1999 óta nem voltak olyan kedvezőek a turizmus első félévi adatai, mint az idén – mondta Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter. 2005 első félévében csaknem 1,5 millió külföldi vendég (az előző év azonos időszakához képest mintegy 10 százalékos növekedés) érkezett a kereskedelmi szálláshelyekre és töltött el nálunk 4,4 millió vendégéjszakát (+ 4 százalék). A szálláshelyek összesen több mint 94 milliárd forint bevételt könyveltek el, ami reálértéken 10 százalék fölötti növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A turisták 70 százaléka az EUországokból jött. A legnagyobb küldőország még mindig Németország. A legnagyobb mértékben (74 százalékkal!) az Egyesült Királyságból érkezők által itt eltöltött vendégéjszakák száma nőtt; 396 ezerre. A növekedés mögött egyértelműen a fapadosok térnyerése áll. A külföldi vendégforgalom bővülése Közép-Magyarországra, azon belül is elsősorban Budapestre koncentrálódott.
A vizsgált időszakban 1,5 millió belföldi vendég (+5 százalék) szállt meg a kereskedelmi szálláshelyeken 3,4 millió (+2 százalék) vendégéjszakát töltve el ott. A tervezési-statisztikai régiókat az Észak-Alföld kivételével a vendégéjszakák számának a növekedése jellemezte.
A végleges adatok alapján azt lehet mondani, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma 4,8 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 1,5 százalékkal nőtt. A kereskedelmi szálláshelyeken összesen 94,2 milliárd forint bevétel keletkezett idén az első félévben, ami folyó áron 14 százalékos növekedést jelent. A szállásdíj-bevétel 14, a szálláshelyi vendéglátás 1, az egyéb szolgáltatások bevétele 31 százalékkal bővült.
2005. I–VI. hónap | Eltérés 2004=100% |
|
Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken(ezer fő) | 2996,4 | +6,9 |
Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) | 1462,9 | +9,5 |
Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) | 1533,5 | +4,6 |
Kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éj) | 7804,9 | +3,4 |
Nemzetközi kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) | 4403,2 | +4,3 |
Belföldi kereskedelmi vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) | 3401,7 | +2,3 |
Kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei (millió Ft) | 48427,3 | +13,5 |
Nemzetközi forgalomból származó szállásdíjbevételek (millió Ft) |
32419,8 | +6,6 |
Belföldi forgalomból származó szállásdíjbevételek (millió Ft) | 16007,5 | +30,5 |
Forrás: www.mth.gov.hu |
Szállodai mutatószámok
Az adatszolgáltatásban egy hónappal az ágazat előtt járó szállodaszektor első hét hónapjának számai is okot adhatnak az optimizmusra. Az átlagos szobakapacitás- kihasználtság 58 százalék volt. A fővárosi szállodák 65-70 százalékos kihasználtságot értek el, a balatoni egységek pedig 45- 46 százalékos foglaltságot jelentettek. Egy kiadható szállodai szoba bruttó átlagára 15 100 forint volt. Egy szobára átlagosan 8700 forint bruttó szobaárbevétel jutott. A bruttó szobaárbevétel 16 százalékos folyó áras növekedést mutat az egy ével korábbi szinthez viszonyítva.
Újdonságok
A 2004-es évről olyan statisztikák is készültek, amelyek korábban nem. A külföldiek magyarországi turisztikai kiadásait vizsgáló keresletfelvétel éves adataiból kiderült például, hogy a hazánkba érkezők 64 százaléka (12 212 ezer fő) mindössze egy éjszakát töltött hazánkban. A külföldi látogatók 2004-ben 822 milliárd forintot költöttek Magyarországon. A kiadások az egynapos utazók és a többnapos tartózkodók között 23–77 százalékos arányban oszlott meg.
Ami a belföldi utazásokat illeti, tavaly a 3,8 millió magyar háztartás 84 százaléka volt közvetlenül érintett a turizmusban; ez azt jelenti, hogy a háztartásnak legalább az egyik tagja utazott a lakóhelyén kívülre. Egynapos utazáson a háztartások 78, két- és többnapos utazáson 36 százaléka vett részt. Közel 300 ezer azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek csak külföldre tettek ötnapos vagy annál hosszabb utazást. A valódi turisztikai aktivitást jobban kifejező öt- és többnapos utaknál a közép-magyarországi régió szerepe kiemelkedő. A belföldi többnapos utakon a lakosság összesen 211 milliárd forintot költött el.
A WTO növekedést prognosztizál
Az idei év elsõ öt hónapjának világstatisztikái azt mutatják, hogy a világturizmusban folytatódik a tavaly kezdõdött fellendülés. Májusig bezárólag 8 százalékos növekedést regisztráltak.A Turisztikai Világszervezet júliusban kiadott jelentése szerint az idei második félévben a növekedési ráta kisebb lesz, mint tavaly, amikor a nemzetközi turistaérkezések száma 10 százalékos növekedés után rekordot döntött, és elérte a 763 milliót. A WTO szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy 2005-ben folytatódik az ágazat kilábalása a 2001–2003 között történt sokkoló események okozta hullámvölgyből. A félelmi tényező halványulása mellett az on-line utazási ajánlatok gazdagsága, továbbá az olcsó légi járatok számának bővülése pörgeti az ágazatot. A 2002–2003-as visszaesés után a szakértők számítottak arra, hogy jelentős a későbbre halasztott utak aránya. Ezek a kiváró utazók indultak útra most.
A világ összes régiójában növekedést regisztráltak az év első négy hónapjában, bár ennek mértéke eltérő: míg Európában 5 százalékos volt a bővülés, addig a Közel-Keleten 17 százalékos. Afrika (+12%) és Amerika (+11%) turizmusa is fellendülést mutat. Ázsiában folytatódott a lendületes fejlődés, a 2004- es 28 százalékos bővülés után 2005-ben 9 százalékos növekedést regisztráltak. A cunami alig volt hatással az ázsiai forgalom alakulására. A WTO jelentése a júliusi londoni és egyiptomi merényletek előtt készült, így azok hatásait nem vehette figyelembe. A szakemberek a nyár elején mindenesetre úgy gondolták, hogy különösen Európából várható sok kiutazás, mivel az erős euró erre csábítja az eurózóna lakóit. Különösen a földrészek közötti és a hoszszabb távú utazások lesznek népszerűek. Az USA polgárai kétévi önmegtartóztatás után az idén újra nagy számban kelnek útra, bár elsősorban Mexikóba, Kanadába és Ázsiába utaznak. A jelentés időpontjában a szakértők arra számítottak, hogy az év második felében folytatódik az első hónapokban tapasztalt trend. A londoni és egyiptomi merényletek esetleges negatív hatásaival akkor még nem számoltak az elemzők.
Régiós és szálláshelytípusok szerinti bontás
A kül- és belföldi forgalomban Közép-Magyarország (+10,7 százalék az előző év azonos időszakához képest) és Budapest (+11,2 százalék) adatai alakultak a legjobban. A legnagyobb csökkenést a Tisza-tó (–23 százalék) és az Észak-Alföld (–7,3 százalék) produkálta. Előbbi esetében a külföldi, utóbbinál a belföldi vendégéjszakák számának a csökkenése volt a domináns. Az 5 csillagos szállodák 31 százalékkal, a 4 csillagosok 17 százalékkal tudták növelni forgalmukat, míg a kempingek, üdülőházak és 1 csillagos szállások visszaesést voltak kénytelenek elkönyvelni. Kolber István ezt örvendetesnek nevezte, hiszen arra utal, hogy a vendéglátás a minőségi turizmus irányába mozdul el. Még egy adalék ehhez: a komplex és magas színvonalú szolgáltatást nyújtó wellness-szállodák forgalma az elmúlt évben megkétszereződött.