Michelle Borkin, a Harvard Mérnöki és Alkalmazott Tudományok Iskolájának doktorandusza kutatást készített az infografikákról – írja a FastCo Design. A teljes kutatást és beszámolót itt lehet letölteni, most csak a leglényegesebb megállapításokat soroljuk fel.

A 410 kép vetítéséből leszűrt tanulság szerint az utólag is legvisszaidézhetőbb infografikák azok voltak, amelyek olyan fotókat, képeket, ikonokat tartalmaztak, amelyekkel az ember a mindennapi élete során is találkozik (testrészek, használati tárgyak, stb.). A 12 legfelidézettebb infografika mindegyike ilyen volt.

A kutatás szerint a megjegyezhetőség szempontjából a szín központi volt. A hat színnél is többet felvonultató infografikákat egyszerűen jobban megjegyezték az emberek, ellenben a néhány színt, esetleg a szürkeárnyalatos infografikákat alig. Sőt, az infografikák zsúfoltsága sem okozott problémát. Minél minimalistább volt egy infografika, annál kevésbé bizonyult megjegyezhetőnek. Szintén ilyen kontrasztot jelentett a végeredményben a grafikonok kinézete. Általában a körvonalat tartalmazó mintázatok jobban megjegyezhetőek voltak mint az egyszerű oszlopdiagramoknál. Ennek az lehet az oka, hogy az emberek gyerekkoruk óta több oszlopdiagramot látnak és hozzászoknak a látványához.

A kutatás azonban csak azt vizsgálta, hogy az infografikák, mint képek mennyire felismerhetőek, azt nem, hogy mennyire voltak képesek az emberek az általuk közvetített információt is visszaidézni. Borkin a kutatását ebben az irányban szeretné folytatni, és azt feltételezi, hogy a chartszemét, vagy az extrém dizájn, amely a visszaidézhetőségben segít, az információközvetítésre negatív hatással lesz.