Az emberek csak úgy költik a pénzt az utazásra. Tavaly az előző évihez képest 5%-kal többet – 1087 milliárd eurót – kasszírozott az ágazat világszerte. Ebben jelentős részük van a BRIC-országoknak – köztük a kutatások szerint 2017-re már 2,2 multimilliomost számláló Kínának –, amelyek- hez egyre-másra csatlakoznak újabb és újabb fejlődő országok, mint például Malajzia. Vagy az idei partnerország Mexikó, amelynek 80 kiállítója 700 négyzetméteren tette ki portékáját.
De azért az öreg kontinenst se temessük. Bár az ITB az egyik legnagyobb nemzetközi idegenforgalmi találkozóhely, a szinte befogadhatatlanul hatalmas vásári forgatag a házigazda németeknek is szól, akik 2012 novembere és 2013 októbere között 190 millió, legalább egyéjszakás egyéni utazást tettek. Ennek 30%-a volt belföldi út. Ráadásul megint csak a németek bebizonyították, hogy a hagyományos tour-operátoroknak is van jövőjük, mivel nyári utazásaik 85%-át foglalták náluk. Ugyanez az arány Skandináviában már csak 50%. És az online utaztatás még messze nem érte el a felnőttkort – mondta el Angelo Rossini, az Euromonitor International online utazási elemzője. Rossini szerint különösen a mobil kommunikációs eszközök elterjedése dobhat nagyot az online utazási szolgáltatá- sok fejlesztésén. Online vagy offline, további teendők várnak az illetékesekre, hogy a „béke iparága” továbbra is ilyen lendülettel fejlődjön – derült ki egy Taleb Rifaijal, az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) főtitkárával készült beszélgetésből. Rifai a közeli jövő három legfontosabb irányaként a fenntartható turizmus elősegítését, a vízumkiadási és határátlépési procedúrák könnyítését, valamint a légi összeköttetések további fejlesztését nevezte meg. Utóbbiról szólva kiderült, az utazók 55%-a érkezik légi úton úti céljába, ennek ellenére a járatnyitások sokszor nem a valós turiszti- kai igények alapján dőlnek el. Az IATA 2017-ig mégis a légi utasok számának 31 százalékos növekedésével számol.
Hasonlóan fontos a versenyképesség érdekében az ágazat túladóztatásának mérséklése Rifai szerint. Utóbbi különösen a fejlett, jóléti államokat és különösen a légi közlekedést sújtja. Ennek tudatában meglepő az IATA azon adata, amely szerint a nemzetközi légi sze- mélyszállításban régiókra bontva az európai légitársaságok aránya a legnagyobb, 38%.
FAPADOSOK VÁLTJÁK A CHARTEREKET
Az idei berlini ITB egyik kerekasztal-beszélgetésén felmerült kérdés jogossága felől nincs kétség, hiszen egyre több nyaraló közelíti meg üdülőhelyét fapados járatok fedélzetén. Ez a trend már hazánkban is érezhető.
Bár a témafelvetés érdekes, vita nemigen volt. Szerencsésebb lett volna, ha meghívnak egy magányos harcos ultra low cost szállítót is. Ez esetben azonban több olyan fapados képviselője ült a pódiumon, amely mögött tekintélyes tour-operátorok állnak.
„Ettől még nem ülünk a babérjainkon” – hangsúlyozta Dieter Nirschl, a TUI Travel csoporthoz tartozó TUIfly vezérigazgatója. A kiterjedt nemzetközi utazásszervezői háttérrel megtámogatott légitársaság kapacitá- sainak 60-70 százalékát töltik meg az utazási irodák. „A többi utast azonban nekünk is saját erőből kell behoznunk” – tette hozzá Nischl. A másik két megszólaltatott versenyző közül a Lufthansa-leány Germanwingsnek soha olyan jó éve nem volt, mint a tavalyi – büszkélkedett Christian Hain disztribúciós vezető. Ekkor kezdte el az anyacégtől átvenni a nem németországi fő gyűjtő-elosztó repterekre közlekedő járatokat. Az Iberia és a British Airways légitársaságokat is tulajdonló International Airlines Group (IAG) által megvásárolt Vueling sem az a klasszikus fapados. Utasainak 39%-a üzleti utazó, akikről a fedélzeten és a reptéren – például lounge-használattal – egyaránt gondoskodik a légitársaság. (Nem csoda így, ha a három év kihagyást követően idén újrainduló Budapest–Barcelona útvonalra 500 euróért is lehet menettérti jegyet váltani.) A vevőt két dolog érdekli: az ár, illetve az azért kapott termék – árulta el Christian Hain. Mint Alex Cruz, a Vueling vezérigazgatója elmondta, az IATA statisztikái szerint az elmúlt ötven évben átlagosan 4%-kal nőtt a világ légi forgalma. Meglehet, a következő ötven évben ugyan- ennyivel nő. „De nem a növekedés mértéke a kérdés, hanem az, hogy a következő 4% kinél realizálódik” – így Cruz, és nem sokáig váratott a válasszal: a legalacsonyabb költség- gel dolgozóknál. De ez nem feltétlenül jelenti a legalacsonyabb árakat. „Mennyit hajlandó egy nyaraló-légitársaság a partnerei kedvéért változni?” – hangzott el a moderátor kérdése. „Csak annyit, amíg a költségek alacsonyan tarthatók” – így Dieter Nirschl. Hozzátette, ők az elejétől kezdve nem akartak, csak egy ülést adni. Mi nyaralókat utaztatunk, nem légi utasokat – foglalta össze Nieschl cégflozófájukat. A versenyképesség megtartásának kulcsa mindhárom szereplő szerint az informatikai háttér folyamatos fejlesztése. Igaz, más és más módon. A TUIfly számára az utaztatói szakmának kell teljes mértékben átjárhatóvá és egyértelművé tenni a foglalási oldalt. „Az IT költségvetése korlátlan” – jelentette ki Alex Cruz, de hozzátette, csak addig, amíg tudja, hogy a befektetett pénz megtérül. A Vueling utasainak 50%-a a netről esik be, a másik fele irodákon, viszonteladókon keresztül.
A szabadidős turizmusban a diszkontok előnye a nyaralókat fuvarozókkal szemben igazán a beutaztatásban jelenik meg. Nem véletlen, hogy a barcelonai székhelyű Vueling a turizmusmarketingben szorosan együttmű- ködik Katalónia turisztikai hivatalával.
