A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Zalai Hírlap gazdasági fórumán Bozzay Andrásné elmondta: a közel 80 oldalasra tervezett, társadalmi vitára szánt dokumentum a 2024-ig tartó időszakot öleli fel. Kiemelt szerepet szánnak benne a turisztikai kínálat fejlesztésének, a területi intézményrendszer erősítésének, a versenyképesség javításához a jogi és közgazdasági környezet javításának, és a nemzetközi külpiaci tevékenység erősítésére is nagy hangsúlyt kívánnak helyezni.

Az egyes fejlesztési területekről szólva kifejtette: az ország kiemelt adottságaként az egészség-, a kulturális és rendezvényturizmust illetően érdemes erősíteni a kínálatot, a belföldi vendégek számára a vallási helyek, a fesztiválok és a gasztronómiai rendezvények kínálhatnak további lehetőségeket. A tartózkodási idő meghosszabbítása érdekében az ökoturizmus, a kerékpáros, a vízi, a lovas vagy a falusi turizmus erősítésére van szükség.

A versenyképességet a belföldi turizmus ösztönzésével, új szegmensként az orvosi szolgáltatásokon alapuló turizmus fejlesztésével lehet javítani, a hagyományos küldőpiacok megtartása mellett pedig a keleti vendégek - közöttük az indiaiak, az oroszok, a kínaiak, a brazilok és az arab országok polgárai - megnyerésére is nagyobb figyelmet kell szentelni - hangsúlyozta a szakember.

Bozzay Andrásné kitért arra is, hogy a turizmus adja a nemzeti össztermék 5,9 százalékát, de a beszállítókat is beleértve 8 százalékot is eléri a részesedése. Az elmúlt évek válsága ezen a területen is éreztette hatásait, de 2011 óta ismét növekedésnek indult a kül- és belföldi vendégek száma, 2009 óta pedig már az átlagos költés összege is növekedést mutat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban is szükség lesz fejlesztési forrásokra. A jelenlegi hétéves ciklusban a támogatások 4,5 százaléka fordítódik közvetlenül turisztikai célokra, a regionális operatív programokban 1055 projektet támogatnak 271 milliárd forinttal, továbbá 455 turisztikai attrakció 209 milliárd forintos uniós forráshoz jutott.

A rendezvény keretében osztották ki a zalai vállalkozásoknak megítélt idei kamarai elismeréseket. Zala Megye Gazdaságáért Díjban részesült a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő Zrt., a zalaegerszegi Pylon-94 Gép- és Acélszerkezetgyártó Kft., valamint a Natur Holz Technik Termelő és Forgalmazó Kft. A Zala Megyei Szakképzésért Díjat az idén Rákosa Ferencné zalaegerszegi fodrászmester vehette át.