A közlemény emlékeztet arra, hogy Radu Berceanu román közlekedési miniszter szavai szerint a Duna Calarasi és Braila közötti mintegy 200 kilométeres szakaszán a hajózás fejlesztése azért szünetel, mert vizák szaporodó helyét fedezték fel.
    A WWF Duna-Kárpát Programirodájának bukaresti munkatársai ennek éppen ellenkezőjét látják - hangsúlyozza a WWF. A zöldek szerint a román közlekedési tárca az érintett folyószakasz hajózhatóságának fejlesztését olyan beavatkozásokkal akarja megoldani, amelyek visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el a folyó medrében, károsan érintve a folyó élővilágát. A tervezett műtárgyak és mederkotrások megsemmisítik a halak szaporodó helyét és megakadályozzák a vándorlásukat.
    A vándorlás legnagyobb gátjai jelenleg a Románia és Szerbia határán lévő Vaskapu vízerőművek, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a Vaskapu felett Szerbiában, vagy Magyarországon vizák jelenjenek meg a Dunában. Ugyanezt a hatást válthatja ki, ha a mesterséges beavatkozások miatt a halak számára átjárhatatlanná válik a Calarasi-Braila közti folyószakasz Romániában - hívja fel a figyelmet a WWF.
    "A hajózhatóság fejlesztése nem kell, hogy konfliktusba kerüljön a fajok és élőhelyek megmentését célzó természetvédelemi projektekkel" idézi a közlemény Orieta Hulea WWF-es vizes élőhely programvezetőt. "Vannak olyan megoldások, melyek az ember és a természet érdekeit egyaránt szolgálják. Ezeket kell megkeresni és alkalmazni a projektek kivitelezése során." - állítja a szakértő.
    A WWF szerint a román kormánynak nem ez az első megnyilatkozása, mely háttérbe szorítja a természetvédelmi érdekeket. Tavaly szeptemberében a román parlament mezőgazdasági és természetvédelmi bizottsága feloldotta a vizák kereskedelmi célú halászatának 2006-ban meghirdetett tíz éves moratóriumát. A WWF és a Duna-Delta megmentéséért dolgozó civil szervezetek utcai demonstrációkkal tiltakoztak a döntés ellen, amit rövid időn belül visszavontak.
    A WWF szerint Románia szerencsére sokat tesz a vizák megmentésért is. 2006 óta 4 millió eurót, több mint 1 milliárd forintot költöttek különböző rehabilitációs programokra. A szakértők szerint nagyon időszerű volt ezeket a programokat elkezdeni, mert a Dunában a vizák száma az 1960-as évek óta drámaian lecsökkent.
    A közlemény szerint a WWF a közös érdekeket szolgáló megoldás megtalálását látja célravezetőnek.