Miközben Prágában 123, Bécsben 148, Münchenben 185 euró volt 2013-ban az ötcsillagos szállodák átlagára, Budapesten átlagosan 99 euróért lehetett szobához jutni a legmagasabb kategóriájú hotelekben (Forrás: STR Global). Mindez a versenytársakénál alacsonyabb foglaltsági adatokkal is párosul. A BDO Hotel és Ingatlan hét meghatározó budapesti ötcsillagos szálloda nemzetközi tapasztalatot szerzett igazgatóját kérdezte a főbb kihívásokról. A szakemberek négy tényezőt emeltek ki.

ELÉRHETŐSÉG

Egy szabadidős utazás megtervezésénél alapvető szempont egy adott desztináció kényelmes (átszállás nélküli) és megfizet- hető elérése. A Malév csődje után a Budapest Airport a kiesett légiforgalmi volumen azonnali pótlása érdekében kényszerűen a fapados légitársaságokat célozta meg, amelyek azonban főleg a három-négy csillagos szállodákat és hosteleket előnyben részesítő vendégszegmenseket hoznak a fővárosba. Hiányoznak továbbá a Budapestet az Egyesült Államokkal, valamint a távol-keleti nagyvárosokkal összekötő közvetlen járatok (Prága és Szöul között van közvetlen járat). Az üzleti és konferenciaszegmens fejlődését az átszállási kényszer mellett az is hátráltatja, hogy a magyar főváros sokszor csak másodlagos repülőterekről induló, korai vagy késő esti járatokkal érhető el.

NAGYMÉRETŰ KONFERENCIA- KÖZPONT HIÁNYA

Ötezer főnél nagyobb konferencia-központtal és évente több, jelentős nemzetközi eseménnyel rendelkező városok topszállodái egy évben akár 50-100 black-out datetel is rendelkeznek (így nevezik a teljes foglaltságot biztosító napokat, Münchenben ilyen az Oktoberfest). Ezeken a napokon az átlagosnál jóval magasabb áron, előre tervezhetően tudnak értékesíteni, ami azt is biztosítja, hogy a szállodák az adott piacon nem kezdenek bele gyilkos árverseny- be a gyengébb időszakokban sem. Ezzel szemben Budapesten 2012-ben öt black out date volt, 2013-ban viszont már csak egy(!). Ezért is különösen fontos egy olyan, több ezer fő befogadóképességű konferencia-központ megépítése, amely évente számos nagy nemzetközi rendezvényt is Budapestre csábíthat. Optimizmusra adhat okot, hogy 2014. február végére hivatalos bejelentés várható a projekt megvalósításáról. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy Budapest erőssége az ötcsillagos szállodák földrajzi koncentrációja a belvárosban, amit a tervezett konferencia-központ helyszínének kiválasztásakor is érdemes figyelembe venni.

VÁROSMARKETING

A megkérdezett szállodai szakemberek többsége szerint Budapestnek nincs egységes, jelentős és hosszú távú turisztikai marketingtevékenysége és ezt végző, megfelelően finanszírozott szervezete sem. Jelenleg a Budapest népszerűsítésére fordított éves marketingkeret (a Magyar Turizmus Zrt. által a főváros promóciójára fordított tétel) hozzávetőlegesen ötmillió euró. Összehasonlításként Bécs esetében 14 millió euró ez az érték, míg Prága külföldi marketingjére évi kilencmillió eurót költenek. A hagyományosan alacsony foglaltsággal rendelkező téli időszak töltésére létrehozott Budapest Winter Invitation kampányban való részvételt az ötcsillagos szállodák vezetői túl költségesnek ítélik meg, és a megkérdezett szállodák többsége szkeptikus a részvételi hajlandóságot illetően. A megkérdezett igazgatók szerint a marketingtevékenység során fokozottabb figyelmet kell szentelni a Közel-Keletre, amely a Qatar Airways budapesti jelenlétével egyre elérhetőbb, emellett többet kell foglalkozni az egyre több és nagyobb vásárlóerővel rendelkező vendéget küldő távol-keleti, orosz és brazil piacokkal is.

AZ EGYÉRTELMŰ POZICIONÁLÁS HIÁNYA

Budapest több évtizedes problémája, hogy nincs egységes, erős imázsa. A rendszerváltás óta nem sikerült olyan központi brandet létrehozni, amely köré építeni lehet a különböző célszegmenseket célzó üzeneteket, amely kiemeli a versenytársakétól elütő egyedi értékeket, szolgáltatásokat (fürdők, kultúra). Ennek megvalósításához viszont elengedhetetlen lenne egy megalapozott és piaci szakemberek bevonásával készült, majd meg is valósí- tott fővárosi turisztikai és imázs/brand stratégia. A szakemberek szerint ilyen stratégiával ma Budapest – ellentétben számos vetélytárssal – nem rendelkezik. „Ha a külföldi vendégek hetven-nyolcvan eurós áron tudnak foglalni szobát egy ötcsillagos nemzetközi szállodában, akkor a városra olcsó utazási célpontként fognak tekinteni – magyarázza Gál Péter, a BDO Hotel és Ingatlan szenior tanácsadója. – Mindaddig nem lesz elmozdulás ebből a pozícióból, amíg nincs egy kijelölt brand, amely a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének irányát is meghatározza. Budapest például addig nem tud »Európa fürdőfővárosa« lenni – amire az adott- ságai alapján minden esélye meglenne –, ameddig a kiemeltebb budapesti fürdők épített állapota, üzemeltetése és személy- zete nem kerül egy szintre egy ötcsillagos szálloda színvonalával.”

HOL TÖRTÉNT ELŐRELÉPÉS?

Az ötcsillagos szállodák nemzetközi menedzserei pozitív elmozdulást főként az alábbi területeken látnak: Budapest egyre inkább trendi, kreatív, kulturális desztinációvá válik a megújuló belváros, a kulturális programok, a jelenleg is zajló gasztronómiai forradalom és a város éjszakai élete miatt. Ezt az imázst erősíti a tavaly őszre felújított Zeneakadémia újbóli megnyitása, a nemrég megnyílt Il Bacio de Stile divatház (amely a fővárosba hozott számos nemzetközi luxusdivatmárkát), és szintén növeli a város ismertségét a Buda- pesten forgatott hollywoodi produkciók egyre nagyobb száma is. Az épített környezetet tekintve Budapest különösen az V. kerületben megvalósuló projektek (a Váci utca felújítása és meg- újulása, a Belváros új főutcája projekt stb.) révén zárkózik fel Prágához. Szintén jelentős pozitívum, hogy Budapest kiemelt állomása a dunai turisztikai hajózásnak. Az ötcsillagos szállodáknak jelenleg az egyik legfontosabb partnerei a dunai nemzetközi hajótársaságok, amelyek a hajóút előtti és utáni vendégéjszakák révén jelentősen hozzájárulnak az ötcsillagos szállodák töltéséhez. Fővárosunk népszerűségét jelzi a Porthole hajó- útmagazin „Legjobb folyami kikötő” díja világszinten 2013-ban (Budapest mellett Európában tengeri kikötőként Monte- Carlo nyerte el a hasonló díjat). Budapest felkapottságát bizonyítja egy további díj is: a rangos Condé Nast Magazin olvasói a magyar fővárost választották a világon a második legjobb úti célnak 2013-ban.

NEM CSAK EURÓPÁBAN VERSENYZÜNK

„A turizmusban is beköszöntő globalizáció miatt Budapestnek mint ötcsillagos célpontnak nemcsak Európában, hanem világviszonylatban is helyt kell állnia – hangsúlyozza Gál Péter. – Egy közel-keleti szabadidős turista például kikapcsolódása helyszínéül egyaránt választhatja Fokvárost, Londont, Szingapúrt, illetve Budapestet: a fővárosunk által nyújtott színvonalat tehát e városokéval is össze fogja hasonlítani. A versenytárs városok igen jelentős összegeket költenek globális marketingre és infrastruktúra-fejlesztésre is, nálunk a korlátozottabb források miatt inkább a megfelelő pozicionálással lehet előnyt szerezni. E pozicionálástól várhatjuk elsősorban, hogy a jövőben az ötcsillagos szállodák foglaltsága és átlagárai is közelítsenek a bécsi vagy legalább a prágai szinthez.”