Szekszárd polgármestere, Horváth István, aki egyben a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, kitörési pontnak tekinti a turizmust a térség számára. Noha idáig is sokat tárgyaltak a turisztikai fejlesztések szükségességéről, érdemi előrelépés sokáig nem történt, az érintett települések polgármesterei áprilisban azonban kistérségi megállapodást kötöttek, amelynek célja, hogy egymás szerepét erősítsék.
Horváth István fontosnak tartja, hogy az itt élőknek a fejlesztések révén munkahelyeket is tudjanak teremteni. A helyi Tourinformiroda mellett, annak erősítésére, fél éve létrehozták a Szekszárdi Turisztikai Kft.-t, amely sok programot szervez a város és a térség megismertetésére, nemcsak a turistáknak, hanem a helyieknek is. Fontosnak tartják a kistérség 20- 25 települése néprajzi, kulturális, gasztronómiai értékének bemutatását.
Szekszárd város 2005 óta készül tudatos arculat kialakítására, valamint súlyponti váltásra. Hiszen a bor fontos vonzerő, de önmagában már nem elég. A gemenci erdő közelségét sem használták ki eddig – magyarázza a polgármester, pedig az alig egy éve átadott Pörbölyi Ökoturisztikai Centrum 2007-ben már 120–130 ezer látogatót fogadott. Ennek mintájára tervezik Szekszárd mellett, Bárányfok közelében egy 20 hektáros, közvetlen dunai összeköttetéssel bíró ökoélménypark létrehozását, közösen a Gemenc Zrt.- vel és a Duna–Dráva Nemzeti Parkkal. A 2–2,5 milliárd forintos beruházás keretében megvalósuló parkban a természeti értékek bemutatása interaktív formában történne, földrengés-, illetve árvízszimulátorral, planetáriummal. A pályázathoz szükséges önerőt tudják biztosítani, a terv a ROP-nál is a kiemelt projektek között szerepel.
A turizmus fellendítése érdekében a város erősíteni szeretné kapcsolatait külföldi testvértelepüléseivel, ennek keretében Stuttgart turisztikai katalógusában 2009-től Szekszárd is szerepel. A polgármester bízik a hamarosan elkészülő autópálya közelségében, és reméli, a dunai szállodahajóknak is lesz itt megállójuk, ahonnan kisvasúttal jöhetnének be a turisták a városba. Számítanak a 2010-es Pécs – Európa Kulturális Fővárosa program húzóerejére is.
„A következő két-három évben 15–18 milliárd forintos turisztikai fejlesztést szeretnénk; a beruházásokra konkrét terveink vannak – mondja Horváth István. – Szeretnénk növelni a helyi rendezvények számát, színvonalát, célunk, hogy a helyiek büszkék legyenek a város értékeire, hiszen csak így lehetnek hitelesek a turisták szemében. Idén kiadtunk egy éves rendezvénynaptárat. Égető szükség van új szálláshelyekre, egy minimum négycsillagos hotel, egy 1200 nm2 vízfelületű élményfürdő, valamint egy modern sportközpont megépítését tervezzük. A város és a vállalkozói réteg egymásra talált, a Tourinform-irodában például ajándékboltsarkot is kialakítottunk, ahol a helyi kézművesek munkái kaphatóak. A városban és a kistérségben ma is őrzik a gasztronómiai hagyományokat, ráadásul errefelé sok a nyelveket beszélő, jó szakember.”
Városi séta
Szekszárd legtöbb látnivalóját egy kellemes séta során megismerhetjük. Aki egy éve járt erre utoljára, még lázas építkezésnek lehetett tanúja – többek között a Garay téren: ennek eredményeképpen mára virágokkal övezett, hangulatos sétálóutca vezet fel innen egészen a Béla térig, amelynek hangulata tökéletesen illeszkedik a nyugodt, békés városképbe. A sétálóutca mentén stílusos éttermek, kávézók és kis üzletek sorakoznak, amelyek közé jól illeszkedik a Szekszárdi Német Színház épülete is. A Béla téren több megtekintésre érdemes épületet, szobrot találhatunk: a tér közepén áll a copf stílusban épült katolikus templom, amely Közép- Európa legnagyobb egyhajós temploma, mellette magasodik I. Béla király szobra; itt található még a városháza, valamint a megyeszékház épülete is. Ez utóbbi belső udvarában egy középkori bencés apátsági templom romjaira lehet bukkanni. A Béla tértől néhány lépésre található a Babits Mihály-emlékház, amely ugyan november 25-ig felújítás miatt zárva tart, de mégsem hiábavaló idáig felsétálni, hiszen mellette nyitotta meg kapuit egy évvel ezelőtt a Mészöly Miklós Múzeum.
Kakasnyalóka, selyemcukorka
A szekszárdi Petrits család 1825 óta foglalkozik cukorkák, gyertyák és mézeskalácsok készítésével, műhelyükben Mézeskalács Múzeumot is kialakítottak. A családfő, Petrits József hét éve álmodta meg a gyűjteményt, bár a hosszadalmas engedélyeztetés miatt csak öt éve nyitott meg. Az első évben 6621 látogató érkezett, azóta folyamatosan emelkedik az érdeklődők száma; tavaly már csaknem 10 ezren voltak kíváncsiak az édességek kulisszatitkaira, ahol minden termék úgy készül, mint 100 évvel ezelőtt. Ha a falatozás után megszomjaznánk, mi mást is ihatnánk, mint a híres szekszárdi borok valamelyikét! A vidék tucatnyi neves borásszal büszkélkedhet Dúzsi Tamástól Vesztergombi Ferencen és Takler Ferencen át Mészáros Pálig. Mi Heimann Zoltán és felesége, Ágnes folyékony nedűit kóstoltuk meg, a tulajdonosok vendégszeretetét élvezve. A repertoárban a rókarőt schiller, a fuchsli mellett viona, kadarka, kékfrankos, syrah, merlot és pinot noir szerepel. A régió borászai összefogtak, közös pályázatokat nyújtanak be, közös kiadványokat jelentetnek meg, és közös honlapot is készíttettek.
Sárközi gyöngyszemek
Szekszárdtól tíz kilométerre található az öt települést magába foglaló Sárköz: Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Báta tartozik ide. A vidék megmaradt háborítatlan szépségében, mivel a kanyargó, szabályozatlan Duna területén csak az itt élők ismerték a gázlókat. Őcsényt a Sárköz kapujaként is emlegetik. Az erdőben, halban gazdag vidék mellette fut majd az M6-os autópálya, és repülőtér is működik itt, amelyet elsősorban sportcélokra (sétarepülés, sportrepülés) használnak. A közeljövőben száz férőhelyes szálláshely felépítését tervezik, a jelenlegi, 12 darab hatszemélyes faház bővítésére. Fülöp János polgármester elmondta, hogy a falu nagy hangsúlyt fektet a falusi, lovas- és vadászati turizmusra; elsősorban belföldi vendégekre számítanak. A faluban található egy magángyűjteményként működő tájház, amely a Sárköz hagyományos lakáskultúráját mutatja be, de az egykori hímzés, gyöngyfűzés, szövés technikáját is megismerhetik a látogatók.
Őcsényt elhagyva Decs felé vettük utunkat. A decsi polgármester egyik törekvése, hogy a falut a világörökség részévé nyilváníttassa, ami érthető is, ha az ember végigutazik a kis Decs utcáin: a Duna szabályozását követően kialakított faluképet máig őrzi a település. A faluban sokat adnak a népszokások folytatására: a néptánc a fiatalok órarendjében is szerepel. Aki az itteni hagyományokkal szeretne megismerkedni, feltétlenül keresse fel Farkas Lászlóné Pál Bözsi népi iparművész Babamúzeumát. Mintegy 200, saját készítésű babát csodálhatunk meg itt, amelyek a sárközi emberek szokásait mutatják be.
Fontos a hagyományőrzés
Tavaly májusban adták át az európai uniós színvonalú Pörbölyi Ökoturisztikai Központot, amely a gemenci erdő egyik kapujaként szolgál. Közúton és vasúton is jól megközelíthető, Bajától mindössze hét km-re fekszik. A gemenci erdő nagy értéke és büszkesége a térségnek, gazdag állat- és növényvilággal. Ennek bemutatására számos tanösvényt alakítottak ki. A turisták menetrend szerint közlekedő kisvasúttal is bejárhatják a vidéket, amelynek Duna-parti megállója is van, ahol kirándulóhajóra is átszállhatnak. Az Ökoturisztikai Centrum épületei között található egy fogadóépület, konferenciaterem, múzeum, méhészeti gyűjtemény, kézműves foglalkoztatóhelyiségek, de erdei iskola is üzemel itt, amelyhez szálláshelyeket is kialakítottak. Emellett hét vadászházat is megnyitottak, amelyek egyéni vendégek és csoportok fogadására is alkalmasak. A számtalan családi rendezvény mellett lehetőség van kerékpáros és kajakos túrákra, illetve hajókázásra is a 45 fős Sió sétahajóval. A közeli Bátán jelenleg három szálláshely működik, amely összesen 60 férőhelyet biztosít, de az önkormányzat kapacitásbővítést tervez. A keszegfesztivál tavaly 2600 érdeklődőt vonzott. A kis településen sok érdekes látnivalóval találkozhatunk. A falu elején a Czencz János-emlékmúzeum hívogatja a turistákat. A festőművész lánya, Czencz Marietta gyűjtötte össze apja hagyatékát, akinek nevét Fiumétől Párizsig ismerik, 21 képét pedig a Nemzeti Galéria is őrzi. A múzeum a turisztikai célelőirányzat támogatásával valósulhatott meg néhány éve. Ugyanitt egy népművészeti szobát is kialakított Czencz Marietta, ahol nemcsak az általa festett, jellegzetes tulipános motívumokkal díszített bútorokat lehet megcsodálni, de hagyományos, sárközi mintával festett hímes tojásaiból is látható kiállítás. Talán nem a legjellemzőbb turistaattrakció egy szivattyútelep megtekintése, ám ha figyelembe veszszük, hogy a bátai 1896-ban épült, és még ma is működőképes, mindenképpen egyedülálló élményt adhat a látogatók számára. A közeli Bátai Tájház 2005-ben Az év tájháza címet is elnyerte. A falu egyik legmódosabb famíliája, a Sümegy család házának felújításához kétszer nyertek pályázati támogatást, így végül 1990-ben nyitotta meg kapuit. Az épület nemcsak múzeumként szolgál: falai között helyi rendezvényeket és kézműves táborokat is tartanak. Rövid sétával juthatunk el a vert falu, döngölt föld padlózatú, „viklis mennyezetű” bátai halászházhoz, amely a folyóból élő emberek lakóházának berendezését, életformáját idézi fel a halászok érdekes szerszámaival, használati tárgyaival.
