A BTM és az OSZK közös szervezésében, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megvalósuló tárlat ötlete négy évvel ezelőtt vetődött fel, akkor még könyvtörténeti profillal, hiszen világszerte 2013-ban ünneplik, hogy Hakob Meghapart nyomdász 500 éve adta ki Velencében az első teljesen örmény betűkkel nyomtatott könyvet, az Urbatagirket (Péntekkönyv) - idézte fel az OSZK tudományos igazgatója a kiállítás csütörtöki sajtóbemutatóján. Boka László hozzátette, hogy a koncepció újragondolása után már elsősorban a Kárpát-medencei örmény kultúra történetének bemutatását tűzték ki célul. Kovács Bálint armenológus és Pál Emese művészettörténész, a kiállítás kurátorai elmondták: a tárlat hét teremben tekinti át a Kárpát-medencei örménység történetét, röviden kitérve az örmény identitás legfontosabb elemeire, vagyis az Ararát hegyére, a kereszténység 301-es felvételére és a Meszrop Mastoc által alkotott saját ábécére. Az örmények a 17. században érkeztek Moldvából Erdélybe, elsősorban Gyergyószentmiklóson, Erzsébetvárosban, Szépvízen és az általuk alapított Szamosújváron letelepülve. A tárlat anyaga is bizonyítja, hogy az erdélyi örménység szoros kapcsolatokat tartott az egész diaszpórával: könyvtáraikból a korabeli örmény nyomdászati helyek, Konstantinápoly, Velence, Bécs, Amszterdam vagy Szentpétervár csaknem mindegyikéből találhatók kiadványok.

A kiállítás valódi ritkaságokat is felvonultat, ilyen például az első örmény nyelvű nyomtatott Biblia vagy az első örmény-latin szótár egy-egy példánya. A híres nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós az örményeknek is készített betűket, ezek hosszú időn keresztül használatban maradtak - emlékeztetettek a kurátorok. Külön terem idézi fel az erdélyi örmény egyház történetét. Az apostoli vagy gregoriánus örmény felekezet tagjai Oxendio Virziresco püspök működése alatt csatlakoztak a katolikus egyházhoz, megtartva saját liturgiájukat és szentjeik, elsősorban Világosító Szent Gergelyt és Hripszime tiszteletét. Ennek ellenére a 19. századra az erdélyi örménység teljesen elmagyarosodott, és számos művészt, politikust, hadvezért adott a magyarságnak.

Örmény származású volt az aradi vértanúk közül Lázár Vilmos és Kiss Ernő; Lukács László miniszterelnök, vagy a "magyar csalogányként" tisztelt operaénekes, Hollósy Kornélia és a nagybányai festőiskola egyik alapítója, Hollósy Simon is; emléküket portrékon, személyes tárgyakon keresztül idézi fel a tárlat.

A 19. század végi gyökérkeresés vezetett az örmény és magyar identitás összeolvasztását célzó armenista elmélet kialakulásához: Szongoth Kristóf és Lukácsi Kristóf ugyanis a magyarok örmény származását kívánta bizonyítani - mondták el a kurátorok. A tárlat egy örmény arcképcsarnokkal zárul, amelyben több tucat erdélyi örmény fotói búcsúztatják a látogatót. A kiállítás szeptember 15-ig látható a BTM-ben, majd a tervek szerint Németországban is bemutatják.

Az Országos Széchényi Könyvtár A kulturális transzfer lehetőségei - Örmények Közép- és Kelet-Európában címmel pénteken és szombaton nemzetközi tudományos konferenciát rendez a Lipcsei Egyetem Kelet-Közép-Európa Intézetével (GWZO) együttműködésben.

A konferencián öt szekcióban a művészettörténet, az egyháztörténet, irodalom, történettudomány, kulturális antropológia és a szociológia kutatóinak előadásai hallhatók. A plenáris nyitóelőadást Stefan Troebst, a GWZO vezető professzora tartja, a kiállítást Martonyi János külügyminiszter és Armenuhi Drost-Abgarjan, a Martin Luther Egyetem armenológusa nyitja meg.