Kétséges a törvény sikere

A Századvég 208 vendéglátó-ipari vállalkozót kérdezett meg, 65,9%-uk kételkedik abban, hogy a törvény valóban eléri a célját.

63,5% úgy véli, a szabályozás sérti mind a vendéglátósok, mind pedig a vendégek érdekeit, önrendelkezésük jogait. 51% számít forgalomcsökkenésre, a kocsmák, szórakozóhelyek és lokálok tulajdonosainak azonban mindössze 41%-a tart drasztikus, 40%-ot meghaladó vendégszám-csökkenéstől. A többség szerint – 61,5% – a hatékonyabb beltéri elkülönítés lenne a legcélravezetőbb, ezért viszont a többség nem lenne hajlandó áldozni, mindössze 41,8% nyúlna a zsebébe emiatt – összhangban a jelenlegi szabályozással. Ezért legjobb lenne meghagyni a jelenleg hatályos szabályozást – mondta el egy budapesti rendezvényen Háber Tamás, az MVI tiszteletbeli elnöke. Épp elég lenne a jelenlegi szabályozást megtámogatni a végrehajtási utasítással és meglenne mindenhol a megfelelő elkülönítés.

Kard ki kard!

Háber szerint ezzel a rendelkezésével pont a kisebb egységeket üzemeltető családi vállalkozások zsebéből húzná ki az állam az amúgy is nehezen megkeresett bankókat. Ezeknek a vállalkozásoknak nincs honnan pótolni az így kiesett bevételt egy olyan országban, ahol a népség 28%-a jár vendéglőkbe, ellentétben a fejlettebb országokkal, ahol ez az arány 70%. Összeesküvés elméletek hívei szerint a dohánygyárak bujtogatják a vendéglátókat és lobbiznak rajtuk keresztül a törvény ellen, hogy ők mondják el, mekkora adókiesés, vendégforgalom-csökkenés, létszámleépítés lesz a vége a történetnek, de még a cigaretta csempészet is szerepel érvként. Mindezek miatt az egyébként a szigorítások hatályba léptetését 2012 áprilisáig kitoló szabályozás akár 260 milliárd forint kárt is okozhat a költségvetésnek pont ilyen válságos időkben, amikor minden forintra szüksége van az országnak – int Háber, aki szerint ezt nem érthetik meg a törvényjavaslatot minden következmény nélkül benyújtó, nem a versenyszférában dolgozó honatyák. Ugyanez a veszteség az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) külföldi példákat is figyelembe vevő kutatása szerint 7 milliárd lehet, mely a forgalom 2-4%-os visszaesésével járhat. Ez- zel ellentétben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyébként úgy látja: a törvény miatti bevételkiesés 50 milliárd fölött lehet.

Másfelől a vendéglátók összeesküvés elméletei szerint a tiltás a gyógyszeripar malmára hajtja a vizet. Jól elkezdenek majd leszokni az emberek a füstölésről, de ez ehhez szükséges leszoktató orvosságok irgalmatlan pénzekbe, akár havi 30 pakett cigaretta árába is kerülhetnek, melyhez az állam az adófizetők pénzéből még 50% támogatást is ad – mesélte Háber Tamás.

Termékbemutató

Lehetséges megoldásként bemutattak egy dohányzókabint, amely teljes mértékben elszívja a füstöt, részben nyitott, olyan buszmegálló féle, amelyben nem állatkerti makimajomnak néznek ki a dohányzók, mint ahogy azt repülőtereken látni. A leszűrt dohányfüstből a rendszer által visszafújt levegő az ÁNTSZ vizsgálata szerint állítólag hegyi minőségű, tisztább, mint a dohányfüst által még nem szennyezett levegő. Nem mellesleg – véli az MVI – a készülékek gyártása, beszerelése és karbantartása akár több száz új munkahelyet teremthet. A nem kevésbe kerülő technikánál azonban fontosabb az ésszerű szabályozás, melynek az MVI meglátása szerint a szakmai szereplők hatáskörébe kéne utalnia dohányzás nem dohányzás kérdésének megoldását. Méghozzá olyan formában, hogy a dohányosok továbbra is hódolhassanak szenvedélyüknek, de mások egészségének veszélyeztetése nélkül.

Nemzetközi erőtér

Horvátország

Az MVI a szomszédba, de annál távolabb is ment, hogy bizonyítsa igazát. A budapesti eseményen a Horvát Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében Kresimir Tomic számolt be az ottani tapasztalatokról, melyek a 2009-ben elfogadott szigorú törvény elfogadását követték. Ezek szerint a kisebb vendéglátó egységekben 30-50%-os bevételkiesés történt már négy héttel a törvény hatályba lépése után. Elbocsátottak több száz ágazati dolgozót. Na, eddig és ne tovább! – gondolta a szakma. 270 ezren aláírtak egy petíciót, melynek a hatására meginduló politikai és szakmai vita eredményeképp enyhítettek a szigorításon, hat hónapot adva, hogy megteremtsék a dohányosok és nem dohányosok egymás mellett élését. Így lett, hogy engedve dohányzóhelyek működését az egységekben, azoknak a következőknek kell megfelelniük: legalább 10 négyzetméteresnek kell lenniük, de az összterület 20%- ánál többet nem foglalhatnak el, a levegő nem áramolhat át a nemdohányzóba, nem lehet átjáró két nemdohányzó között, nem szolgálhatnak ott fel sem ételt sem italt, de azokat a vendég átviheti. Jól jártak az 50 négyzetméternél kisebb helyiségek tulajai; náluk a felszolgáló terület egésze is lehet dohányzó.

De nem ilyen egyszerű, mert azért elég komoly, a füst elvezetését biztosító technikai feltételeknek kell megfelelniük, illetve szórólapok és matricák formájában kell a vendégek tudtára hozni: a dohányzás egészségtelen! Tomic elmondta: minden szabályozás ellenére sem csökkent Horvátországban a dohányzók aránya, minden harmadik ember szívja a cigijét, fújj a füstjét. És a füstmentes légkör sem ösztönzi gyakoribb étteremlátogatásra a nemdohányzókat.

Törökország

Ismail Hakki Kirdi a közel 3500 kávézót tömörítő Izmir Kávéházi Kamara elnöke illetve a Törökországi Kávéházak Szövetségének általános elnökhelyettese elmondta: a náluk szintén 2009-ben hatályba lépett szabályozás miatt, saját statisztikák szerint 452 kávézó zárt be csak Izmirben; nyitottak viszont 274 újat. Szintén beszámolt elbocsátásokról is – az üzletek 62% mondott fel összesen mintegy 150 ezer alkalmazottnak, 75% számolt be forgalomcsökkenésről.

Az Ipsos KMG felmérése szerint a törökök – vendégek és vendéglátók egyaránt elégedetlenek a törvénnyel; 69% szerint sérti az alapvető szabadságjogokat.

Itt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a hatályba lépést követően a vendéglátás bevételei 5,2, míg az egységek által befizetett Áfa több mint 20%-kal nőtt 2009-ben.