Én szeretem Ausztriát, főleg a vidéket! Ismeretlenül végigsétálok egy falun, és mindenki hangosan köszön. Tiszta és rendezett minden. Hagyjuk azt a dumát, hogy náluk nem volt kommunizmus, ők szabadon élhettek és fejlődhettek '45 óta, nem úgy, mint mi. Marhaság! Ők így akarnak élni! Nem öntik a szemetet a szomszéd üres telekre, lenyírják a füvet a ház előtt, az utcán. Ez a rend meglátszik a vendéglátásban is. Bármikor, bárhova bemehetsz, nem kell totózni, hogy jó lesz-e a kaja, csak az lesz-e a számlán, amit fogyasztottál, vagy vizezik-e a sörödet! Minden rendben lesz még egy útszéli kisvendéglőben is Dél-Stájerországban, Karintiában, Tirolban, bárhol. És ha visszamész két év múlva, az adag ugyanakkora és ugyanolyan finom. Tudjátok miért? Mert ők sokáig abból akarnak megélni, és lehet, hogy a gyerekeik öröklik a vendéglőt és majdan ők is abból akarnak megélni. Nem akarják egy év alatt a Porsche árát megkeresni, nem nyavalyognak, hogy az adók, a bérek, a rezsi, hanem dolgoznak! Ne értsetek félre: Minden tiszteletem a hithű és becsületes vendéglősöké itthon is, sok ilyen hely van. De sok olyan hely is van, ahol ettem, finom volt, és amikor 1-2 évvel később visszamentem, hát... Például múltkor.

Ismerőseimmel Nyugat-Magyarországon a határ közelében voltam. Megéheztünk és bementünk egy étterembe, ahol az elmúlt években többször ettem, ezért ajánlottam. Jó kis magyaros kaja: gulyás (klasszikus), utána túrós csusza, fogyasztottam már máskor is! Na ja, mondta az egyik társam: „Te ebben sülthússzaft van!” Tényleg az volt, a csuszán pedig nem pörc volt, hanem nyers szalonnakockák! Ennek tényleg így kell lennie? Egy másik eset: Szegedi Szabadtéri Játékok 2007! Sokan a lelküket kiteszik, hogy népszerűsítsék bel- és külföldön! Vége volt az előadásnak úgy kábé 22.30-kor, kijöttünk a térről, és hogy, hogy nem, megéheztünk. Rajokban húztak a turisták az éttermek felé. Mind nyitva minimum éjfélig! Konyha, mind zárva tíztől! „Uram, a szakács hazament!” Ennek is tényleg így kell lennie? Nem lehetett volna csinálni egy kondér gulyáslevest (amit a pincér kimér egy tálba vagy csészébe, akkor nem kell szakács), és utána tepertős pogácsát adni? Vagy megkérni a szakácsot, hogy a játékok idejére tizenegyig maradjon? Sebaj, a McDonald's megetetett minket! Úgy hallom, idén már néhány leleményes vendéglős nyitva tartott! Örülök! Na, ja, sírni tudni kell, de dolgozni is.

A Zsebkés