ht Hogyan kerültek Magyarországra?

– A front elől menekültünk, apámban megszólalhatott a magyar kötődés. Két bőrönd, négy gyerek; borzasztó körülmények között éltünk.

ht Miért lett maszek?

– Együtt dolgoztam pesti egyetemistákkal. Arról beszéltek, hogy nagy fantázia van a rózsatőtermesztésben. Na, ősszel megszedtem az első vadrózsacsemetéket az erdőben, beoltottuk; egy év múlva már volt egy kis rózsakertészetem. Tényleg volt fantázia: rettenetesen sokat kellett dolgozni, de jött a pénz. Mindezt a tsz mellett. Egy idő után beláttam, döntenem kell. A rózsatöveket választottam. Aztán kiderült, hogy a virág még jobb üzlet, más fajták következtek, földet béreltünk, fűthető fóliasátrat csináltam. Évről évre dupláztuk az eladást. Akár sokszorta többet is termelhettünk volna.

ht És miért nem?

– A hetvenes évek vége felé? Mert rámszálltak volna. Akkoriban ment a tévében a meggymagos ügy, a Horváth díszfaiskolás ügye; nem akartam a Kék fényben szerepelni.

ht Irány a borászat?

– Pontosan. „Segített” a döntésben az olajárrobbanás. Kiszámoltam: el fogunk szegényedni, annyi energiát igényelt a kertészkedés. Egerben éltünk, amúgy is a szőlészet volt az eredeti szakmám, belekezdtünk. Mindent előlről. Föld kellett. Béreltünk a tanácstól egy 30 éve műveletlen, hét hektáros területet. Állati munkával hoztuk rendbe. (Nézem a kezét. Mint egy térkép. Egy végigdolgozott élet lenyomata.) Aztán következett az ültetés. És utána még három év, hogy a szőlő termőre forduljon. Óriási izgalom volt az első szüret 1987-ben! De már akkor is a végtermékben gondolkodtam: nem a hordós borban: saját borozót terveztem! 1988- ban, mire az első borom kész volt, már engedték, hogy maszek is palackozhasson. A Fertő tóhoz mentem kilesni, hogy csinálják a sógorok. Megnéztem és azt mondtam, akkor én is meg tudom csinálni.

ht Beköszöntött a rendszerváltás?

– Igen. Nekem akkor már volt ültetvényem, pincéim, technikám, de kinyílt előttem a világ. Minden lehetőséget megragadtam, óriási hiteleket vettem fel. Megvásároltam a noszvaji uradalmi pincét. Egyetlen hordó nem volt benne, ma vagy 3000 hektót tárolunk itt. Egerben egy kádár, azt hiszem csak nekem dolgozik. Az új pincébe persze új technológia került, újabb világbanki hitel. Megteremtettük egy korszerű borászat alapjait. S azóta is ez megy: amit keresünk, az utolsó fillérig a cégé. Nyolc évig éltünk egy barlanglakásban, csakhogy mindez felépüljön.

ht Gyorsul a ringlispil. Felveszi a hitelt, ám hogy visszafizesse, többet kell termeljen, ahhoz új földek kellenek, a nagyobb terméshez nagyobb gépek, azoknak a kapacitását viszont ki kell használni; készülnek a palackok százezrei, megszervezni a szállítást, az eladást, és a saját borozóról nem is beszéltünk. Hol a vége?

– Eleinte azt mondtuk: 40 hektár egy jó és biztonságos nagyság. Most 50 fölött járunk, a tízféle borunkból évi 200 ezer palack készül, a hordókban és a krómacél tartályokban 6000 hektót tárolunk, a technológia komputer vezérelt, világszínvonalú.

ht Tagja a legjobb borászokat tömörítő bormíves céheknek, a falakon diplomák, oklevelek, kitüntetések. Melyikre a legbüszkébb?

– Talán a Vili Papa cuvée-re, amellyel 2000-ben a legjobb magyar vörösborcímet nyertem el.

ht Milyen programmal várják a vendégeket?

– Szakmaival: bortörténet, borkóstolás. De nálunk nincs mulatozás; meg kell adni a tiszteletet ezeknek a boroknak.

ht Na jó, de előtte azért egy törköly csak lecsúszik...

– Pálinka? Itt? Aztán majd kezdődik a kurjongatás, a berúgás, a népitánc. Jó hogy nem akar mindjárt cigarettázni!