Mit mondtak a szakmai előadók? Nos, lássuk sorban:
Hoffmann Henrik elnök, (Balatoni Regionális TDM Szövetség) az ország elsőszámú üdülőrégiója (19 helyi TDM és 2000 szolgáltató) nevében statisztikákkal igazolta a Balaton turizmusának megtorpanását. Csökkent a vendégéjszaka szám, a szálláshelyek kihasználtsága és a bevétel. Nyilvánvalóan az összefogás, és a TDM-ek munkája segíthetné a válságból való kilábalást. A TDM pályázati kiírás anomáliái miatt azonban a TDM - ek hosszú távú fennmaradása kétséges, pedig létük az egyes tóparti önkormányzatok összefogását is elősegítené. Javasolta, hogy csak azon önkormányzatok kaphassanak IFA támogatást az államtól, ha társulnak egy TDM-hez és átadják számukra az IFA bevételeiket. Ebből alulról felfelé építkezve, a törvénytervezettől elérő százalékban finanszírozni lehetne a térségi és regionális TDM szinteket. A turisztikai szolgáltatók szakmai ellenőrzés pedig legyen a kamarák feladata.
Az önkormányzatok oldaláról
Dr. Bóka István elnök (Balaton Fejlesztési Tanács) kissé másként látta a dolgokat. A balatoni turizmus helyzetéről hasonlóan vélekedik, de nem hiszi, hogy az önkormányzati IFA átadása egyedül segítene a helyzeten. Az uniós támogatások tekintetében hátrányba került a Balaton térsége, a települések gazdasági ereje is fogyóban. Ebben a helyzetben érthető a konfliktus a TDM-ek és az önkormányzatok között a forráselosztás illetően. A vállalkozók szálljanak bele a közös munkába, ne viselkedjenek potyautasként. A TDM rendszer alulfinanszírozott, nyilatkozta.
Deák Imre vezérigazgató
(Danubius Hotels Nyrt.) kifejezte örömét, hogy végre összeér, ami egybetartozik, vagyis a vendéglátást beemelte a törvénytervezet a turizmus fogalmába. A törvénytervezetből azonban hiányolta a turizmus marketing szervezeteinek nyújtandó normatív állami támogatás rögzítését, mind országos és nemzetközi szinten (Magyar Turizmus Zrt.) mind belföldi hálózatában (TDM rendszer). Ha az IFA felhasználását nem szabályozzák szigorúbban, olyan helyzetek alakulhatnak ki, mint ma Budapest esetében. A BTDM költségvetésének mindössze 5 százalékát biztosítja a főváros! Állami hozzájárulásokat ne adjanak fenntarthatatlannak bizonyuló fejlesztésekhez, a minőség javítása legyen a cél. Veszélybe sodorja a meglévő vállalkozásokat a szabályozók folyamatos változtatása. A munkába járás költségtérítése újabb teher az elvárt bérfejlesztések mellett, hiszen a turizmus a legnagyobb élőmunka igényű ágazat. Hiányolta a gyakorlati képzésből az állami támogatást. Az egészség turizmus meghirdetett felfuttatásához hiányzik a feltétel rendszer, és nincs profiltisztítás a wellness és a gyógyszállók elvárt szolgáltatásai tekintetében sem.
Nincs turizmus vendéglátás nélkül
- mondta Kovács László elnök (Magyar Vendéglátók Ipartestülete), aki üdvözölte a vendéglátás turizmushoz történő kapcsolását. Az ágazatban 156 000 ember dolgozik, több mint 17 000 vállalkozásban, melyből csak pár száz esik nagyvállalat kategóriába. A kis-és középvállalkozások az élőmunkát terhelő magas járulékok, valamint az adók és a túlburjánzó adminisztráció miatt a szürke zónába kénytelenek menekülni. Drasztikus a reprezentációs adó, a dohányzás elleni törvény, a játék automatákra kivetett adóemelés, és igazságtalan az Artis Jus tevékenysége. Enyhíteni kell a 0 százalékos alkoholszint előírását is. A vendéglátó ipar tisztulását a koncessziós törvény megalkotása biztosíthatná.
Összehangolva
Bodrogai László igazgató, (Közép-dunántúli RMI) felszólalásának kulcsszava az együttműködés volt. Az RMI kapcsolati tőkéje és felhalmozott tudása révén segít a pályázatok megírásában, a stratégia készítésében. Feladatuk a régiós turisztikai marketing összehangolása, kapcsolatot képeznek a különféle szintű és feladatú szereplők között (Magyar Turizmus Zrt., a TDM - ek, szolgáltatók, egyesületek).
Külön kategória
Molnár József, ügyvezető igazgató, (BTDM) bejelentette, hogy elkészült Budapest turisztikai stratégiájának vázlata, melyet a szakma véleményének meghallgatása után véglegesítenek. A főváros TDM szervezet sajátos jellege miatt külön definiálást érdemelne a törvényben. Javasolta, hogy a SZÉP kártyával lehessen turisztikai (Budapest és egyéb) kártyákat vásárolni, hiszen a drasztikus elvonások miatt szinte csak üzleti tevékenységgel tudják fenntartásukat biztosítani.
A túlzott szabályozás ártalma
Polgár Tibor, elnök, (Turisztikai Managerek Szövetsége) túl általánosnak tartja a Turizmus törvény tervezetét. Az előző felszólalók által már jelzett összehangolatlan és túlzó szabályozók ártanak a turizmusnak. A vállakozások egyéni ügyeskedésben bíznak, és nem tud létrejönni a csapatban való gondolkozás. Fontosnak tartja márkaépítést (Budapest, Balaton), a sportturizmusban rejlő lehetőségek kihasználását, és a nagykapacitású kongresszusi központ felépítését.
A nem túlzott szabályozás ártalma
Baumann Irén (ügyvezető, Bridge Tours Utazási Iroda) rámutatott, hogy a szabályozások nem eléggé szigorúak és hatékonyak a fekete utazásszervezőkkel szemben. Tartalmazza a törvény a kiutaztatás, beutaztatás és belföldi utaztatás valamint a kongresszus szervezés fogalmát, és ehhez illessze a kaució kérdését is. Az illegális utaztatók fokozottabb ellenőrzését kérik a Fogyasztóvédelemtől. Szerinte még az illegálisan utazást szervező idegenvezetők is milliárdokat lopnak ki az állam zsebéből.
Az előadásokat követően több felszólalás
hangzott el: egy szállodás elítélte az ingyenes tőkejuttatást, viszont kamattámogatást, beruházási adókedvezményt és az amortizáció felgyorsítását javasolta a szállodaiparban. Egy hozzászóló rámutatott, hogy a Ryanair igazolása nem felel meg az adótörvényeknek, ezért az utazási irodák és az üzletemberek nem tudják elszámolni jegyeiket. A Turizmus törvény kissé önkényesen 6-10 szobáig tekint panziónak egy szálláshelyet. E méretben nem lehet gazdaságosan üzemelni, és igazságtalan az építményadó kivetése is a nagy négyzetméter felületű szállodákra. Hasznos lenne turizmus napot tartani Budapest kerületi polgármesteri számára is, hogy megértsék az ágazat jelentőségét. Szorgalmazni kellene az ország kép kialakítására megkezdett civil együttműködés folytatását is. A gyógyfürdők megjelenítése nem eléggé hangsúlyos a törvénytervezetben. A minősítésükre vonatkozó előírásokra is hivatkozni kellene. A szakma valamennyi képviselője ragaszkodik a gyakorlati képzés támogatásának visszaállításához.
A Parlamenti Nyílt Napot összegzésképen eredményesnek ítélte Bánki Erik,(elnök, Országgyűlés Sport-és Turizmusbizottság) és ígérete szerint a javaslatokat megkísérlik átverni a tárcákkal folytatott egyeztetéseken.