A DZT ezzel is támogatja a Balkán-félszigetről érkező folyamatosan növekvő németországi utazások számát. A Gazdasági és technológiai minisztérium (Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie) 2012-től erre a célra 500 ezer euró kiegészítő forrást bocsát a DZT rendelkezésére. „Németország ezt a forrást arra fogja felhasználni, hogy még jobban kihasználja a Balkán turisztikai potenciálját. Ezzel letesszük annak az alapkövét, hogy Németország mint úti cél tovább folytathassa a jelenlegi sikerszériáját” – mondta Ernst Burgbacher, a Gazdasági és technológiai minisztérium parlamenti államtitkára, a kormány
középosztályért és turizmusért felelős megbízottja, aki sokat tett a kiegészítő források eléréséért.
2020-ra akár évi 2 millió beutazás is lehet a Balkán országaiból
Németország már jelenleg is évente több mint 1,6 millió beutazást könyvelhet el Bosznia-Hercegovinából, Bulgáriából, Horvátországból, Montenegróból, Romániából és Szerbiából.
„Ha egy átlagos, körülbelül három százalékos növekedéssel számolunk, akkor ez a volumen 2020-ra meghaladhatja a két milliót is – mondja Petra Hedorfer, a DZT igazgatótanácsi elnöke. – Közép- és hosszútávon arra szeretnénk felhasználni az ebben a piacokban rejlő lehetőségeket, hogy még több vendégéjszakát generáljunk Németország számára.” A DZT Belgrádból tudja a leghatékonyabban koordinálni a környező piacokat, így a kiosztott feladatkört 2012. márciustól a DZT megbízásából a Donau Competence Center veszi át.
Az új marketing- és értékesítési ügynökség tovább erősíti Németország pozitív imázsát, valamint kapcsolatokat épít ki a helyi utazási szakmával és a média képviselőivel.
Németország a Balkán legkedveltebb úti célja
A horvát, a bolgár és a román vendégek külföldi úti céljainál 98 százalékkal Európa vezeti a listát, Szerbia és Bosznia-Hercegovina pedig alig marad le 96 százalékkal. Németország 2010-ben több mint 620 ezer utazással első helyen állt a horvátok külföldi úti céljainak listáján, és ezzel 27 százalékos piaci részesedést szerzett az összesen kereken 2,3 milliós külföldi utazások piacán. A horvátok németországi utazásainak mintegy fele kikapcsolódási céllal történt, negyede üzleti út, negyede pedig család- és barátlátogatás volt. A szomszéd országokhoz képest a horvát vendégek rövidebb időt, átlagosan négy éjszakát töltöttek Németországban, de átlagosan éjszakánként többet, 60 eurót költöttek. Utazásaik 40 százaléka városlátogatás, 38 százaléka pedig körutazás – ez az arány a szerb, a román és
bolgár vendégeknél is megmutatkozik. A szomszédok azonban jelentősen hosszabb időt töltenek Németországban: a román utazók átlagosan 17,5 éjszakát maradnak és 45 eurót költenek, a bolgár és a szerb vendégek pedig 17,3, illetve 16 napot maradnak.
Románia: több mint 20% növekedés
A román utazók 2010-ben összesen 427 ezer legalább egy vendégéjszakás utazásra indultak Németországba – ez 20 százalékkal több, mint az előző évben. Bulgáriából hasonlóan kedvező növekedést jelentettek: 2009 és 2010 között több mint 12 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma.
Kiemelkedő eredmény: 619 ezer magyar vendégéjszaka
A vendégéjszakák száma 2011-ben a közép-kelet-európai régióból 10,3 százalékkal nőtt és Magyarország érte el a második legnagyobb fejlődést közel 619 ezer vendégéjszakával, ami 21,1 százalékos növekedést jelent a 2010-es évhez képest. A magyar piacon a németországi városlátogatások, kulturális körutazások kiemelten nagy népszerűségnek örvendenek, Németország kulturális sokszínűségével, UNESCO világörökségi helyszíneivel, természeti vonzerőivel minden évszakban vonzó a magyar turisták számára.
