A konferencia egyik tematikája a nyugati és a keleti wellness felfogás, kereslet és kínálat komparatív bemutatása volt. A Corvinus egyetem tanára, Melanie Smith nyitóelőadása a földrészek és régiók wellness felfogásbeli különbségeit taglalta. A kutató minden földrajzi területről bemutatta a kínálat legjellemzőbb vonásait: a holisztikus ázsiait, a tengervizes kezeléseken (thalasso) alapuló mediterránt, a szafari jellegű afrikait, a Hammamra épülő arabot vagy éppen a gyógyászatból kifejlődött kelet-európait. A modern európai wellness trend meglepő módon az ázsiai tradicionális spa elemeiből merít, fejtette ki Gerry Bodeker, az Oxfordi egyetem tanára, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a sikeres spa kulcsa az autentikusság, a vendégszeretet és a helyi alapanyagok használata. Hangsúlyozta, hogy nem szerencsés egy adott helyen honos kínálati elemeket idegen környezetbe helyezni, mert elveszíthetik hitelességüket. Illusztrációként az azonos földrészen található japán, thai és fülöp-szigeteki gyakorlat egyedi elemeit mutatta be. Vélemények ütköztek azzal kapcsolatban is, hogy vajon a régiónkban terjedő medical wellness mennyire járható út. Volt olyan előadó, aki szerint a gyógyászat és az elegáns, luxus körülmények zajló wellness szolgáltatások nem kombinálhatók. Mások úgy vélik, hogy pont ez az út, amelyen továbbhaladva Kelet-Európa a saját hagyományaira építve fejlődhet tovább.

Mezősi Csilla egészségturizmus-szakértő az egyik hazai konferencián három pillért emelt ki, amelyre a jövőben alapozni lehet: a határon átnyúló, az idősebbeket célzó ellátási rendszer, a fogászati turizmus és a gyógyszerekre épülő gyógy-turizmus, ezért ezt a három területet közösen kell promótálni.

Régiós vetélytársak

A világtrendek mellett a közép-európai gyakorlatot boncolgató előadások is tanulsággal bírtak. A cseh és a lengyel egészség és wellness ipar sok hasonló jegyet mutat a magyarhoz és mindhárom országban a turizmuson belül is kitüntetett figyelmet kap. Ez olvasható a lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal legfrissebb tájékoztatójában is, amely szerint a gyógyturizmus dinamikusan növekszik Lengyelországban. Az év első felében 120 ezer külföldi turista több mint fél milliárd zlotyit költött erre a célra és a második félévben 15-20%-os növekedésre számítanak. Elsősorban a fogorvosok és a plasztikai sebészek kedvező árai, a rövid várakozási idő, valamint a szolgáltatás magas színvonala vonzzák a turistákat Lengyelországba.

A cseh Alzbeta Kirelova a hagyományos gyógyításra koncentráló gyógyközpontok és a modern, holisztikus wellness létesítmények versenyét, illetve egymás mellett élését elemezte. A cseh gyógyfürdőket évente 600.000 fő látogatja, minden második külföldi vendég: főleg Németországból, Oroszországból, Ausztriából és Szlovákiából érkeznek. Az uniós állampolgárok a saját biztosításuk alapján jogosultak a cseh kezelésekre. A mai trendeknek megfelelően, a cseh komplex gyógykezelések időtartama is az utóbbi években folyamatosan csökkent és 2008-ban 11,8 nap volt, szemben a 2002-es 21 nappal. Ugyanakkor pozitívum, hogy a gyógy és wellness turizmus egész éves tevékenység, azaz nincsenek főszezonok és üresjáratok. A cseheknél a wellness nem olyan régi keletű, mint a nyugati államokban, de rohamosan fejlődik, mivel sokan az egészséges életmód fontos elemének tekintik. A gyógyspa viszont hosszú múltra tekint vissza, így a cseh wellness térségi társaihoz hasonlóan a gyógyászati iparra alapulva fejlődik. Arra a kérdésre, hogy a két ágazat versenytárs-e vagy egymás kiegészítői, a kutató az utóbbira tette le a voksát.

Német wellness csillagok

A wellness hotelek szabályozása, osztályba sorolása országonként eltérő. A németek élen járnak a wellness hotelek minőségbiztosításában. A gyógy- és wellness hotel állomány hat évvel ezelőtt kezdődött teljes körű felmérése nyomán napjainkra kialakított kategóriáknak köszönhetően a vendég pontosan tudja, hogy mit várhat el az adott szállodától. A német Kathrin Spiller részletes ismertetőt tartott a fontos kritériumokról, melyek egyike, hogy a szállodáknak legalább a 3-4 csillagos színvonalat el kell érniük a normál szállodáknál alkalmazott besorolás szerint. Jelenleg Németországon kívül Svájcban és Olaszországban vannak “wellness stars” szállodák. Mivel Németországban a spa létesítményekben dolgozók számára nincsenek kötelező standardok, a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen. Az alkalmazottak felkészültségének fontosságát a konferencia előadói közül többen is hangsúlyozták, például az osztrák Roger Allen.

Spórolva utaznak a fogászati turisták

Zoltán Judit, a lugánói egyetemen kutatója megkülönbözteti a kifejezetten a fogászati kezelésekért külföldre utazókat a fogászati turistáktól. Ez utóbbiak gyakran csomagtúra keretében érkeznek, s bár a turisztikai motiváció esetükben csak másodlagos, ennek ellenére fontos tényező. Kutatásából fény derül a fogászati turisták jellemzőire: átlagéletkoruk 45-60 év, és a német nyelvterület mellett főleg Nagy-Britanniából, Olaszországból és az USA-ból érkeznek. Elsősorban a középosztály tagjai, akik közül minden második családtagokkal és barátokkal utazik. A szálláshelyek közül a háromcsillagos szállodákat favorizálják és 90 százalékuk fapados légitársasággal érkezik. A legfontosabb motivációs tényező számukra a jó ár-érték arány és csak másodlagos a wellness, a vásárlás, a városnézés vagy egyéb aktivitás. Az ide érkezők az otthoni költségeik 50-70 százalékát tudják megspórolni, s átlagban 3-4000 eurót költenek. Becslések szerint 2009-ben mintegy 600 ezer vendégéjszakát és közel 90 milliárd forintos bevételt hozott hazánknak a fogászati turizmus.

Lelki megtisztulás a nagyvárosban

Roos Gerritsma holland kutató kollégáival arra vállalkozott, hogy az urbanizált XXI. században a városlakók szempontjából elemezze a létező keresleti és kínálati elemeket. Mivel a városi emberek egyre inkább vágynak a csendre és elmélyülésre, a városi wellness központoknak a kulturális kikapcsolódás változataként kell megjelenniük. Ugyanakkor a modern városok többségében nincsen történelmi spa, sem termálvíz, sem autentikus guru vagy gyógyító, hogy a városiak által elvárt autentikus élményt biztosítani lehessen. Amszterdam, London és Berlin keresleti tényezőit vizsgálva a szakember négy aktivitást talált, amelyre a legnagyobb kereslet mutatkozik: a fitnesz, a joga, a meditáció és a masszázs.

A holland kutatás abból a szempontból érdekes a magyar turisztikai szakemberek számára, mivel Budapesten miden rendelkezésre áll ahhoz, hogy az ide érkező városlátogató a kulturális attrakciók közé valamelyik fürdő meglátogatását is belevegye. A városban már a rómaiak óta virágzik a fürdőkultúra, amely a török hódoltság és a Monarchia alatt új lendületet kapott. Nemes Andrea, a Corvinus egyetem docense a főváros négy fürdőjének - a Gellért, a Rudas, a Lukács és a Széchenyi - összehasonlító elemzését végezte el. Megállapította, hogy a fürdők életgörbéjét vizsgálva, a négy fürdő hanyatló szakaszban található, mivel a látogatók száma csökken. Történik ez annak ellenére, hogy a fürdőkben jelentős beruházások történetek. A látogatók körében végzett felmérés szerint a Gellért és a Széchenyi fürdő szolgáltatásaival a többség elégedett, ugyanakkor a szolgáltatás színvonalán és a nyelvtudáson még van javítanivaló. A Lukács helyzete abban különbözik, hogy inkább a helyiek körében kedvelt és elégedettségi mutatója alacsonyabb az előző kettőnél. A szerző erőteljesebb marketing tevékenységet javasol, amelynek keretében a ‘Budapest - fürdőváros’ márka kialakítása szükséges. Ez a feladat azért is sürgős, mivel a főváros desztinációs életgörbéje évek óta stagnáló szakaszban van.