Szabó Gábor, a Közép-dunántúli RIB-elnök azt emelte ki, hogy hiába kínál jó lehetőséget a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia az uniós források megszerzésére, ha a RIB-eken keresztül nem érvényesül a szakmai ráhatás, csupán eseti lesz a támogatás lehívhatósága. Kollégáihoz hasonlóan fontosnak tartja, hogy a bizottságok minden területen működjenek együtt a „forráselosztóvá” előlépett regionális fejlesztési tanácsokkal. Az elnök kevesli, hogy a tanácsokban mindössze 1-1 fővel képviseltetik magukat a RIB-ek. Sok szakmabelihez hasonlóan ő is abban hisz, hogy a bizottságok jövőjét az jelentheti, ha a tanácsok szakmai szervezeteivé alakulnak át.

Dr. Tokaji Ferenc, a Dél-alföldi RIB feje elmondta, idén is javaslatot terjesztenek be több jogszabály módosítására. El szeretnék érni, hogy a kormány megszüntesse az iparűzési adót, és azt is, hogy 50 százalékkal emelkedjen az idegenforgalmi adó állami támogatása abban az esetben, ha azt az önkormányzatok ágazatfejlesztésre fordítják. Súlyos hátrányt jelent szerinte az is, hogy a területfejlesztési törvény tervezett módosítása szerint a RIBek elvesztik szavazati jogukat a területfejlesztési tanácsokban. Javaslattételi jogukkal ugyanis aligha tudják érvényesíteni a szakma érdekeit a decentralizált források felhasználását illetően. Rosta Sándor balatoni elnök ezt azzal egészítette ki, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a tanácsok kasszájában külön soron jelenjenek meg a szakmának szánt források. Az elnök ésszerűnek tartaná azt is, hogy a régiója turizmusára fordítható források a 3 területfejlesztési tanács helyett egy kézben, a Balatoni Fejlesztési Tanácsnál összpontosuljanak. Az elnök bemutatta azt a 15 tennivalót tartalmazó listát, amelynek megvalósításával garantálni tudják a tó turizmusának sikerét közép- és hosszú távon. Ilyen többek között a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabály módosítása, és a szolgáltatók nyitva tartásának ösztönzése.

Kerekes László, a Tiszatavi régió irányítója arra hívta fel a figyelmet, hogy a turizmus az egyetlen olyan ágazat Magyarországon, amely a RIB-ektől eltekintve nem rendelkezik önálló regionális szervezetekkel. Így a bizottságok jog- és hatáskörének, illetve eszközrendszerének megnyirbálása különösen hátrányos az idegenforgalomra nézve.

Többen hangsúlyozták, hogy a tavaly 180 millió forintot kitevő RIB-es támogatások megvonása leginkább a régiós kisprojekteket sújtja. Gonda Tibor Dél-dunántúli RIB elnök szerint régiónként már évi 40 millió forint elég lenne ahhoz, hogy továbbra is megtarthassák a számos település idegenforgalmában egyedüli kitörési pontot jelentő éves rendezvényeket. Az észak-magyarországi szakemberek attól tartanak, hogy a termékfejlesztés sem éri el a célját, ha régiós szinten nem jut pénz marketingre.

Tompa Sándor, az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottság alelnöke úgy véli, a RIB-eket egyidejűleg sújtja forráshiány, illetve állnak rendelkezésükre olyan összegek, amelyekről egyelőre keveset tudnak. Szerinte a legokosabb, ha a bizottságok vezetői saját megyéik területfejlesztési tanácsainál tájékozódnak a pénzekről, és minél nagyobb érdekérvényesítő szerepet vívnak ki maguknak. Patyi Elemér, Nyugat-dunántúli RIB-elnök ezzel szemben úgy gondolja, lehetetlen egyenként kiharcolni a kívánt szerepet, csak összefogással szerezhet magának kellő tekintélyt a szakma. Az OGYIB megszavazta Patyi Elemér indítványát, hogy kezdeményezzék a miniszterelnöknél a turizmus helyzetének áttekintését. A szakember önálló Turisztikai Minisztérium, vagy legalábbis közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó Országos Idegenforgalmi Hivatal létrehozását szorgalmazza. Szerinte a Turisztikai Hivatal jelenlegi apparátusa el tudná látni feladatát egy esetleges autonóm tárcánál. Az ágazat sikere ugyanis nem a humán bázis szélesítésén, hanem a hatékonyabb érdekképviseleten múlik.