A lovasoknak pedig bőven lett volna idejük pótolni a hiányosságokat – állítja Lóska János, a Magyar Lovasturisztikai Szövetség elnöke. A lovasszolgáltató tevékenységet szabályozó 14/2008., Önkormányzati Minisztérium által alkotott rendelet 2009. január 1-jei hatálybalépésétől számítva ugyanis bő négy év állt a nyilvántartásba vett szolgáltatók rendelkezésére, hogy megfeleljenek a rendeletben megjelölt szakmai elvárásoknak. 2013. január 31-ig várt az MKEH is, majd ez év tavaszán lecsapott. 48 szolgáltató működési engedélyét vonták vissza, mivel ennyi idő alatt sem sikerült a szakmai tevékenységért felelős személyt felmutatniuk, akinek vagy-vagy alapon a következő képesítésekkel kell rendelkeznie: középfokú lovastúra-vezetői képesítés, lovassportágban szerzett középfokú sportedzői képesítés, lovassportágban szerzett felsőfokú szakedzői vagy okleveles szakedzői képesítés, lovaskultúra-oktató felsőfokú szakirányú továbbképzést igazoló képesítés, lovassportágban nemzetközi sportszövetség által akkreditált edzőképzésben szerzett végzettség. A szolgáltatást 2013. január 1-jétől kezdőknél azonban már az indulástól megkövetelt a megfelelően szakképzett személyzet. A tananyag elsajátításához a minimum az érettségi, de még e feltétel alól is mentesülhetett az, aki negyvenéves elmúlt és legalább tíz év igazolt szakmai tapasztalattal rendelkezik. Lóska Jánostól megtudjuk, hogy képzésből – kedvezményes áron is – számtalan van. Még ebben ez évben, az utolsó pillanatban is szerveztek tanfolyamokat – teszi hozzá.

Terápiás céllal

Lóska János szerint a minőségi lovasturisztikai szolgáltatás két alappillére a jól képzett szakember és a szolgáltatásra alkalmas, megfelelően kiképzett ló. Előbbi garantálja a szolgáltatás minőségét, utóbbi a biztonságot. Elengedhetetlen, hogy a szolgáltatásba bevont lovat valaki egyszer megnézze. Olyan ez, mint az autóknál a műszaki vizsga – mondja Lóska.

A tevékenységtől eltiltottak között szintén szerepeltek lovasterápiát is kínáló vállalkozások. A rájuk vonatkozó elvárások még szigorúbbak, mivel a szolgáltatónak a szakmai tevékenységért felelős vagy az általa kijelölt személyen kívül a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógust (terapeutát) kell foglalkoztatnia. A gyógypedagógusnak legalább a felsőoktatásban megszerzett alapképzéssel vagy valamely EGT-államban szerzett, ezzel egyenértékű szakképzettséggel kell rendelkeznie. A terápia alatt pedig jelen kell lennie egy gyógypedagógus, gyógytornász, pszichológus, konduktor, orvos alapdiplomával, illetve ezekkel egyenértékű elismert vagy honosított képzéssel rendelkező szakembernek.

Minősített hátasok

A rendszer mostantól tovább szigorodik, mivel a lovak alkalmasságát is vizsgálni fogják a 2008-as rendelet legújabb, 2013. szeptember elsején hatályba lépett módosítása értelmében. A Magyar Lovasterápia Szövetség és a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség szakemberei által javasolt szempontrendszer alapján vizsgálják ezentúl a derék hátasok képzettségét, kondícióját, kezelhetőségét, kapcsolatteremtési készségét, valamint szolgáltatásra való alkalmasságát. A vizsgálatot a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal tenyésztési hatósága a lovasturizmus és lovasterápia országos működési területű szakmai szövetségek szakértői bevonásával végzi majd. A lovak minősítése kötelező, de majdnem egy évük lesz a szolgáltatóknak bevizsgáltatni a jószágot; 2014. június 30- ig érnek rá erre.

Az alkonyzónában

Arról nem tudni, hogy az egyre magasabb elvárásokat megfogalmazó lovasturisztikai szabályrendszerre fittyet hányva mennyien feketézhetnek a lovasturizmusban. Esetükben is legfeljebb a bejelentések alapján járhat el a hatóság, és megvizsgálja, hogy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény előírásainak megfelelően bejelentésköteles tevékenységnek minősül-e, amit csinálnak. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény előírásai szerint kereskedelmi jellegű turisztikai tevékenység az „üzletszerű gazdasági tevékenység keretében ló igénybevételével nyújtott, szabadidős, terápiás vagy oktatási célú szolgáltatás”. Legutóbb 2011 őszén intézkedett az MKEH feketéző lovasok miatt, elgondolkodtató eredménnyel. Győr-Moson-Sopron megyében és a Szentendrei- szigeten a rendőrség hathatós segítségével összesen 32 helyen ellenőriztek, és ezek közül hét esetben találtak jogsértést.

A szabadon lovagolható ország

Az engedélyek tömeges visszavonása ellenére sem várható, hogy Magyarországnak gyengülnének az esélyei az európai lovasturizmusban – véli Lóska János. Főképp, hogy az elmúlt másfél évben a regisztrált lovasszolgáltatók száma hatvan százalékkal nőtt. Az MKEH hatályos közhiteles nyilvántartásában – a 2013. augusztus 29-i állapot adatai szerint – 277 lovasszolgáltató szerepel. Ugyanakkor az továbbra is kérdés, hogy mi által válhat a Németországnál vagy Hollandiánál jóval kevesebb lovat felvonultató és jóval kisebb tömegbázissal rendelkező Magyarország – nemzetközi szinten is elismert – lovasturisztikai desztinációvá. Nem a tömegbázis révén – biztosít Lóska János. Hanem azért, mint azt a Kincsem Nemzeti Lovasprogramban is kifejtik, mert Magyarország Európa legszabadabban belovagolható országa lesz. Persze ebben sem leszünk egyedül. Spanyolország, Portugália és Írország az első számú versenytársaink. Hogy ezekkel az országokkal érdemben fel tudjuk venni a versenyt, szükséges volt a szabad terephasználatot biztosító erdőtörvény módosítása, amely 17 évnyi vajúdást követően született meg. Ennek értelmében immár nem csupán a kijelölt útvonalon poroszkálhat a lovas Magyarország területén. Ez főképp azért nagy előrelépés, mert kijelölt útvonal eddig sem nagyon volt. Más kérdés, hogy eddig is békén hagyták a lovasokat. A terv az, hogy a mintegy 400 kilométernyi lovas-gerinchálózatra kétnapnyi lovaglással bárhonnan rá lehet majd csatlakozni. Az útvonal teljes megvalósítása 2014 júliusára várható.