E magas százalékos arány ellenére a turizmus gyakorlati szereplői alighanem keveset tudnak a LEADERről. Az e néven futó közösségfejlesztő és -támogatási program szervezői ugyan kiváló információs hálózatot építettek ki, mondjuk úgy, „családon belül”, de mára nyilvánvalóvá lett, hogy a turisztikai szakmát és magát a turistát is el kell érniük. E gondolat jegyében beszélgettünk Simon Lászlóval, a Magyarországi LEADER Központ vezetőjével.

Az unióban már a kilencvenes években felismerték a fenntartható helyi fejlődés jelentőségét. A „hagyományos” fejlesztési politikával szemben új utat választottak a vidéki térségek felzárkóztatására. A LEADER program keretében a fejlesztési elképzeléseket maga az érintett vidéki közösség gondolja ki, a helyi erőforrásokra és hagyományokra támaszkodva. A LEADER a vidéki közösségek hármas egységére (önkormányzatok, a térség vállalkozói és civil szerveződései) bízza a döntéseket. Térségi összefogáson alapul, az összefüggő településcsoportok saját jószántukból társulnak, semmilyen statisztikai, közigazgatási vagy már meglévő fejlesztési szervezet határaihoz nem kell igazodniuk. Az így létrejött társulásokat helyi vidékfejlesztési akciócsoportoknak nevezzük, melyek a közösen elnyert pályázati támogatást is helyben ítélik oda. Magyarországon 2005-ben indult a program, ekkor 186 akciócsoport jött létre. Az első ciklusban a kiválasztott 70 akciócsoportnak odaítélt támogatás 960 településen élő 1 601 000 lakost segített mintegy 6,7 milliárd forinttal.

Éppen a program sikere miatt lehetett a támogatási keretösszeget a 2007 és 2013 közötti ciklusra megtízszerezni. 2007–13 között várhatóan ugyancsak körülbelül 70, de az eddigieknél nagyobb területet átfogó akciócsoport kap támogatást; a cél, hogy lehetőleg a vidéki területek 50 százalékát elérje a program. A támogatás nagyságát az állandó lakosság száma, a részt vevő települések száma, valamint a települések hátrányos helyzete határozza meg. A jövőbeli nyertes akciócsoportok akár 1-2 milliárd forintos támogatásban is részesülhetnek. Mivel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap IV. (LEADER) intézkedéscsoportja mellett a III. intézkedéscsoport „klasszikus vidékfejlesztési” intézkedései is a LEADER-elvek mentén valósulnak meg, az ország valamennyi kistérségében működő helyi vidékfejlesztési irodák hálózata mindenhol segíti a helyi közösségeket, akik rendelkezésére a két forrásból összesen mintegy 220 milliárd forint áll rendelkezésre.

Ezenfelül a LEADER további, más támogatási konstrukcióra nem jellemző, igen kedvező feltételeket is biztosít. Országszerte szaktanácsadói, szakértői hálózatot működtetünk díjmentesen. Az akciócsoportok tevékenységének támogatása érdekében helyi hálózatot hoztunk létre: a 35 fős stáb tagjaira, a referensekre – akik képzésben is részesültek – a helyiek tehettek személyi javaslatot. A LEADER-Központ szervezi a regionális, országos és nemzetközi rendezvényeket, valamint öszszefogja az akciócsoportok számára nyújtott szaktanácsadást és mentorálást. Az akciócsoportok jelöltjei részt vehetnek szakmai konferenciá k o n , találkozókon, nemcsak belföldön, de az unió más tagországaiban is. Mára már 17 akciócsoportunknak külföldi partnerszervezete is van. Honlapunk, rendszeres hírlevelünk, a LEADER Magazin és számos egyéb kiadványunk a tapasztalatcserét, a folyamatos, interaktív információszolgáltatást biztosítja.

Ez a lehető legdemokratikusabb támogatási rendszer, de valójában ennél is több. A LEADER a helyi társadalom aktív tagjaira épít, és ösztönzi a helyi közélet különféle szerveződéseinek létrejöttét. Mivel a vidéken élők rugalmasan, a helyi igények és lehetőség alapján határozzák meg saját fejlesztési stratégiájukat, helyi értékteremtő közösségek jönnek létre, kialakulhatnak az együttműködés és a helyi menedzsment egyedi struktúrái. Az akciócsoportok egymással összefogva is dolgozhatnak! Elindítottuk az „Együtt a magyar vidékért” kezdeményezést. A kapcsolatépítésre és közös projektek megvalósításának ösztönzésére központi forrásból elkülönített keretet hozunk létre. Első körben a Bodrogközi Akciócsoport együttműködési projektötlete kerül meghirdetésre. Ennek keretében a Tisza menti akciócsoportok csatlakozását várják a folyó kulturális, gazdasági és turisztikai értékeinek közös és jobb kiaknázásához. A helyi akciócsoportok célja a jövőben az is kell, hogy legyen, hogy a LEADER forrásokon túlmenően további források lekötését is elérjék, és ezzel a kistérségi szintű közösségépítés és fejlesztéspolitika legerősebb struktúrájává váljanak.

Az Unió előírása, hogy a támogatott projekteknek, legyenek azok akár hazaiak, akár nemzetköziek, nyilvánosságot adjunk, hogy ezzel is ötletet, követendő példát nyújtsunk a többi akciócsoportnak. Különösen örülünk a nemzetközi együttműködésnek, a határokon átnyúló projekteknek. Ilyen például az „Oxenweg”, a marhahajtási útvonal. A XIV–XV. században a szürkemarhacsordákat kereskedelmi célból Magyarországról Ausztrián át Németországba hajtották. Most az érintett településeket turisztikai útvonallá fűznék fel, s ezek a kulturális és gasztronómiai értékek és hagyományok megőrzését és cseréjét célozzák. Több, gyalogosan, kerékpárral, lóval, illetve autóval bejárható túraútvonal kialakítását tervezik. Hat magyar akciócsoport kötött együttműködési szándéknyilatkozatot német és osztrák partnerekkel.

A LEADER Magazin idei első számában jelent meg az osztrák Sauwald térség „Séta az erdő tetején” projektjének mint jó ötletnek a bemutatása. Ez a túraútvonal nem a földön, hanem egy fából készített állványzaton a fák felett halad. Az építmény néhol a 24 méteres magasságot is eléri. A sétát függőhíd és egy 60 méteres csúszda teszi még izgalmasabbá. Elérhető rajtuk két „Tarzan-ház” is, melyek valódi szálláshelyek 10 méter magasan. A fák feletti sétautat már az első évben 160 ezer turista kereste fel, 3,5-5 euró beléptidíj mellett.

A „Mikulás földje kerékpárút” és a „Mikulás-pihenőház” ötlete a Duna Menti Önkormányzatok Kistérségi Társulása Akciócsoporttól származik. Konkrétan a kerékpárút rácalmási szakaszának esti kivilágítását és mellette egy pihenőház felépítését tervezik. A pihenőház árvizes területen fekszik, ezért cölöpökön áll majd. Benn állítják ki a térségi mesterek által készített „Mikulásos” tárgyakat is. A Bükki Akciócsoport „Lovaspostakocsi-szolgálat” kiépítését tervezi. A történelmi mintára készített lovas kocsi Bükkaranyos és Répáshuta között menetrend szerint közlekedne, megrendelésre Bükkábrányig is elmegy. A Őrtorony Akciócsoport az Őrségben „Honfoglaláskori Skanzen és Szabadidőcentrum” létesítésére valósít meg egy projektet. A közeli Várhegyen a lovasíjászok tartanának bemutatókat. A Körösök Völgye Akciócsoport a térség sokszínű étkezési kultúrájára épít. A „Körös-völgyi Kóstoló” rendezvényen szlovákok, románok, németek, romák és magyarok népművészeti és gasztronómiai bemutatójára került sor. A háromnapos fesztivál keretében a helyi kismesterek termékeiből kiállítást és vásárt rendeztek. Hagyományőrző tánccsoportok és zenekarok fellépése is hozzájárult a látogatók szórakoztatásához.

Egyre tágabb körben foglalkozunk a LEADER-projektek és a közösségépítő alapfilozófia népszerűsítésével. A közelmúltban éppen Kapolcson, a Művészetek Völgyében is szerveztünk bemutatkozást. A LEADER-Központ legújabb kezdeményezése a Magyar Turizmus Zrt.-vel és a támogató Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal közösen a szeptember 21–23. között megvalósuló „A Magyar Vidéki Turizmus Napjai” akció. A Torkos Csütörtök gondolatát továbbfejlesztve arra hívjuk fel az akciócsoportokat, hogy komplett turisztikai programcsomagokat állítsanak össze a vidéki látványosságokra és pihenési lehetőségekre építve. A szolgáltatók a rendezvény ideje alatt szolgáltatásaik árából 30 százalék kedvezményt biztosítanak.