Cikksorozatunk első részében utaltam rá, hogy az orosz–ukrán konfliktus elhúzódó válsággá eszkalálódik, amely jelentősen kihat az Ukrajna–EU és az Oroszország–EU kapcsolatokra. A bizonyta- lan helyzet érezteti hatását a gazdaságban is. Ukrajna gazdasága még mindig jelentős mértékben függ Oroszországtól, energia- szükségletének 85%-a importból származik, ebben meghatározó az orosz földgáz és kő- olaj. A 2000-es évek elején az ukrán gazdaság fellendülése és a GDP növekedése a világpi- acon versenyképes áron eladható fémipari és gépipari termékek exportnövekedésének volt köszönhető. Az alacsony árak egyik oka az olcsó orosz földgáz volt. Azonban a 2008- as gazdasági válság Ukrajnát az átlagnál is erősebben sújtotta, a GDP 15%-kal csökkent. A válság felszínre hozta, hogy a Szovjetunió szétesését követően nagyobb gazdasági rendszerváltás nem zajlott le az országban, a nagy importfüggőség pedig kiszolgáltatottá teszi Ukrajna gazdaságát a nemzetközi vál- tozásoknak. Ezt az egyébként is nehéz gaz- dasági helyzetet súlyosbítja a jelenlegi válság és az azzal összefüggésben újra fellángoló vita Oroszországgal a földgáz elszámolási áráról. A Moody’s nemzetközi hitelminősítő intézet május végén publikált prognózisa is rendkívül borúlátó Ukrajna gazdasági és pénzügyi kilátásait illetően.
TÖBBSZÖRI BELÉPÉST KÉRNEK
Mindez nyilvánvalóan kihat a turizmusra is. A Magyar Utazásszervezők és Utazásköz- vetítők Szövetsége (MUISZ) elnökségi tagjai pozsonyi látogatásuk során tájékoztatást kaptak arról, hogyan érintik Szlovákiát az Ukrajnában zajló események: a kijevi szlo- vák konzulátus a korábbi napi 150 helyett maximum tíz vízumot ad ki naponta. Ilyen mértékű csökkenésről a Magyarországra irányuló forgalom esetében nem beszél- hetünk, de mind a kiadott vízumok száma, mind a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma csökkent. Magyaror- szág három városban működtet konzulátust Ukrajnában – Kijevben, Ungváron és Bereg- szászon. A három konzulátuson az év első öt hónapjában kiadott vízumok száma 25%-kal csökkent. A Külügyminisztérium arra ösztönzi a konzulátusokat, hogy a feltételek megléte esetén törekedjenek a többszöri belépésre jogosító vízumok kiadására, ami ösztönzőleg hathat a beutazóforgalomra is. Meg kell emlí- teni, hogy a kijevi konzulátuson a vizsgált idő- szakban az összes kiadott vízum számának csökkenése mellett a többszöri beutazásra jogosító vízumok száma megduplázódott, majdnem eléri a kiadott vízumok számának a felét. Még nagyobb a többszöri beutazásra jogosító vízumok aránya Ungváron és Be- regszászon. Ez utóbbi konzulátus esetében a kiadott vízumoknak majdnem 90%-a több- szöri beutazásra jogosít.
AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSRA KELL KONCENTRÁLNI!
A KSH előzetes adatai alapján az ukrán ven- dégek és vendégéjszakák száma a keres- kedelmi szálláshelyeken 2014 első három hónapjában növekedett, de áprilisban már érezhető a válság hatása, hiszen a vendé- gek száma 26,1%-kal, a vendégéjszakák száma 19,2%-kal csökkent. Véleményem szerint az egészségturizmus és azon belüls a természetes gyógytényezőkre épülő gyógyturizmus és az orvosi turizmus az a termékünk, amelyre jelenleg a legnagyobb hangsúlyt kell fektetni Ukrajnában a mar- ketingtevékenységünkben. Az elhúzódó válság kapcsán a lakosok diszkrecionális jövedelme csökken, nyilvánvalóan utazásra kevesebbet tudnak költeni. Ahogy említettem, ez már most tükröződik a kiadott vízumok számában is. Ugyanakkor az eddig is komoly problémákkal küzdő egészségügyi ellátás színvonala aligha fog javulni belátható időn belül, sőt feltételezhető, hogy a gazdaság romló helyzete miatt az állami finanszírozás tovább csökken. Ukrajnában nincs szociális betegbiztosítás, így az egészségügyi ellátá- sért fizetni kell. A fejletlen technológia vagy az adott egészségügyi szolgáltatás hiánya miatt eddig is sok ukrán lakos utazott külföldre gyógykezelésért. Várhatóan ez a továbbiak- ban is így marad, illetve növekszik az ukrán egészségügyi turisták száma. Magyarország jó piaci pozíciókkal rendelkezik ezen a terüle- ten, érdemes ezt tovább erősíteni. A többszöri beutazásra jogosító vízumok is kedveznek a gyógykúrára és orvosi beavatkozásra hoz- zánk érkező turistáknak, illetve a most nyíló vízumközpontok. Ez lehet az a turisztikai termékünk, amely részben kompenzálni tudja a forgalom csökkenését. Különösen nagy szerephez jutnak a keleti országrész- ben található gyógyfürdők, gyógyszállók, illetve külföldi betegek ellátását is végző egészségügyi intézmények, hiszen földrajzi közelségüknek köszönhetően a közlekedési költségek is alacsonyabbak.
EKÖZBEN OROSZORSZÁGBAN
Az ukrán gazdasági és politikai hírek mellett hajlamosak vagyunk kevesebb figyelmet for- dítani az Oroszországban zajló folyamatokra. Pedig az ukrajnai események jelentősen be- folyásolják az orosz gazdaságot (is). Az orosz gazdasági növekedés tovább lassult, az IMF a korábbi előrejelzését a GDP növekedésére vonatkozóan 1,3%-ról 0,2%-ra módosította. Az ukrán válság miatt jelentős a tőkekivonás mértéke, az IMF szerint eléri a százmilliárd dollárt ebben az évben. A Morgan Stanley bankcsoport elemzői szerint Oroszország vé- szesen közel került a recesszióhoz. A lakos- ság visszafogja a kiadásait, inkább a meg- takarításait gyarapítja. Az European Travel Commission legutóbbi portfólióelemzése szerint 2008 és 2013 között Európában a leg- dinamikusabban növekvő küldőpiac (+11,7%) Oroszország volt, de 2016-ra ez a növekedési ütem 4,5%-ra mérséklődik. Az orosz Központi Statisztikai Hivatal (Rossztat) szerint 2014 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 4%- kal csökkent a turisztikai céllal külföldre utazó oroszok száma. A 2009-es évet leszámítva, amikor a gazdasági válság hatására vissza- esett a kiutazóforgalom, Oroszországban az elmúlt tizenöt évben nem volt arra példa, hogy a forgalom ne bővült volna. A politikai, gazdasági, kulturális és tech- nológiai változásokkal számolnunk kell, hogy továbbra is versenyképes ajánlatokkal tud- junk megjelenni az orosz piacon. A turizmus környezetének változása jelentősen átrendezi a piacot, az ukrán–orosz konfliktus ennek a bonyolult folyamatnak csak egy része. Az olasz TMI Consultancy szerint Olasz- ország és más európai desztinációk már érzik a kedvezőtlen gazdasági és politikai változások kapcsán a forgalom csökkenésétOroszországból. A piacon már megjelentek olyan ajánlatok, amelyekben a tour-operator az európai desztinációk esetében minden második repülőjegyet ingyen adja!
CSÖKKENŐ DINAMIKA
A KSH előzetes adatai szerint az idei első négy hónapban a magyarországi kereske- delmi szálláshelyeken mind az orosz ven- dégek, mind a vendégéjszakák száma nőtt. A növekedés az első két hónapban rendkívül dinamikus ( januárban a vendégek száma 40,6%-kal, a vendégéjszakák száma 34%- kal nőtt, februárban ezek a mutatók 64,1% és 41,9%). Márciustól a növekedés üteme csökkent (ekkor a vendégek száma 11,1%- kal, a vendégéjszakák száma 21,1%-kal nőtt, áprilisban ezek a mutatók 11,5% és 18,5%). Oroszországban három városban mű- ködik magyar konzulátus – Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban. Kalinyingrádban vízum-képviseleti megálla- podás keretében Litvánia konzulátusa adja ki a vízumot a Magyarországra utazó orosz turistáknak. Az év első öt hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest mindhárom konzulátuson csökkent a kiadott vízumok száma. Az átlagosan 25%-os csökkenés még nem ad okot aggodalomra. hiszen közben jelentősen nőtt a többszöri beutazásra jo- gosító vízumok száma. Hasonló tendencia figyelhető meg más schengeni tagországok konzulátusainál is, így egyre több orosz ál- lampolgár birtokában van schengeni vízum. Egyre többen foglalnak interneten, keveseb- ben fordulnak utazási irodához, amelyek a foglalások mellett a vízumok ügyintézését is vállalják. Oroszországban 53 millió inter- nethasználó van, ezzel Európában az első helyen áll. A Mastercard szerint a lakosság 40%-a használja a hitelkártyáját fizetésre, és ez a szám dinamikusan nő. A Hotels.com 2013-as kutatása szerint a külföldre utazó oroszok 53%-a online foglalási rendszeren keresztül foglal, 31%-a pedig utazási irodánál,.
NEM KELL AZ ÁRVERSENY!
Véleményem szerint hosszú távon az a desztináció képes versenyben maradni, amely alkalmazkodik a változásokhoz, de nem száll be a jelenleg zajló gyilkos árver- senybe. Magyarország esetében ez azt je- lenti, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a B2C-kommunikációra a szolgáltatóknak, ennek egyik legelső lépése az orosz nyelvű foglalási felületek biztosítása. Az árérzékeny szegmenst valószínűleg elveszítjük, de meg- felelő kínálat mellett ez a veszteség kompen- zálható. Továbbra is kiemelt termékként kell kezelni az egészségturizmust, de jóval na- gyobb hangsúlyt kell fektetni a két-három he- tes gyógykúrák promóciójára, illetve az orvosi turizmusra. Bár az egészségügyi ellátás hely- zete jobb, mint Ukrajnában, az orvosi turizmus egyik legfontosabb küldőpiaca Oroszország. Azonban a kommunikációt a piac változásai- nak megfelelően át kell strukturálni. Budapest mint kulturális desztináció a másik nagy lehe- tőségünk, de csak a magas színvonalú szol- gáltatókra építve, a nem árérzékeny, hanem minőségi szolgáltatást kereső szegmenst megszólítva. Itt még inkább építeni kell a B2C- kommunikációra. Ebben a folyamatban óriási előrelépést jelenthet, ha Oroszországban is megtörténik a vízumkérelmezés kiszerve- zése, és vidéken minél több városban lesz vízumközpontunk.
