Magyarország korábban azt a tájékoztatást adta az Osztrák Belügyminisztériumnak, hogy ha egy keményfedeles személyi igazolványban nincs konkrét érvényességi dátum, akkor az a kiállítástól számított 15 évig érvényes. Így például egy 1988-ban kiállított, határozatlan időre szóló igazolványt az osztrák hatóságok nem fogadnak el érvényes dokumentumnak. További fontos információ, hogy a schengeni térségben a jogosítvány nem számít utazásra jogosító okmánynak, csak az útlevél vagy a személyi igazolvány.
Magyarország teljes jogú schengeni tagságával a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol - tehát nem csak a korábbi kijelölt határátkelőhelyeken - átléphetik a belső határokat, amennyiben más schengeni országokba utaznak be. Az ún. schengeni térség 2007. december 21-étől 24 tagot foglal magában: Ausztriát, Belgiumot, Csehországot, Dániát, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Máltát, Németországot, Olaszországot, Portugáliát, Spanyolországot, Svédországot Szlovákiát, és Szlovéniát, Norvégiát és Izlandot. A határellenőrzés megszűnése csak az ún. „belső” határokra vonatkozik. Magyarország határszakaszai közül 2007. december 21. után „belső” határnak minősül, és ezért megszűnt a határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovák és a magyar-szlovén határszakaszon, „külső” határnak minősül, és ezért változatlan maradt a határellenőrzés rendje a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát szakaszon. A belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek. Ennek lényege, hogy az ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket, ez az igazoltatás nem folyamatosan és nem helyhez kötött. A schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban, az Európai Unió Bizottságának előzetesen küldött értesítést követően, ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést. (Ilyenre pl. nagy tömegeket vonzó nemzetközi rendezvények pl. sportesemények, konferenciák, stb. idején kerülhet sor.) A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre, így a schengeni övezet országaiba is.
Magyarország teljes jogú schengeni tagságával a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol - tehát nem csak a korábbi kijelölt határátkelőhelyeken - átléphetik a belső határokat, amennyiben más schengeni országokba utaznak be. Az ún. schengeni térség 2007. december 21-étől 24 tagot foglal magában: Ausztriát, Belgiumot, Csehországot, Dániát, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Máltát, Németországot, Olaszországot, Portugáliát, Spanyolországot, Svédországot Szlovákiát, és Szlovéniát, Norvégiát és Izlandot. A határellenőrzés megszűnése csak az ún. „belső” határokra vonatkozik. Magyarország határszakaszai közül 2007. december 21. után „belső” határnak minősül, és ezért megszűnt a határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovák és a magyar-szlovén határszakaszon, „külső” határnak minősül, és ezért változatlan maradt a határellenőrzés rendje a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát szakaszon. A belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek. Ennek lényege, hogy az ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket, ez az igazoltatás nem folyamatosan és nem helyhez kötött. A schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban, az Európai Unió Bizottságának előzetesen küldött értesítést követően, ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést. (Ilyenre pl. nagy tömegeket vonzó nemzetközi rendezvények pl. sportesemények, konferenciák, stb. idején kerülhet sor.) A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre, így a schengeni övezet országaiba is.
