Greenwich az angol hajózás fellegvára, amely naponta sok, a metropoliszba látogató turistát vonz. Az említett, ma már múzeumként működő hajó száraz dokkban áll a parton, és látogatóközpont tartozik hozzá. Egykor a világ leghíresebb teaszállítója volt, és idén 145 éve annak, hogy vízre engedték. Története szerint az akkori legfejlettebb technológiájával szerelték fel. Ezután egészen a XX. század elejéig, 1922-ig használták, kezdetben Kínából Angliába szállítottak vele teát, majd Ausztráliból gyapotot a Brit-szigetekre, később pedig kiképzőhajóként használták.
Az elhunyt tengerészek emlékére
Napjainkban a világörökség része a klipper, amelyet - egy 2007-ben történt sajnálatos tűzeset után - 50 millió forint értékben nem kis erőfeszítésekkel sikerült szinte teljesen a korabeli állapotába visszaállítaniuk a szakembereknek. Fél évtizeddel később, 2012 tavaszán Erzsébet királynő ünnepélyes keretek között nyitotta meg újra a nagyközönség előtt. Ez az egykori vízi jármű - ahogy Greenwich-ben mondják - jelkép, mert a kereskedelmi hajózás során életüket vesztett tengerészeknek állít emléket.
Ebben a múzeumban - melynek gyűjteménye becslések szerint kétmillió darabból áll - minden, a tengerészettel, a hajózással kapcsolatos dolog együtt van. Látni különböző korokban készült térképeket, több száz földgömböt, hajóorr-díszeket, fényképeket, fegyvereket, egyenruhákat, navigációs és időmérő eszközöket. De nyomon követhető a brit gyarmatosítás története is, főleg a Kínába és Indiába tett hajóutak, az onnan behozott - többek között - teák, porcelánok, a különféle fűszerek sokasága.
Föld alá került az épülettömeg nagy része
A szépséges műemléképületben berendezett múzeumot nemrég új szárnnyal bővítették. A kivitelezést - a világörökség részét képező területen - egy, a műemlékek felújítására szakosodott londoni műhely végezte el. Az építés 35 millió fontba került, melynek jelentős részét egy román születésű, izraeli hajómágnás-üzletember nagylelkű adománnyal segítette. Aki a királyi parkból közelíti meg az új épületrészt, a bejáratnál egy turisztikai csalogató fogadja. Különlegességként egy nagy üvegpalackba zárt vitorlást helyeztek el, amely azt jelzi, hogy a látogató a hajózás birodalmába érkezett. Az új szárnyban a tervezők az épülettömeg többségét a föld alá helyezték. Nagyméretű kiállítótereket alakítottak ki, nyitott archivumot és kutatóközpontot létesítettek, valamint gyermek-foglalkoztatókat, kávézót és múzeumi boltot is nyitottak.
Érdemes tehát megnézni és gyönyörködni a kiállítás remekeiben. Aki itt megfordul, biztosan kedvet kap ahhoz, hogy hajóra szálljon és máshová is eljusson a folyókon, a tengereken.