma lényege legtöbbször tartalmi és csak másodlagosan anyagi.

Egy másik széles körben elterjedt tévhit, hogy a korábban nem alkalmazott marketing technikák bevezetése jelenti a turisztikai országmarketing megújítását. A helyes sorrendiség azonban itt sem cserélhető fel: az országmarketing lényege egy jól átgondolt, piacorientált szakmai koncepció és nem a marketing technika. Természetesen a tartalom megvalósításához aztán a továbbiakban szükség van a korszerű eszközrendszerre, de az önmagában nem helyettesítheti a tartalmi innovációt.

Végül, az országmarketing kialakításánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a vásárlói trendeket sem. Olyan kurrens kínálattal kell rendelkeznünk, amelyre valódi kereslet mutatkozik a turizmus piacán. Az országmarketing tartalmát tükröző éves marketingterv lényege éppen az, hogy most akarunk eladni, a ma meglévő és nem egy megálmodott, de nem létező, vagy nem olyan arányban létező kereslet szerint. A szükséges összhang ill. az egyensúly biztosításának elmulasztása jelentősen  rontja az értékesítési esélyeket.

A 2011 évi marketingtervben több hasonló probléma is érzékelhető. Alapkérdés a főirányként meghatározott egészségturizmus, amely önmagában lehet egy reális fejlesztési potenciál. Ugyanakkor, minden marketing terv fontos kritériuma, hogy annak a meglévő piaci keresletből kell kiindulnia. Mondjuk ki világosan: a magyarországi utazások döntő többsége ma tényszerűen nem egészségturisztikai motivációval történik. Az tehát lehet egy stratégiai, perspektivikus fejlesztési irány, de ilyen mértékű túldimenzionálása a MATUR budapesti tagozatának álláspontja szerint megalapozatlan, különösen a marketingtervben, ami értelemszerűen a jelennek szól. A MATUR budapesti tagozatának véleménye szerint lehet, hogy helyes az irány, de helytelen az arány, mivel az kevéssé tükrözi  a piaci realitásokat.

Hasonlóképpen nem lehet alábecsülni az örökségturizmust, amely egyébként a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában is meghatározó helyet foglal el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek a területnek a szerepe, különösen a külföldiek magyarországi utazási döntéseinél meghatározó. Népszerű, jó reputációval rendelkező gyógyforrásokat, fürdőket és a kapcsolódó egészségmegőrző szolgáltatásokat több közeli, akár szomszédos országban is találhatunk, az tehát a nemzetközi kínálatban végső soron helyettesíthető. Az utazók, turisták számára valóban egyedi, karakteres ajánlatot a külföldi piacokon elsősorban a magyar örökségturizmus termékei jelentenek. Éppen ebben található a marketingben gyakran emlegetett különbözőség (POD - Point of Difference) illetve az egyedi terméktulajdonság ill. ajánlat (USP - Unique Selling Proposition). Ezért, a mostaninál jóval nagyobb figyelmet érdemelnének nemzeti örökségünk markáns elemei, a sajátos, tágabb értelemben vett kultúra, gasztronómia, tradíciók, hungarikumok, illetve azok turisztikai konzekvenciái.

Erre egyébként a belföldi piacon is komoly az igény. Paradox módon azonban éppen ez a terület a legkevésbé kimunkált, annak ellenére, hogy ebben rejlik a legkedvezőbb esély a márkaépítésre. Érdemes figyelemmel kísérni a régebbi EU tagállamok turizmusának gyakorlatát, ezen belül pedig a nemzeti örökségek értékeinek sikeres turisztikai adaptálását. Ezek az országok nem, hogy nem szégyellik tradícióikat, identitásukat, karakteres vonásaikat, hanem pont ellenkezőleg, azokra építették turisztikai országképüket, valamint a turistáknak szóló invitatív üzeneteiket. Ráadásul mindez kiválóan működik.

Ez lehet egyébként a meggyőző válasz a marketingterv számos megválaszolatlan kérdésének egyikére, nevezetesen arra, hogy többek között mitől nőhet majd szignifikáns módon az egyébként 2001 óta trendszerűen és drámai mértékben csökkenő külföldi vendégéjszakák száma, véli a MATUR budapesti tagozata.

Problematikusnak tűnik a B2B–B2C kategorizálás túlhangsúlyozása, hiszen ez is csak egy marketingtechnikai megközelítés. Ez zavaró módon olyan országokat helyez egymás mellé, amelyek súlya, jelentősége turizmusunk szempontjából homlokegyenest eltérő. mint pl. Németország és Szlovákia vagy az Egyesült Királyság és a Délszláv államok. A szakma számára elsődlegesen mérvadó a küldő ország piaci súlya, turistáinak költési, tartózkodási paraméterei, rendelkezésre álló eszközeinket első sorban ezek szerint kell koncentrálni. Másfajta megközelítés ehhez képest lehet érdekes, de mindenképpen másodlagos.

Végül a mostaninál lényegesen nagyobb figyelmet érdemelne a hagyományos magyar gasztronómia és vendéglátás, illetve az abban rejlő piaci lehetőségek kiaknázása. Ezek ugyanis nemzeti kínálati karakterisztikánk fontos alkotóelemei.

Turisztikai országmarketingünk sikeres megújítása a hazai turizmus szakma közös feladata és felelőssége. A korábbi kísérletek és próbálkozások hozzájárulhatnak a letisztult tartalom és a helyes hangsúlyok megtalálásához, de ez önmagában még nem elegendő. A tényleges megvalósításhoz sokirányú turizmusmarketing tapasztalat, alapos ország-, szakma- és piac ismeret, valamint a nemzetközi turisztikai gyakorlat elengedhetetlen, zárja állásfoglalását a MATUR budapesti tagozata.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.
Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket

Rodrigo Tellez Acosta: Szeretem a meglepetéseket 

Senior Interior designer a Lissoni Associati-nál. A Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének tagja.