Somogyi Zoltán, a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) főtitkárhelyettese emlékeztetett, hogy a turisztikai szektor a globális GDP 5 százalékát adja, és világszerte 12 munkavállalóból egy a turizmusban dolgozik. Mivel jelentős húzóágazatról van szó, fontos az etikai szempontok figyelembe vétele, hogy a veszélyeit közös erővel minimálisra csökkentsük, az előnyök maximalizálása mellett. Ezért is született meg a turizmus etikai kódexe (Global Code of Ethics for Tourism), amelynek szabályozási körébe tartozik többek között a gyermekvédelem, a nemek egyenlősége, az energia hatékony felhasználása, és az utazás megkönnyítése a fogyatékkal élők számára. Ahhoz azonban, hogy a gyakorlat változzon, égető szükség van a média és a piaci szereplők támogatására, hangsúlyozta Somogyi Zoltán. Az indiai származású, brit Madi Sharma, aki jelenleg az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban tevékenykedik, arról beszélt, hogy női vállalkozóként hogyan lett sikeres. Véleménye szerint a kreatív és vállalkozó szellemű embert, aki ötleteit képes tettekre váltani, és így újszerű turisztikai termékeket létrehozni, válságos időkben különösen meg kell becsülni. A vendégnek mindig igaza van, és ötcsillagos kiszolgálást érdemel minden pillanatban, vallja Madi Sharma, ám a munkavállalók még a vendégnél is fontosabbak, hiszen a vendég az ő mosolyuk miatt jön majd vissza. Úgy látja, az európaiak egyszerűen azért utaznak szívesen más kontinensekre, mert ott mosollyal, személyes gondoskodással fogadják őket. Az európai turizmus fő gondjának jelenleg azt látja, hogy nem létezik „európai márka”. Puczkó László, a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének (TUTSZ) elnöke óva int attól, hogy elhomályosult tekintettel zengjük a fenntarthatóság és felelősségtudat dicséretét, anélkül hogy pontosan tudnánk, miről beszélünk. A kutatók eredményei sokszor azért nem jutnak el a piaci szereplőkhöz, véli Puczkó, mert nem derül ki a számukra, hogy pontosan mi lenne a teendő, mennyi költséggel és bevétellel, milyen eredményekkel járna egy-egy döntés. Így az elméletek nehezen hasznosulnak a gyakorlatban. Dr. Szalók Csilla, a BGF Turizmus Intézeti Tanszék vezetője és Melanie Smith, az ATLAS elnöke arról tartott előadást a részben főiskolásokból álló hallgatóságnak, hogy a felelős turizmust hogyan érdemes beépíteni a felsőoktatásba. Utóbbi amellett érvelt, hogy a fenntarthatóság, az etikus és felelős szemléletmód integráltan jelenjenek meg a szakképzésben mint a tematika alappillérei. Így adhat a felsőoktatás más kultúrákra és értékekre nyitott szakembereket a turizmusnak, hangsúlyozta Melanie Smith.

A helyi értékek megőrzése és bemutatása volt a fő témája a konferencia második napjának. A délelőtti előadás-sorozatot Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg. Előadásában beszélt a marketingszervezet fő céljairól és feladatairól, a partnerek fontosságáról, a fejlesztésekről, és kiemelt néhány sikeres programot. Hangsúlyozta a kulturális turizmus szerepét, amelyen belül a fesztiválok továbbra is a legnépszerűbbek a belföldi vendégek körében. A népszerűségért nem csak a programok a felelősek, egy kutatás rámutatott, hogy a látogatók fele a jó ételekért és italokért látogat el ezekre az eseményekre. Végezetül összefoglalta a nagy sikerrel zárult turisztikai világnap eredményeit. A vendégszeretet a középpontba állító eseményen a turistáknak szánt csokoládék és ingyenes térképek mellett a kísérő mosoly is szélesebb volt.

Hervé Fournier projektvezető a svájci Valais kantonból érkezett, és előadásában a térség Agenda 21-en alapuló fenntartható, turizmussal kapcsolatos fejlesztéseiről beszélt. 132 cég érdemelte ki az „Excellence Valais” címet, amelyek a szigorú kritériumrendszernek teljes mértékben megfelelnek. A szakember szólt a 0 km-es szabályról is, amelynek értelmében csak azt tekintik helyi terméknek, amely egyáltalán nem utazott.

Henri Malosse az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviseletében Hogyan segítsük elő a turizmust és őrizzük meg a helyi értékeket? című előadásában az európai identitás fejlesztéséért szállt síkra. A magát elsősorban korzikainak tekintő szakember rámutatott az európai turizmus egyenlőtlenségeire, és az etika fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy véli, hogy egy település sokkal több, mint csupán termék vagy desztináció, az ott élő embereket, a nyelvet, a kultúrát és a gasztronómiát nem lehet árucikként kezelni. A cél az európai vidék promóciója, aminek következtében a turizmus területi eloszlása egyenletesebbé válhat, és nem történhet meg bizonyos területek lerohanása, ami a turizmust hosszú távon fenntarthatatlanná teszi. Számára a turizmus tulajdonképpen kulturális csere, ahol a helyi termékek fogyasztása áll a központban.

A felelős turizmus fogalma jó évtizede gyakori témájuk konferenciáknak és kerekasztal-beszélgetéseknek, ami már önmagában eredménynek tekinthető. Úgy tűnik azonban, hogy a Turisztikai Világszervezet etikai kódexének mégoly jó szándékú ajánlásai is csak akkor képesek az utazás és utaztatás mindennapjainak alakítására, ha minél több piaci szereplő önkéntesen felvállalja azokat világszerte.