A borzárjegy alkalmazása néhány mértékadó borász közelmúltbeli nyilatkozata alapján merült fel, de több borvidék határozottan elutasítja ezt – áll a HNT közleményében.

A HNT szerint a borzárjegy korábban sem töltötte be a tőle vár funkciókat, miközben költségei és a hozzá kapcsolódó adminisztratív terhek messze nem álltak arányban az eredményekkel. A zárjegyezést javaslók nem tudják, hogy a jövedéki törvény célja a központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása és nem a hamisítás ellen küzdelem – fogalmaz a szervezet közleménye.

A zárjegy ugyanis a termék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely azt hivatott igazolni, hogy a terméket adóraktárban állították elő (palackozták), onnan szállították ki és a jövedéki törvény szerinti adót megfizették - hangsúlyozza a HNT. Hozzáteszi: szó sincs tehát a hamisítás elleni védelemről, illetve arról, hogy a tételek megfelelnének a megadott megnevezéseknek. E célokra a minőségtanúsító jegy szolgálna a borvidéki közösségekben.

A borzárjegy használatakor szerzett korábbi tapasztalatok azt bizonyították, hogy a zárjegynek semmilyen kapcsolata nincs a termék minőségével. Ugyanakkor a korábbi rendszer feltételezi a jövedéki adó meglétét, és legfeljebb a zárjegy igénylőjének visszaazonosítására alkalmas. A zárjegy előállítása a minőségtanúsító jegynél drágább, "és legfeljebb a felhasználó folyamatos bírságolásának lehetőségét biztosítja", így alkalmatlan a tévesen neki szánt feladatok ellátására - szögezi le a HNT.

Ugyanakkor a szervezet egyetért a szőlő-bor termékpálya áttekinthetővé tételét szolgáló kezdeményezésekkel, ezért azt javasolja, hogy a borellenőrző hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatékonyabban működjön együtt egymással. A borászok – az uniós átlagot meghaladó minősítési díjakon felül – több mint 400 millió forintos forgalomba hozatali járulékkal finanszírozzák a borellenőrzések rendszerét. A hatóságok előbb használják ki jobban a jelenlegi lehetőségeket és számoljanak el a többletforrások felhasználásával – tartalmazza a közlemény.

Magyarországon a kötelező forgalomba hozatal előtti borminősítés – eltérően az európai gyakorlattól - kiterjed a földrajzi jelzés nélküli borokra is és sokkal több paraméter vizsgálatát fizetteti meg. A HNT szerint felelőtlen "ötletelés" helyett a szakmai javaslatokat józan megfontolásokra kell alapozni, ezért például tovább kell azokat pontosítani a termékleírások elfogadása után is.(forrás: Agromonitor)