Autóval négyórányi távolságra van Budapesttől, de vonattal is csupán hat óra szükséges Zágráb eléréséhez. Horvátország fővárosa élhető város. Egymillió lakosával elég nagy ahhoz, hogy színvonalas egyetemeket és kulturális életet tartson fenn, ugyanakkor elég kompakt, hogy az európai metropoliszok problémái még ne érintsék.

A város nevezetességei gyalog bejárhatók, de a percenként egymást követő kék villamosok is ideális városnéző eszközök. Többnapos tartózkodás esetén a Zágráb kártya a pénztárca kímélő megoldás.

A város kapuja

Vonattal érkezve az eredeti pompájában helyreállított pályaudvar az utazót érő első pozitív benyomás. Honfitársunk, Pfaff Ferenc takaros munkát végzett, amikor a pályaudvart tervezte, a reneszánsz és neoklasszicista jegyeket is magán viselő épület a városi túra méltó kiindulópontja.

A pályaudvar előtt sorakozó árnyas, teraszos kávézók egyikében akklimatizálódhatunk, de akár el is indulhatunk a grandiózus park valamelyik oldalán egyenesen a belvárosba. A pályaudvar vonzáskörében található az ötcsillagos Esplanade szálloda, mely annak idején még az Orient Expressz utasait is fogadta, és ma is a város egyik legelőkelőbb szállodája.

Az 1925-ben átadott épület nyomban a társadalmi élet központja lett. Hol máshol lépett volna fel Josephine Baker, aki előadásával nem kis sokkot okozott a helyi asszonyoknak. Zágráb első szépségversenye is itt zajlott 1926-ban, és az akkori győztes meg sem állt az európai címig. A legrégebbi hotel viszont nem ez, hanem a pár perces sétára lévő Hotel Palace, mely kívül-belül autentikus monarchiabeli miliővel várja a vendégeket.

A zöld patkó

A város 30 parkja 400 ezer négyzetmétert fed le, melyből a legszebbek a “Zöld mérföld” tematikus sétaúton járhatók be. A séta belvárosi részét nevezik a zöld patkónak, mely hét teret köt össze. Első állomása az alsóváros legidősebb promenádja, mely a pályaudvaron keresztül a botanikus kertbe vezet. A 120 éves kert ingyenes látogatható, tematikájában az angol stílusú arborétum, a francia szimmetrikus kert és az egzotikus vízi liliommal borított tó egyaránt megtalálható.

A patkó mentén találhatóak Zágráb legfontosabb és legimpozánsabb épületei: a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia, a Külügyminisztérium, a Megyei Bíróság, a Régészeti Múzeum, a Medaković-palota, a Priester-palota, az Állami Archívum és nem utolsó sorban Milan Lenuzzi emlékháza. Ennek a kiváló városrendezőnek köszönhető az alsóváros egységes és szellős látképe.

A patkótól pár perc gyaloglás után az alsóváros vitathatatlan központjába, a mindig pulzáló Jelasics bán térre érünk, ahol a monarchiabeli építészetet felváltja a funkcionális, modern stílus.

A középen álló Jelasicsot ábrázoló lovas szobrot eredetileg 1866-ban állították, majd a szocializmus alatt eltávolították. 1990-ben a nép nyomására került vissza, de a hajdanán kivont karddal észak irányba mutató hadúr, a jó szomszédság nevében most már dél felé mutat.

Élőknek és holtaknak

Bár nem tartozik szorosan a patkóhoz, mégis látogatásra érdemes a lenyűgöző “szabadtéri művészeti” galéria, a Mirjogor temető, mely a katedrálistól tíz perc alatt elérhető. Ma már nehéz elképzelni, hogy annak idején a lakosság felháborodva fogadta, hogy a várostól ilyen távol kell temetkezniük. A temető menedéket nyújt a 300 000 elhunyt lélek mellett a hőség elöl a városból pár órára elmenekülőknek is.

Franjo Tudjman, az ország első elnöke is itt nyugszik, ahogy a 28 évesen autóbalesetben meghalt legendás kosárlabda játékos, Drazen Petrovic is. A XIX. század végén épült, Hermann Bollé által tervezett grandiózus, felekezeteken átnyúló, ökomenikus temetkezési hely minden koncepció nélkül is kellemes kirándulást ígér.

A kiváló építész és várostervező német Bollé eredetileg a Szent Márk templom felújítására érkezett a városba, ahol aztán le is telepedett, és az 1880-as földrengés utáni helyreállítás egyik kulcsfigurája lett. A Maksimir park is csupán néhány villamosmegállóra fekszik a belvárostól, ahova az állatkert és a csónakázó tó miatt is el kell menni.

A festői környezetben kialakított állatkert hajdanán szerényen három rókával és három bagollyal indult. Ma már 7 hektárt foglal el és az állatok botanikus kert minőségű környezetben élnek. A Maksimir családosok és sportolók számára egyaránt kedvelt kikapcsolódást ígér, bár hatalmas mérete folytán, a kerékpárbérlés megfontolandó.

Történelmi és spirituális központ

A felsővárosba a legegyszerűbben siklóval juthatunk fel, mely normál jeggyel vagy bérlettel is igénybe vehető. Ez 1890-ben az első tömegközlekedési eszköz volt a városban, jó egy évvel előzve meg a ló vontatta villamosokat.

A felsőváros egyik történelmi központja a Szent Márk tér köré szerveződött, melyen a Szent Márk templom dominál. A templom eredetileg román stílusban épült, majd a tatárjárás és a tűzvész pusztításai nyomán a XIX. században szintén Hermann Bollé nevéhez kötődik az átalakítása. Ebben az időben kapta az új tetőt is, melyen a történelmi Horvátország és Zágráb címere látható.

Szintén itt található a Szent Katerina templom egy kolostorral, az utóbbi a városi múzeumnak ad otthont. Itt található a város közigazgatási központja is a horvát Parlamenttel és a horvát kormány épülettel. A Káptalandomb környéke volt a felsőváros másik települése, ennek központi épülete a zágrábi katedrális, azaz a Mária Mennybemenetele Székesegyház.

A katedrális elődjét Szent László király kezdte építtetni, de az épület teljesen elpusztult, a kezdetekre már csak a király kiállított palástja emlékeztet. A két városrészt a piac köti össze, melynek egy része fedett csarnok, a másik szabadtéri terület. A piactér peremén körbe kisvendéglők sorakoznak, melyek menüi a piacon vásárolt friss termékekből, halakból, zöldségekből készülnek. A középkori városkapuk közül egyetlenként a Kőkapu maradt fenn, melynek árkádja alatt kis kápolna bújik meg. A zarándokok és hálaadók által kedvelt Szűz Mária festménye az 1731-es tűzvész után került ide.

Mestrovic, a pásztorból lett szobrász

A kulturális ínyencek számára a város számos múzeuma nyújt látnivalót. A pár napra érkezők örökös dilemmája, hogy az emblematikus múzeumokat vagy inkább a különleges tárlatokat látogassák-e meg. Rodin kortársának, Ivan Mestrovic szobrásznak a művészetével mindenfelé találkozhatunk a városban, így az első állomás az ő lakása és műhelye lehet.

A pásztorfiúból lett művész nem csak Horvátország legnagyobb szobrásza, Európa meghatározó művésze is volt. A lakás-múzeum a művész hajdani lakásában, egy pompásan helyreállított épületben lett kialakítva, ahol a mester húsz évet élt és alkotott. Az 1962-ben elhunyt szobrász maga adományozta a házat 300 szoborral, rajzzal, litográfiával és bútorokkal a városnak. Belgrádban vagy Splitben járva is találkozhatunk köztéri szobraival, de Budapesten a Szépművészeti Múzeum is őrzi egyik domborművét.

A XVIII. századi Raffay palotában nyílt Naiv Művészetek Múzeuma nyitásakor a világon az első volt, mely a stílusnak egy teljes házat szentelt. Az állandó kiállítás célja a naiv művészeteket a modern művészetek teljes jogú tagjaként bemutatni és elismertetni. A tárlat a XX. századi horvát naiv művészek 1700 kiállítási tárgyát, köztük képeket, szobrokat és rajzokat vonultat fel.

Az Eltört Kapcsolatok Múzeuma a világ egyetlen ilyen tematikájú kiállítása. A nemzetközileg is elismert és díjazott múzeum pontosan az, amire a cím utal, a felbomlott kapcsolatok relikviáinak témánként csoportosított installációja.