A tu­riz­mus e so­kak szá­má­ra gyá­szos évé­ben az Észak-Alföldön ki­fe­je­zett nö­ve­ke­dés ta­pasz­tal­ha­tó – nyi­lat­koz­ta Ka­to­na Ilo­na, az Észak-al­föl­di Re­gi­o­ná­lis Mar­ke­ting Iro­da igaz­ga­tó­ja. Az év el­ső hat hó­nap­já­ra vo­nat­ko­zó KSH-ada­tok sze­rint Jász-Nagykun-Szolnok me­gyé­be 7,5, Haj­dú-Bi­har­ba 6,4 szá­za­lék­kal jött több ven­dég. Az RMI és a ré­gió tu­risz­ti­kai szol­gál­ta­tó­i­nak ta­pasz­ta­la­tai alap­ján jú­li­us­ra és au­gusz­tus­ra is je­len­tős nö­ve­ke­dést mu­tat­nak majd a sta­tisz­ti­kák. Ez egy­részt a ren­dez­vény­tu­riz­mus meg­élén­kü­lé­sé­nek kö­szön­he­tő, más­részt a bel­föl­di tu­riz­mus nagy­ará­nyú nö­ve­ke­dé­sé­nek tud­ha­tó be. Haj­dú­szo­bosz­ló­hoz ha­son­ló­an itt is bel­föl­di tu­ris­ták­kal si­ke­rült pó­tol­ni az el­ma­radt né­met for­gal­mat. A ré­gió ha­zai nép­sze­rű­ség­ét már 2001-ben is iga­zol­ta a 10 szá­za­lé­kos for­ga­lom­emel­ke­dés. Ezen­kí­vül nő a len­gyel tu­ris­ták szá­ma. Ka­to­na Ilo­na a ré­gió fo­ko­zó­dó nép­sze­rű­ség­ét a gyógy­für­dő­fej­lesz­té­sek­nek, az egy­re von­zóbb és szé­le­sebb kö­rű tu­risz­ti­kai ter­mé­kek­nek, a bel- és kül­föl­di kam­pá­nyok­nak, és a nö­vek­vő bel­föl­di fi­ze­tő­ké­pes ke­res­let­nek tu­laj­do­nít­ja.

Debrecentől Szoboszlóig

Hupuczi Re­ná­ta, a Cí­vis Hotels Rt. ér­té­ke­sí­té­si igaz­ga­tó­ja a szál­lo­da­lánc négy tag­já­nak ered­mé­nye­i­ről be­szélt. A deb­re­ce­ni Arany­bi­ka szál­ló fog­lalt­sá­ga 8 szá­za­lé­kos nö­ve­ke­dést, ár­be­vé­te­le en­nél is jó­val töb­bet, mint­egy 20 szá­za­lé­kos nö­ve­ke­dést mu­tat a ta­va­lyi év­hez ké­pest. Az ér­té­ke­sí­té­si igaz­ga­tó azt is el­mond­ta, hogy a gya­ra­po­dás egy­ér­tel­mű­en a kon­fe­ren­cia- kong­res­­szu­si és üz­le­ti tu­riz­mus­nak kö­szön­he­tő. A tár­sa­ság haj­dú­szo­bosz­lói Dé­li­báb szál­lo­dá­ja nem tud­hat ilyen si­ke­res sze­zont ma­ga mö­gött. Mi­vel Szo­bos­zlón je­len­tős a né­met ven­dég­kör ará­nya, itt is ta­pasz­tal­ha­tó az or­szá­gos át­lag­gal meg­egye­ző 8 szá­za­lék kö­rü­li vissza­esés. Mind­ez még­sem ráz­ta meg a ho­telt, mert a né­met ven­dé­gek el­ma­ra­dá­sát el­len­sú­lyoz­ta a bel­föl­di ven­dég­szám 9 szá­za­lé­kos nö­ve­ke­dé­se. Ezen­kí­vül a be­vé­tel is csak mi­ni­má­li­san csök­kent, mert bár ala­cso­nyabb volt a fog­lalt­ság és az ár­be­vé­tel is 6 szá­za­lék­kal ke­ve­sebb, az át­lag­ár emel­ke­dé­sé­vel tar­ta­ni le­he­tett a pro­fi­tot. A Cí­vis-szál­lo­da­lánc két tisza­újvárosi há­zá­nál, a Fő­nix és Kár­pá­tia ho­te­lek­nél 12, il­let­ve 8 szá­za­lé­kos ár­be­vé­tel-gya­ra­po­dást ta­pasz­tal­tak. A si­ker tit­ka a sport­tu­riz­mus, il­let­ve a ha­tár men­ti szlo­vák és uk­rán ven­dé­gek év­ről év­re ta­pasz­tal­ha­tó meg­bíz­ha­tó nö­ve­ke­dé­se volt.

Segítség belföldről

Haj­dú­szo­bosz­lón a né­met pi­ac ki­esé­sét si­ke­rült pó­tol­ni a bel­föl­di for­ga­lom­nö­ve­ke­dés­sel – tudtuk meg a Hunguest Ho­tel Hő­for­rás igaz­ga­tó­já­tól, Fábri Sza­bolcs­tól. Az or­szá­gos át­lag­hoz ha­son­ló, 8-9 szá­za­lé­kos né­met ven­dég­for­ga­lom-csök­ke­nést csak­nem tel­je­sen be­hoz­ta a 8-10 szá­za­lék­kal meg­élén­kü­lő bel­föl­di ven­dég­szám, így vis­­sza­esés nem, in­kább stag­ná­lás ta­pasz­tal­ha­tó. Idén a né­me­te­ken kí­vül az amúgy na­gyon meg­ha­tá­ro­zó len­gyel tu­ris­ták is ke­ve­seb­ben jön­nek. Ezt so­kan az ál­lí­tó­la­gos len­gyel gaz­da­sá­gi recessz­ió­val ma­gya­ráz­zák, il­let­ve az­zal, hogy az or­szág ál­lam­pol­gá­rai túl­sá­go­san fe­ke­tén lát­ják ha­zá­juk és sa­ját anya­gi hely­ze­tü­ket. A nö­vek­vő bel­föl­di nép­sze­rű­ség ké­zen­fek­vő ma­gya­rá­za­ta az év­ről év­re bő­vü­lő szo­bos­zlói aqua­park, ame­lyet jó idő ese­tén idén 20-22 ezer stran­do­ló lá­to­ga­tott. Ara­nyo­si Mi­hály, a nyír­egy­há­zi Air Me­di­ter­rán uta­zá­si iro­da ügy­ve­ze­tő igaz­ga­tó­ja ugyan­csak a ter­mál­tu­riz­mus­ról be­szélt. Sze­rin­te a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Nyír­egy­há­za Sós-tó gyógy­üdü­lő­hely ki­lóg a si­ke­res ter­mál­köz­pon­tok so­rá­ból, mi­vel for­gal­ma erő­sen vis­­sza­esett az utób­bi évek­ben. Egy­részt a gaz­da­sá­gi hely­ze­tü­ket nem túl ró­zsás­nak íté­lő len­gyel tu­ris­ták ma­rad­tak el, más­részt a bel­föl­di­e­ket sem vonz­za az üdü­lő­hely 10-15 éve vál­to­zat­lan kí­ná­la­ta.

Észak-Ma­gyar­or­szág

Az észak-ma­gyar­or­szá­gi ré­gió idei si­ke­ré­nek egyik tit­ka a gon­dos mar­ke­ting. Kéz­zel fog­ha­tó ered­mé­nye, hogy je­len­tős ven­dég­for­ga­lom-nö­ve­ke­dést ta­pasz­tal­nak azok­ból az or­szá­gok­ból, ahol az RMI ki­ál­lí­tá­son vett részt, il­let­ve study-­tourokat szer­ve­zett szá­muk­ra – mond­ta Híd­vé­giné Mol­nár Ju­dit, az Észak-ma­gyar­or­szá­gi RMI igaz­ga­tó­ja. A meg­dol­go­zott skan­di­náv or­szá­gok­ból, Svájc­ból, és Olasz­or­szág­ból sok­kal töb­ben ér­kez­nek. A hol­land pi­ac mu­tat­ja a leg­ki­emel­ke­dőbb ered­mé­nye­ket. A tu­li­pán or­szá­gá­ból idén 49,2 szá­za­lék­kal több tu­ris­ta ér­ke­zik hoz­zá­juk, mint ta­valy. A ja­vu­ló ten­den­ci­á­hoz hoz­zá­já­rul az is, hogy az ÉMRMI és a Budapest–Közép-Duna-vidék RMI együtt­mű­kö­dé­sé­nek kö­szön­he­tő­en sok tu­ris­ta ke­re­si fel a fő­vá­ro­si Tour­in­form iro­dák­ban lá­tott ki­ad­vány­ok alap­ján a ré­gi­ót.

Me­gyék vo­nat­ko­zá­sá­ban Bor­sod az idén 3,7 szá­za­lék­kal több kül­föl­dit vonz. Fő­leg a cse­hek­nél ta­pasz­tal­ha­tó ug­rás­sze­rű fej­lő­dés: 11,5 szá­za­lék. Ők ki­fe­je­zet­ten a bor- zöld­ren­dez­vény- és egész­ség­tu­riz­mus hí­vei. A ré­gió igaz­ga­tó­ja sze­rint Nóg­rád az idén kü­lö­nö­sen na­gyot „ala­kí­tott”. A fa­lu­si tu­riz­mus kö­zel 25 szá­za­lék­kal több ven­dé­get von­zott, el­ső­sor­ban szlo­vák te­rü­le­tek­ről, ahol 89,1 szá­za­lé­kos ven­dég­for­ga­lom-emel­ke­dést re­giszt­rál­tak.

Falusi turizmus Nógrádban

A Fa­lu­si Ven­dég­lá­tók Nóg­rád Me­gyei Egye­sü­le­té­nek igaz­ga­tó­ja, Kanyó Ju­dit sze­rint az egy­re szín­vo­na­la­sabb mi­nő­sí­tett ven­dég­há­zak nem­csak nagy szá­mú bel­föl­di, ha­nem je­len­tős szá­mú né­met és oszt­rák ven­dé­get is von­za­nak Nóg­rád me­gyé­be, aho­vá a pi­hen­ni vá­gyó kül­föl­di­ek ki­fe­je­zet­ten a nyu­ga­lo­mért ér­kez­nek. Ezen­kí­vül a ha­tár men­ti, kár­pát­al­jai te­le­pü­lé­sek­ből ér­ke­zett az idén sok szlo­vák és ma­gyar aj­kú tu­ris­ta.

Kiss Tün­de, a hol­ló­kői Tour­in­form iro­da mun­ka­tár­sa sze­rint Nóg­rád me­gyé­ben és a te­le­pü­lé­sen ta­pasz­tal­ha­tó si­ke­res né­met és oszt­rák ven­dég­for­ga­lom töb­bek közt a Ma­gyar Tu­riz­mus Rt. né­met és oszt­rák kül­kép­vi­se­le­te­in foly­ta­tott saj­tó­kam­pány­nak, il­let­ve az rt. Hol­ló­kő­ről ké­szí­tett spotjá­nak kö­szön­he­tő, ame­lyet a SAT 1 és az ORF 1 te­le­ví­zi­ós csa­tor­ná­kon ját­szot­tak. eleve kevesebb a külföldi.

Ko­vács Gá­bor, a Bor­sod Me­gyei Ide­gen­for­gal­mi Hi­va­tal igaz­ga­tó­ja úgy lát­ja, az észak-ma­gyar­or­szá­gi ré­gi­ó­ban nincs vis­­sza­esés. Mi­vel itt min­dig is je­len­tős több­ség­ben vol­tak a bel­föl­di tu­ris­ták – csu­pán 12-13 szá­za­lé­kát te­szik ki a kül­föl­di­ek a for­ga­lom­nak – nem vi­sel­te meg a ré­gi­ót a né­me­tek el­ma­ra­dá­sa. Az azon­ban Bor­sod­ra is igaz, hogy a kül­föl­di ven­dég­szám vissza­esé­sét si­ke­rült el­len­sú­lyoz­nia a bel­föl­di­nek. Oly­an­­nyi­ra, hogy míg az előb­bi csu­pán 1,8 szá­za­lék­kal csök­kent, ad­dig az utób­bi 4,5 szá­za­lék­kal emel­ke­dett. De nem min­den kül­föl­di pi­ac lett hűt­len ha­zánk­hoz. A Ro­má­ni­á­ból ér­ke­ző ven­dé­gek szá­ma pél­dá­ul meg­dup­lá­zó­dott ta­valy óta. Az oko­kat egy­elő­re csak ta­lál­gat­ják.

A Ho­tel Eger-Park ér­té­ke­sí­té­si igaz­ga­tó­ja, Szek­er­ka And­rás el­mond­ta, a né­met pi­ac­ra ko­mo­lyan épí­tő ház­nak sok mun­ká­ja van ab­ban, hogy a be­vé­tel nem mu­tat nagy el­té­rést a ta­va­lyi év­hez ké­pest. Az okok kö­zött sze­re­pel az, hogy da­col­va a szál­lo­da­ipar­ban jól is­mert le­fe­lé hú­zó ár­spi­rál­lal, si­ke­rült az át­lag­ár­ban ja­vu­lást el­ér­ni­ük. Így a ven­dég­éj­sza­kák né­hány szá­za­lé­kos csök­ke­né­sét nem kö­vet­te a be­vé­te­le­ké. Emel­lett az of­fen­zív mar­ke­ting­po­li­ti­ká­nak és a von­zó ked­vez­mé­nyek­nek kö­szön­he­tő­en emel­ke­dett a bel­föl­di ven­dé­gek szá­ma. Nőtt az ér­dek­lő­dés a „meg­dol­go­zott” lett­or­szá­gi pi­ac fe­lől is.

Holland invázió

A lil­la­fü­re­di Pa­lo­ta Szál­ló meg­hök­ken­tő ered­mé­nye­ket pro­du­kált az idei fő­sze­zon­ban. Fe­ke­te Gyu­la igaz­ga­tó el­mond­ta, a ház mind­ös­­sze 30 szá­za­lé­kos kül­föl­di ven­dég­kör­ének az idén rop­pant nagy, mint­egy 95 szá­za­lé­kát tet­ték ki a hol­land ven­dé­gek. Az óri­á­si szám­ban ér­ke­ző hol­lan­dok­kal nem­hogy be­hoz­ta, de túl is szár­nyal­ta a ho­tel a je­len­tős, 30-40 szá­za­lé­kos né­met ki­esést. Ily mó­don 10-12 szá­za­lék­kal nőtt az idén a ven­dég­for­ga­lom. A hegy­vi­dék és ter­mál­víz után áhí­to­zó hol­land pi­a­con már több mint egy év­ti­ze­de je­len van a Mis­kolc­hoz kö­ze­li, me­sés kör­nye­zet­ben fek­vő szál­ló.

Az eg­ri Ho­tel Fló­ra csu­da­pók­nak te­kint­he­tő a ha­zai szál­lo­dák so­rá­ban. Míg az ipar­ág­ban tör­té­nő szer­ke­zet­vál­tás so­rán egy­re több bel­föl­di és egy­re ke­ve­sebb kül­föl­di töl­ti meg a ha­zai há­za­kat, a Fló­ra gyógy­szál­ló­ra pont az el­len­ke­ző­je ér­vé­nyes. A kieső nyugdíjas hazai vendéget, talán fur­csán hang­zik, de né­met ven­dé­gek­kel si­ke­rült pó­tol­ni. Pe­tő Bé­la igaz­ga­tó el­mond­ta, a leg­meg­győ­zőbb érv­nek a gyógy­víz bi­zo­nyult, ami mi­att az idén sok né­met vá­lasz­tot­ta Egert a Ba­la­ton he­lyett. Az egy­he­tes fő­sze­zo­ni fél­pan­zi­ós pack­age-ek­ben vonz­erőt je­len­tett még a kor­lát­lan strand­hasz­ná­lat is.

Ezen­kí­vül az eg­ri és kör­nyék­be­li prog­ra­mok, lát­ni­va­lók is ha­tá­sos érv­nek bi­zo­nyul­tak. A ház ered­mé­nyei ön­ma­guk­ért be­szél­nek: au­gusz­tus­ban 96 szá­za­lé­kos volt a ven­dég­ágy-ki­hasz­nált­ság, pót­ágyak­kal azon­ban jó­val 100 szá­za­lék fö­lött jár a töl­tés. Hoz­zá­já­rul a szál­ló gyó­gy­tur­iz­musá­nak fej­lő­dé­sé­hez a meg­dol­go­zott finn pi­ac ug­rás­sze­rű emel­ke­dé­se is. 2000-ről 2001-re meg­dup­lá­zó­dott a fin­nek szá­ma a Ho­tel Fló­rá­ban, és a nö­vek­vő ten­den­cia to­vább foly­ta­tó­dik. Rá­adá­sul nem­csak a ven­dég­for­ga­lom nő a ház­ban, ha­nem a gyó­gysze­zon is ki­to­ló­dik: a rend­sze­rint szep­tem­ber­ben ér­ke­ző cso­por­tok már au­gusz­tus 20-án itt van­nak. A gyó­gy­tur­iz­mu­son kí­vül a si­ker má­sik kul­csa a kon­fe­ren­cia­tu­riz­mus – hang­sú­lyoz­ta az igaz­ga­tó. Ez­zel sze­zo­non kí­vül is nagy­sze­rű­en meg le­het töl­te­ni az öt kon­fe­ren­cia­te­rem­mel ren­del­ke­ző há­zat. Az ered­mény a pro­fit­ban is meg­mu­tat­ko­zik: a 2002-es év­re ki­tű­zött 12 szá­za­lé­kos ár­be­vé­te­li nö­ve­ke­dés ed­dig meg­va­ló­sult, és a fog­la­lá­sok azt jel­zik, hogy ezt év vé­gé­ig tar­ta­ni is tud­ják.

Ti­sza-tó

Mol­nár Ani­ta, a Ti­sza-ta­vi Re­gi­o­ná­lis Mar­ke­ting Iro­da igaz­ga­tó­ja is el­is­me­rő­en nyi­lat­ko­zott az idei sze­zon­ról. A KSH 2002 el­ső öt hó­nap­já­ra ki­adott sta­tisz­ti­kák alap­ján a ré­gió ke­res­ke­del­mi szál­lás­he­lye­i­nek ka­pa­ci­tás­ki­hasz­nált­sá­ga 15 szá­za­lék­ban nö­ve­ke­dett, ez 24,2 szá­za­lé­kos szál­lás­díj-emel­ke­dést ered­mé­nye­zett. A fi­ze­tő ven­dég­szol­gá­la­tok az idén jú­li­us 31-ig be­zá­ró­lag, il­let­ve az au­gusz­tu­si elő­jegy­zé­sek alap­ján telt ház­zal mű­köd­tek. A ré­gió összvendég­for­galmát te­kint­ve 12,5 szá­za­lé­kos a gya­ra­po­dás.

A si­ker tit­ka az igaz­ga­tó sze­rint, hogy a gyógy­für­dő- és inf­rast­ruk­tu­rá­lis fej­lesz­té­sek be­vál­tot­ták a hoz­zá­juk fű­ző­dő re­mé­nye­ket. A nem­rég kor­sze­rű­sí­tett be­rek­für­dői ter­mál- és strand­für­dő má­jus 1.–július 31. kö­zöt­ti idő­szak­ban 5 szá­za­lé­kos for­ga­lom­emel­ke­dést re­a­li­zált. A tisza­újvárosi ter­mál­für­dő ven­dé­ge­i­nek szá­ma az év el­ső 6 hó­nap­já­ban 30 szá­za­lék­ban emel­ke­dett. A nagy vo­lu­me­nű be­ru­há­zás te­hát meg­ér­te a pénzt és fá­rad­sá­got, hi­szen ha ilyen tem­pó­ban nő a for­ga­lom, meg­té­rül­het a rá­for­dí­tott ös­­szeg. A für­dők­höz tar­to­zó ter­mál­kem­pin­gek ered­mé­nyei is ta­nul­sá­go­sak. A be­rek­für­dői 6 szá­za­lék­kal, a 2001-ben nyi­tott ti­sza­fü­re­di 27 szá­za­lék­kal fo­ga­dott több ven­dé­get a ta­va­lyi év V–VII. hó­nap­já­hoz, il­let­ve el­ső hat hó­nap­já­hoz ké­pest. A ré­gió gyó­gy­tur­iz­musá­nak élén­kü­lé­sét iga­zol­ja a be­rek­für­dői Be­rek Ho­tel 2002 jú­li­us–au­gusz­tu­sá­ra vo­nat­ko­zó ered­mé­nye is: 90 szá­za­lé­kos ki­hasz­nált­ság­gal mű­kö­dött a ház.

Az Abád­sza­ló­ki Fü­zes Kem­ping és Pan­zió si­ke­rét is a fej­lesz­té­sek hoz­ták, ame­lyek­kel al­kal­mas­sá vált nem­zet­kö­zi be­so­ro­lás­ra a szál­lás­hely. 78 szá­za­lé­kos kül­föl­di, 35 szá­za­lé­kos bel­föl­di ven­dég­szám-nö­ve­ke­dést ta­pasz­tal­tak az év ele­jé­től jú­li­us 31-ig ter­je­dő idő­szak­ban. Az ug­rás­sze­rű nö­ve­ke­dés a la­kó­ko­csi-le­ál­lók ki­ala­kí­tá­sá­nak, a köz­mű­vek és fa­há­zak kor­sze­rű­sí­té­sé­nek, il­let­ve a nem­rég át­adott me­le­gí­tett vi­zű me­den­cé­nek kö­szön­he­tő. A kül­föl­di­ek (fő­leg len­gye­lek és szlo­vá­kok) nagy szá­ma azt mu­tat­ja, hogy az inf­rast­ruk­tú­rá­ban tör­tént mi­nő­sé­gi vál­to­zá­sok­kal szá­mos ven­dé­get hó­dí­tott el az abád­sza­ló­ki más kem­pin­gek­től. Mind­eh­hez az igaz­ga­tó hoz­zá­tet­te, a ven­dég­szám-gya­ra­po­dás azért ilyen lát­vá­nyos, mert ed­dig ke­ve­sen lá­to­gat­ták a ta­vat. A kül­föl­di­ek szá­ma min­dig is ele­nyé­sző volt, de a ha­zai la­kos­ság­ra is meg­döb­ben­tő adat vo­nat­ko­zik: 2001-ig mind­ös­­sze 3 szá­za­lék járt a tó­nál.

Esős idő augusztusban

Az abád­sza­ló­ki Tour­in­form iro­da igaz­ga­tó­ja, Sza­bó Ist­ván már ja­nu­ár 1-jé­től au­gusz­tus 25-ig ter­je­dő ada­tok­kal tu­dott szol­gál­ni. A sze­zon ki­emel­ke­dő­en jól in­dult a Ti­sza-ta­vi üdü­lő­he­lyen, hi­szen a kem­ping 2002. jú­li­us 31-ig be­folyt ár­be­vé­te­le 10 mil­lió fo­rint­tal ha­lad­ta meg a ta­va­lyi év ha­son­ló idő­sza­ká­ét. Az au­gusz­tu­si eső­zé­sek azon­ban vis­­sza­ve­tet­ték az idő­já­rás­tól nagy­ban füg­gő for­gal­mat. Így az ed­dig so­ha nem lá­tott nyár ele­ji 12 szá­za­lé­kos nö­ve­ke­dés 0,92-os­ra esett vis­­sza. A nö­vek­vő ten­den­cia a rossz idő el­le­né­re is meg­mu­tat­ko­zik, hi­szen az I–II. osz­tá­lyú nya­ra­ló­há­zak és a la­kó­ko­csi-le­ál­lók kor­sze­rű­sí­té­sé­vel a szál­lás­he­lyek be­vé­te­lei 25,4 szá­za­lék­kal emel­ked­tek.

A nö­vek­vő ten­den­cia oka­i­ként az abád­sza­ló­ki ide­gen­for­gal­mi fej­lesz­té­sek mel­lett az évek óta tar­tó ré­gi­ós és te­le­pü­lé­si mar­ke­ting­mun­kát je­löl­te meg az igaz­ga­tó. Az idén az „Abádszalóki Nyár” or­szá­go­san is szá­mon tar­tott ren­dez­vény­so­ro­zat, az egész éven át tar­tó, fo­lya­ma­tos mé­dia­je­len­lét és a nyu­ga­ti or­szág­rész­ben foly­ta­tott mar­ke­ting­kam­pány já­rult hoz­zá a si­ker­hez. Sza­bó Ist­ván úgy lát­ja, ál­ta­lá­no­san is­mert­té vált a Ti­sza-tó és Abád­sza­lók, oly­an­­nyi­ra, hogy a Ve­len­cei- és Fer­tő tót meg­előz­ve a Ba­la­ton után az el­ső szá­mú al­ter­na­tí­va a ma­gyar kö­zön­ség szá­má­ra. Az idén, nagy meg­le­pe­tés­re, a leg­na­gyobb emel­ke­dést a né­met pi­ac mu­tat­ta a kül­föl­di kül­dő or­szá­gok kö­zül, 68,2 szá­za­lék­kal. Sok né­met tu­ris­ta az or­szág egyéb te­rü­le­te­it vá­lasz­tot­ta ere­de­ti­leg cél­ál­lo­más­ként, azon­ban az ott szer­zett ta­pasz­ta­la­ta­ik alap­ján még­is in­kább a Ti­sza-tó fe­lé vet­ték út­ju­kat.