A bamijáni völgyben húzódott a buddhista terjeszkedés nyugati határa, és a hely az elmúl évezred nagy részében fontos kereskedelmi gócpontnak számított: Kelet és Nyugat találkozási pontjának, ahol a régészeti feltárások tanúsága szerint görög, török, perzsa, kínai és indiai befolyás keveredett, olyan mértékben, mint talán sehol máshol a világon.
Tavaly azonban az UNESCO bejelentette, hogy letett a szobrok helyreállításáról. Ami a nagyobbikat illeti, nem maradt meg belőle annyi, hogy újból fel lehessen építeni, és bár a kisebbik esetében ez lehetséges volna, nem valószínű, hogy meg fog történni. Ehelyett japán és olasz közreműködéssel azon dolgoznak, hogy megerősítsék a repedező sziklafalat, épségben megőrizzék a sziklákat, illetve a barlangok és bemélyedések falát valaha beborító falfestések maradványait.
A költségek csupán cseppet jelentenének a tengerben
"Ez egy kirakós játék, amelynek több darabja elveszett, de geológiai módszerekkel meg tudjuk állapítani a megmaradt részletek helyét" - mondta a BBC News Magazine-nak.
Ezt a módszert alkalmazták az athéni Parthenonnál és az Akropolisz más építményeinél is, de ha a Buddhák esetében is sor kerülne rá, az volna az első eset, amikor egy szándékosan szétrombolt emlékmű visszaállítására használnák.
A rekonstrukció ellen azonban számos érv szól, nem utolsósorban az ár. A kisebbik Buddha helyreállítása is több millió dollárba kerülne egy olyan helyen, ahol a legalapvetőbb infrastruktúra is hiányzik, vagyis nincsenek utak és áram. Hatalmas mennyiségű fémre lenne szükség, amelyet végig kellene utaztatni a Kabulból Bamijánba vezető veszélyes úton.
"Természetesen erre azt lehet mondani, hogy Afganisztánban minden nap elképesztően sok pénz megy el. A költségek tehát csupán cseppet jelentenének a tengerben" - érvelt Llewelyn Morgan, a Bamijáni Buddhák, a szobrok története című mű szerzője.
Szerinte azonban a régészeknek lennének sürgősebb dolgaik is Afganisztánban. "Nem lehetne kizárni, hogy Bamiján minden régészeti erőforrást felemésztene. Afganisztánban azonban elképesztően sok régészeti kincs van"- figyelmeztetett.
Működésbe hozták sokak fantáziáját
A fosztogatás nagyon nagy problémát jelent, és az országban fellelhető műtárgyak gyakran pakisztáni műtárgypiacokon végzik. Morgan szerint jobb volna, ha a rendelkezésre álló eszközöket az ősi afgán kincsek védelmét szolgáló infrastruktúrára költenék.
A Huffington Post amerikai hírportálon nemrég megjelent cikkében a szakértő Hehel Burdzsot, a Bamijántól nyugatra lévő hegyekben lévő középkori erődöt említette, amelynek az állapota rohamosan romlik. "Csak idő kérdése, és a tiltott kincsvadászat, a földrengések és a korszerűtlen régészeti módszerek nagyobb pusztítást fognak végezni, mint amilyenről a legelvakultabb képromboló valaha is álmodhatott" - fogalmazott.
Az UNESCO hasonló aggodalmakat fogalmaz meg, és komoly összegekkel támogatja a bamijáni Béke Múzeumot, hogy segítse erősíteni Afganisztánban a kulturális örökség tudatát.
Mindenesetre - akármi legyen is az oka - a bamijáni Buddhák nemzetközi érdeklődést keltettek, működésbe hozták sokak fantáziáját, a régészektől, építészektől, képzőművészektől és történészektől tömegével érkeznek az ötletek, hogy mit kell, lehet tenni a helyükkel.
Az egyik nagy figyelmet keltő elképzelés Andrea Bruno olasz építészé, aki azt javasolja, hogy építsenek egy kis föld alatti szentélyt a nagy Buddha lábánál, hogy a látogatók közelről lássák és érzékeljék, milyen hatalmas a sziklába vájt üres fülke, amelyben egykor a szobor állt. Úgy véli, hogy a fülkéket meg kell őrizni a pusztítás emlékeként. "Ez egyfajta győzelem lenne a szobrok számára, és vereség azoknak, akik megpróbálták dinamittal még az emléküket is kitörölni" - húzta alá.
Elképzelése alátámasztására azzal érvel, hogy a helyreállítás kulturális érzéketlenségről tanúskodna. "A muzulmánok itt hevesen ellenzik az emberábrázolást, a Buddhák helyreállítását a tálibokhoz nem tartozó afgánok is kihívásnak tekintenék. Udvariasnak kell lennünk" - fejtette ki.
Nem pusztán vallási fatva
Bert Praxenthaler ezzel szemben hisz abban, hogy a helyreállítás büszkévé tenné a vidéken élő síita muzulmán hazarákat, akiket a tálibok üldöztek.
"Nem pusztán vallási fatváról, a bálványok szétrombolásáról volt szó, hanem arról is, hogy lerombolják az emberek kultúráját, társadalmi hátterét és büszkeségét. A hazarák nagyra értékelik, hogy igyekszünk segíteni nekik a lerombolt Buddháikkal kapcsolatban" - mondta.
Szerinte a helyreállítás a helyi gazdaságnak is jót tenne. A maradványok összegyűjtése már eddig is ötven embernek adott munkát, és segített abban, hogy a Bamijáni Egyetem hallgatói megismerjék az ősi kőfaragási technikákat.
"Itt többen házat építenek, és ha alkalmazzuk őket, tisztességes fizetést kapnak, ami komoly segítség nekik" - állította.
Morgan, aki utoljára egy évvel ezelőtt járt a helyszínen, szintén úgy ítélte meg, hogy a helyreállítás népszerű a helyiek körében, akik számára a valaha sok turistát vonzó Buddhák jelentős bevételi forrást jelentettek.
"Bamijánban az az érzése az embernek, hogy szinte túl naivan lelkesednek a Buddhák helyreállításáért. Beszéltem olyanokkal, akik szeretnék, ha betonból csinálnák meg őket, amihez természetesen az UNESCO sosem járulna hozzá" - fedte fel.
Azt azonban nem tudni, hogyan fogadnák az ország más részein a helyreállítást.
"Afganisztán a kultúrák nagy olvasztótégelye, de egy dolog, amiben nagyon sokan osztoznak, az az, hogy nagyon vallásosak. Bár lehetséges, hogy sok pap és egyházi vezető nem értett egyet vallási szobrok lerombolásával, újbóli felépítésük azonban egészen más dolog" - figyelmeztetett.
Forrás: MTI
