Február elején hozzáférhetővé váltak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2014. évi turisztikai adatai. Az alábbiakban nemcsak a különböző sorrendeket, teljesítményeket mutatjuk be a szokásos, az előző évi bázisra építő összehasonlításokkal, hanem arról is képet szeretnénk adni, hogy milyen változások történtek hat év leforgása alatt. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma szerint 2014-ben is a főváros belső kerületei bonyolították a hazai turistaforgalom meghatározó részét. A KSH által top 50-ként kiválasztott 48 desztináció közül 14 helyen Budapest 1–14. kerülete található, amelyek a 7,7 millió éjszakával az országos forgalom egyharmadát (32,9%) adták. Az első 15 helyezett körében található nyolc budapesti kerület pedig több mint a negyedét (26,7%) hozta az országos forgalomnak a 6,5 millió vendégéjszaka lebonyolításával.

A toplista első helyén az idén is toronymagasan a főváros ötödik kerülete áll. Az itt található kereskedelmi szálláshelyek kilencezer híján kétmillió vendégéjszakát értékesítettek, ami az ország teljes forgalmának 8,2 százalékát jelenti. A második helyen álló 7. kerület „csak” 1,1 millió éjszakával dicsekedhet, de még így is jelentősen megelőzi a harmadik helyen lévő Hévíz 983 ezer éjszakás forgalmát. Az első tizenötbe még Hajdúszoboszló, majd a 6. és a 8. kerület, Siófok, Bük, Balatonfüred, az 1. és a 13. kerület, Sárvár, a 11. kerület, Zalakaros, valamint a 9. kerület került be. A 15. helyhez 382 ezer vendégéjszaka kellett.

A top 50-es lista további helyein az alábbi sorrend alakult ki: Sopron, Eger, Gyula, Győr, 3. kerület, 14. kerület, Miskolc, Debrecen, 2. kerület, Szeged, Zamárdi, Pécs, Visegrád, 4. kerület, Egerszalók, 12. kerület, 10. kerület, Nyíregyháza, Balatonszemes, Keszthely, Harkány, Gyöngyös, Kecskemét, Zánka, Cserkeszőlő, Tihany, Alsópáhok, Mátraszentimre, Hegykő, Mosonmagyaróvár, Székesfehérvár, Velence és végül a 48. Berekfürdő.

A külföldi vendégek forgalma alapján az első két helyen ugyanazok a szereplők, mint az abszolút versenyben. Az 5. kerület ebben a körben az országos forgalom 15,5 százalékát bonyolította 1,9 millió vendégéjszakával, vagyis a külföldi vendégéjszakáknak közel a hetede ebben a kerületben realizálódik.

Az első tíz helyre vidékről csak az 5. helyen álló Hévíz és a 8. helyezett Bük tudott beférkőzni, a többi nyolc helyet fővárosi kerületek foglalják el. A magyar vendégek forgalmát nézve fordított helyzetet látunk, csak a top 50-es lista 23. helyén találunk elsőként fővárosi kerületet. Ezt a pozíciót a 11. kerület 115 ezer éjszakával érte el. Az abszolút versenyben győztes 5. kerület 79 ezer belföldi éjszakája ebben a körben csak a 32. helyhez volt elég. A belföldi vendégéjszakák alapján Hajdúszoboszló áll az élen 510 ezer éjszakával, a második Siófok 489 ezerrel, a harmadik Zalakaros 339 ezerrel.

A teljes forgalmat nézve Miskolcon volt a legnagyobb javulás 21,4 százalékos emelkedéssel. A 10 százalék feletti növekedést produkálók közül Gyöngyös 16,9, Egerszalók 14,7, a 10. kerület 14, Debrecen 13,6, Gyula 12,8, Cserkeszőlő 12,6, Tihany 12,5, Visegrád 12,1, Kecskemét 11,7, Zamárdi 11,3 százalékos eredményt mutat.

A lista másik végén a 11. kerület áll 14,2 százalékos visszaeséssel, 13,3 százalékos volt a csökkenés a 3. kerületben és 10,3 százalékos Zánkán. A külföldi vendégek forgalmát Velence 86, Tihany és Gyula 20-20 százalékkal emelte. A visszaesésben „élen álló” Zánkán 29,3, Mátraszentimrén 25,4 százalékos értéket regisztráltak.

A magyar vendégek esetében a 13. kerület 52,9, a 7. kerület 36,7, a 14. kerület 32,8, Hegykő 30,8, Miskolc 24,7, a 12. kerület 23,9, Kecskemét 21,8, Gyöngyös 20,7 százalékos növekedést, a 8. kerület 23,1, a 3. kerület 27, az első kerület 31,5, a 11. kerület 32,3 százalékos gyengülést produkált.

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alakulását nemcsak a szokásos előző évi bázishoz, hanem a hat évvel korábbihoz képest is megnéztük. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogyan változott az összes vendégéjszaka száma alapján kialakuló sorrend. A 48 település között négy olyat találtunk, amely 2008-ban, 2013-ban és 2014-ben is ugyanazt a pozíciót foglalta el.

A főváros 5. kerülete stabilan tartotta az első helyét, az 1. kerület mindhárom évben a 10. legnagyobb forgalmat produkálta, tartotta 14. helyét Zalakaros és a 33. helyet Nyíregyháza. A lista első harmadában lévő települések, illetve kerületek közül a 6., a 8. és a 9. kerület hat-hat, Sárvár öt helyet ugrott előre a hat évvel korábbi pozíciójához képest, miközben Siófok kettőt, Balatonfüred és a 13. kerület hármat, a 11. kerület hatot rontott. A többi szereplő közül a 19 helyet javító 4. kerület ugrotta a legtöbb helyet, Zamárdi 17, Egerszalók 16, a 10. kerület 13, Győr nyolc hely javítással követi a sorban. A rontók közül Berekfürdő vezet 13 hellyel, majd Tihany és Alsópáhok következik 10-10 helyes visszaeséssel, Debrecen, Harkány és a 12. kerület nyolc helyet rontott a hat évvel korábbi pozícióján.

Igazán érdekes változásokat a múlt évi és a 2008-as forgalmi adatok összehasonlításakor láthattunk. A nagy javítók között Egerszalók 535 százalékos növekedéssel vezeti a sort, Zamárdi 243, Velence 215, a 10. kerület 211 százalékkal szerepel a százszázalékosnál nagyobb javulást produkálók sorában.

A legjelentősebb, 22,8 százalékos visszaesést Harkány könyvelhette el, a 11. kerület 21,6, a 12. kerület 21,5 százalékos romlással szerepel a sorban.

Egerszalók rendkívüli adatot a külföldiek esetén produkált, hat év alatt 37-szeresére növelte forgalmát – igaz, 683 éjszakás bázishoz képest. Ebben a körben Zamárdi 340, a 10. kerület 268 százalékos javítással mutatott kiváló eredményt.

A rontók között a szélső értéket Zánka adja 72,9 százalékos visszaeséssel, Harkányban pedig felére csökkent a külföldi vendégéjszakák száma a hat évvel ezelőttihez képest.

A magyar vendégeknél is Egerszalók vezet 461 százalékos növekedéssel, Velence a második 240 százalékos javítással. A sor másik végén a harmadik kerület áll 48,8 százalékos romlással.

Megnéztük, hogy a top 50-es körbe tartozó településeknek mennyire változott a súlyuk az ország idegenforgalmában az elmúlt években. Nem történt jelentős elmozdulás. Az összes vendégéjszakának 2008-ban a 71,7 százalékát, 2013-ban a 73,6 százalékát, 2014-ben a 73,5 százalékát bonyolította a 48 település. A külföldi forgalomban ennél meghatározóbb volt a szerepük, 2008-ban a vendégéjszakák 84,5 százaléka, 2013-ban 86,5 százaléka, 2014-ben a 87,5 százaléka náluk realizálódott. A belföldi vendégek piacán ennél nagyobb teret hagytak a kisebb forgalmú településeknek, 2008-ban 58,9 százalék, 2013-ban 59,6 százalék, 2014-ben 59,0 százalék volt a részesedésük az összes kereskedelmi szálláshely belföldi forgalmából.