Aubert Antal, a Pécsi Tudományegyetem professzora előadása szerint a turizmusban is globális sztenderdek alakulnak ki, előtérbe kerülnek az új típusú desztinációk, adott esetben egy tematikus szálloda önmagában is vonzerő lehet. Csordás Imre, a Szegedi Tudományegyetem kutatója rámutatott, hogy manapság alig ezer üdülőcélú ingatlan épül évente Magyarországon. Rátz Tamara, a Kodolányi János Főiskola oktatója a vertikális integráció érdekes példáját említette. Az easyJet légitársaság szerteágazó vállalatbirodalmat épített ki, amely tucatnyi eltérő szolgáltatást kínál az autóbérlésen és a szállásfoglaláson túl. Donga Attila az önkormányzati internetes honlapok elterjedtségét és turisztikai tartalmát vizsgálta. Megállapította, hogy ezek többnyire állami támogatással jöttek létre, a 2002-ben regisztrált ötszázból 2007-re majdnem kétezerre bővült a számuk. Sok kisebb település azonban nem frissíti rendszeresen az adatait. A felmérés szerint már minden város rendelkezik honlappal, a községeknek pedig 30-40 százaléka jelent meg az interneten. A honlapok döntő többsége (78%) még egynyelvű, turizmussal 42 százalékuk foglalkozik. A turisztikai marketing igényeinek ezek a honlapok nem igazán felelnek meg. Az önkormányzati honlapok főleg rendeleteket, beruházási lehetőségeket, fejlesztési terveket tartalmaznak. A turizmus számára legfontosabb elem, a vonzó arculat képi megformálása hiányzik. Mayer Péter, Pénzes Erzsébet és Jancsik András, a Pannon Egyetem oktatói Magyarpolányt mutatták be. A település manapság szolgáltató falunak nevezhető, a védett falukép egyre több turistát és letelepedőt vonz. Tanulság, hogy a falvak lakóit tanítani kell arra, hogy az általuk megszokott adottságok (szabad természet, jellegzetes falukép, néprajzi hagyományok és ünnepek, bio-minőségű étel-ital specialitások) komoly vonzerőt jelentenek a turizmusban. Magyarpolánynak egy évtizedébe telt a jelenlegi évi 120 ezer vendégéjszaka elérése. Eközben komoly szemléletváltás következett be.