A Tisza-tavat a hetvenes években, a Tisza mesterséges szabályozásával, az Alföld öntözési rendszerének fejlesztése érdekében hozták létre. Csakhogy az emberkéz alkotta tavon idő közben olyan állatés növényvilág alakult ki, ami országos szinten egyedülállónak mondható. Ennek köszönhetően a tó az egyszerű tározóból valódi idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát.

Élményadó vízi világ

A térség természeti értékét mutatja, hogy a tó északi területe, a Tisza- tavi Madárrezervátum 1999- ben, a Hortobágyi Nemzeti Park részeként Világörökségi rangot kapott. Az itt megtalálható kétszáz madárfaj nemcsak az amatőr madármegfigyelőknek, hanem még az ornitológusoknak is igazi kincseket rejthetnek.

De a vízi állatvilág nemcsak a „madarászoknak” nyújt kikapcsolódást, hanem a horgászoknak is. A több mint ötvenféle itt élő fajon kívül a tó különlegessége még az is, hogy adottságai révén egész évben horgászható. Tavasszal süllőzni, nyáron pontyozni, ősszel csukázni járnak ide a horgászok. Sőt télen a morotvák befagyott vizén népszerű a lékhorgászat is.

A természet adta kincseken felül a Tisza-tó legnagyobb vonzereje természetesen maga a víz. A nyári fürdőzők a tó hét pontján, Abádszalókon, Nagykörűn, Kiskörén, Tiszanánán-Dinnyésháton, Sarudon, Poroszlón és Tiszafüreden is élvezhetik a hűsítő vizet. Az Abádszalóki-, valamint a Sarudiöböl egy része a motoros sporteszközök számára engedélyezett terület. Ez európai szinten is egyedülálló, így ezek a területek a vízi sportok kedvelőinek a paradicsoma. Vízi járművekből azonban emberi erővel hajtottak közül is sokat láthatunk errefelé, hiszen a tó csendes, nyugodt részei tökéletesen alkalmasak a vízitúrázásokra.

Hullámzó forgalom

A régió kereskedelmi szálláshelyeinek vendégszáma a külföldieket tekintve még tavaly is nőtt, viszont a belföldi vendégek száma 2003 óta csökken. Érdekes, hogy míg a külföldi vendégek száma a nyári hónapokban nőtt és a többi három évszakban csökkent, addig a belföldi vendégek száma épp ellenkezőleg változott. Míg 2002 első négy hónapjában kicsit több mint nyolcezer belföldi vendég fordult meg a szálláshelyeken, addig 2005. április végére ez a szám már háromszázhússzal túllépte a tizenegyezret is. A tavalyihoz képest kiugróan nagy, 144,2-os növekedés mutatkozik a szeptemberi hónap forgalmában is.

Ha viszont az ide év júliusában és augusztusában elért belföldi vendégforgalmat összehasonlítjuk a 2003-as nyári adatokkal, akkor azt láthatjuk, hogy az idei két hónapban összesen tizennyolcezer fővel csökkent a kereskedelmi szálláshelyek látogatottságának a száma. Ezt a visszaesést még a kiugróan magas tavaszi és őszi belföldi vendégszám sem tudta korrigálni, így szeptember végéig az előző év ugyanekkori adataihoz képest körülbelül hét százalékkal csökkent a régió szálláshelyeinek a vendégszáma. Néhány esős hét a nyári főszezonban, akárcsak az idén, jelentősen leronthatja a tó egész éves forgalmát.

Évről évre szinte teljesen azonos, körülbelül egyötödnyi szeletet tesznek ki a külföldiek az összes vendégszám „tortájából”. A tavalyi év kilencvennégyezer vendégéből huszonegyezer külföldi volt. Nagy részük, pontosan 20 995 fő európai volt, azon belül is 10 951 fő valamelyik uniós országból érkezett. A fennmaradó részt főleg az amerikai és az ázsiai országok turistái tették ki.

Az összességében csökkenő főszezoni vendégszámot azonban valószínűleg nem a vonzerő, a minőség, vagy az érdeklődés mérséklődése, hanem a nyári hónapok kifejezetten hűvös, csapadékos időjárása okozta. Mindazonáltal pozitívként említhetjük a vendégszám tavaszi és őszi növekedését, ami valószínűleg az egyre bővülő szolgáltatásoknak köszönhető.

Kísérletek a szezon meghosszabbítására

Az idegenforgalomra alapozó régiók számára a rövid szezon rengeteg kockázattal jár. Ugyanis, ha ez alatt a rövid idő alatt a vendégforgalom valamilyen okból elmarad, az év további részében már nem lehet pótolni azt. Ezért is próbálkoznak egyre többen a kéthárom hónapos nyári főszezon kibővítésével.

A Tisza-tavi régióban, mint ahogy azt már említettük, ennek egyik módja az egész évben aktív horgászturizmus fejlesztése, másrészt pedig a kisebb-nagyobb konferenciatermek létrehozása. A konferenciaturizmus előnye, hogy a vállalati rendezvények leginkább az őszi, téli és tavaszi hónapokra esnek, így a szezon úgy bővülhet, hogy közben a nyári hónapok megmaradhatnak a turistáknak. Fontos szempont, hogy hazánk Európa egyik legkedveltebb konferencia-helyszíne.

Ennek tudatában a több kis tárgyaló- és konferenciaterem mellett néhány nagyobb, több száz fős konferenciaterem is megépült az utóbbi években. Közülük az egyik legfiatalabbal a 2004 óta üzemelő berekfürdői Thermál Hotel Szivek***+ büszkélkedhet. A kétszáz fős, teljes technikai felszereltséggel ellátott konferenciatermet nemcsak céges tréningek, konferenciák megrendezéséhez, hanem nagyobb családi eseményekhez is ajánlják. Az eseményekre érkezőket a hotel 39 szobájában és négy apartmanjában lehet elszállásolni, az esetleges szabadidejükről pedig a gyógyvizes medence, a söröző és a bowlingpálya gondoskodik.

A Phőnix és a Hableány

Mulatozást és konferenciát akár egyszerre is tarthatunk a tiszaörvényi Hotel Hableány** Vigadótermében. Itt ugyanis a hang-, fény- és videotechnikai felszereltség mellett színpadot, táncparkettet és bárpultot is találhatunk. A légkondicionált terem egyaránt alkalmas 200 fős konferenciák vagy 160 fős családi összejövetelek megtartására is.

Befogadóképességét tekintve a régió legméretesebb konferenciahelyszínét Tiszaújvárosban találhatjuk meg. A Cívis Hotel Phőnix négy darab konferenciateremmel rendelkezik. Közülük a legnagyobb a Pódium terem 130 fős kapacitással, majd a közel fele ekkora, 60 fős Tokaj terem következik, míg a sort a két kisebbik terem, a 40 férőhelyes Tisza és a 30 fős Halász zárja. Ezek igény szerint egybenyithatóak, és természetesen rendelkeznek a szükséges technikai háttérrel is.

Érdekes helyszínek

A rendezvényhelyszínek versenyében előkelő helyen szerepel egy művelődési ház is. A karcagi Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ 250 férőhelyes, mobil székekkel ellátott nagyterme nemcsak konferenciák, hanem bálok és kiállítások megrendezésére is alkalmas.

Szintén érdekes helyszín lehet a berekfürdői Megbékélés Háza Református Konferencia-központ is. A név azonban ne tévesszen meg senkit, hiszen a központban ugyanúgy tartanak világi konferenciákat, mint egyházi rendezvényeket. Kilencven fő részére minden technikai és prezentációs eszköz a rendelkezésre áll itt.

Hasonló méretű teremmel, de más szolgáltatási körrel rendelkezik a Tiszaroffi Kastélyszálló****. A a konferenciára érkező száz vendéget nemcsak normál szobákban, hanem négy, antik bútorozású lakosztályban is elszállásolhatják. Egy olasz golyósportot, a bocsát is kipróbálhatják a vendégek az erre kialakított pályán.

Százfős vállalati rendezvények megrendezésére alkalmas a poroszlói Fűzfa Pihenőpark, az erdőtelei Pintér tanya és a besenyőtelki Hotel Fauna. Az olyan kisebb cégeknek sem kell messzire menniük a Tisza-tó vízi világától, akik száz fő alatti rendezvényt szeretnének tartani. Ők a berekfürdői, besenyőtelki, kiskörei, karcagi és polgári hotelekben, panziókban találhatják meg számításukat.

Jóllehet, a konferenciaturizmus ma még nem tartozik a Tisza-tavi régió elsődleges termékei közé, mégis, a hűvös nyarak okozta gyenge főszezon kieséseit valamilyen módon pótolni kell. Erre jó lehetőség a konferenciaturizmus fejlesztése, hiszen a gyönyörű környezet ideális helyszínéül szolgálhat mindenféle vállalati rendezvénynek.

Szálloda épül Tiszafüreden

A jövő év tavaszán Tiszafüreden kezdetét veszi egy beruházás, amelynek keretében megépül a Termál Hotel Tisza-balneum Konferencia és Wellness Szálloda. A tervek szerint az épületben egy minden igényt kielégítő kétszáz fős konferenciaterem fog helyet kapni.