Erről az államfő levélben tájékoztatta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal weboldalán. A köztársasági elnök ugyanakkor aláírta az Országos Területrendezési Terv módosításáról szóló törvényt, és a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítéséről szóló törvényt. Sólyom László a megfontolásra visszaküldött törvény esetében nem értett egyet azokkal a rendelkezésekkel, amelyek alapján a jövőben olyan területeket is korlátozás nélkül belterületbe lehetne vonni a balatoni üdülőkörzetben, amelyeken nincs megfelelő csatornahálózat. Az államfő kifogásolta azt is, hogy a törvény lehetővé tenné a partinak és partközelinek nem minősülő településeken az építési engedélyek kiadását akkor is, ha hiányzik a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű. A köztársasági elnök szerint a Balaton-üdülőkörzet mint kiemelt térség egy szerves környezeti-természeti egységet képez, és határainak megállapításakor a jogalkotó tekintettel volt a környezet- és természetvédelmi célokra, mindenekelőtt a tónak és élővilágának védelmére. Ebben mind a tóparti, mind a parttól távolabb eső sávba tartozó településeknek szerepe van. Sólyom László a házelnöknek írt levelében ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az államnak segítenie kell, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azok a települések, amelyekre a Balaton viszonylagos közelsége miatt anélkül hárulnak többletterhek a környezetvédelem terén, hogy közvetlenül részesülnének a tó közelségének idegenforgalmi előnyeiből.