A francia szakember 2007 novemberében a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága, a Fővárosi Önkormányzat meghívására, az ICOMOS (Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) felkérésére érkezett Budapestre. Tanulmánya ismerteti a belső-erzsébetvárosi bontásokkal/építkezésekkel kapcsolatos panaszok megalapozottságát, valamint vizsgálja, hogy a munkálatok érintik-e a városrész világörökségi védőzóna besorolását. A szakértői vélemény szerint nincs komoly akadálya a rehabilitációnak, azonban a bontási/új építkezési munkák a világörökség szempontjából problémát jelentenek, hiszen a XIX. és XX. században épült nagyméretű és nagy értéket képviselő épületekről van szó. Az új építkezések az építészeti minőség tekintetében, valamint urbanisztikai szempontból vitathatóak, csökkentik a helyszín örökség-értékét.

A jelentés egyik alapüzenete, hogy a zsidónegyedben folyó bontások/újépítések által okozott problémák gyökere elsősorban gazdasági jellegű. Nincs ma Magyarországon olyan pénzügyi vagy adózási rendelkezés, amely az új építés helyett a régi megóvására, felújítására ösztönözné a befektetőket. Michael Polge példaként említi a francia rendszert, ahol szigorú városrendezési szabályok vannak érvényben. Ezzel párhuzamosan a francia építőiparban érvényes áfa új lakás építése estén 19,6%, míg rehabilitáció esetén mindössze 5,5%. Ez hatékonyan szolgálja a rehabilitáció fellendítését, arra ösztönzi a befektetőket, hogy új építés helyett felújítsanak.

A még meg nem kezdett, de engedélyezett bontások estében haladéktalanul el kell kezdeni a tárgyalásokat a befektetőkkel, egyedi megoldásokat kell keresni az épületek megmentése érdekében. Polge ezenkívül javasolja az azonnali hatályú moratórium elrendelését, arra az időre, amíg a régi zsidónegyed igényeihez igazodó új városrendezési terv – minden érdekelt fél támogatásával – el nem készül. A moratórium érvényessége és egyben az említett városrendezési terv elfogadásának határideje ez év május 31.