Miben rejlik a Champagne régió különlegessége?
A régió központja Reims, amely nemcsak pezsgőgyártásáról híres, hanem történelmi jelentőségű város is, hiszen évszázadokig ez volt a francia királyok koronázási központja. A város nem túl nagy, nagyjából Kecskemét méretű, de tele van történelmi és kulturális értékekkel. A champagne készítés központja Epernay, itt található az egyik legrégebbi Champagne-ház, amelynek története a 18. század közepére vezethető vissza.
Az Avenue de Champagne a mai napig tele van ikonikus pincészetekkel és villákkal, az itteni utcák, ahol a pezsgők készülnek, maguk is a történelem részei, amelyek a régió gazdag kulturális örökségét tükrözik.
Ebben az utcában találhatóak a Champagne Collard-Picard és a Champagne de Venoge márkák is, melyek jelentős szerepet kapott a Champagne For You portfóliójában. De nem csak a városok, hanem a vidék is gyönyörű: a hatalmas platánsorok, a gondozott szőlőtőkék, a virágos kertek mind lenyűgöző látványt nyújtanak. Maga a régió egyébként több területre oszlik, például a Montagne de Reims vagy a Côte des Blancs vidék, amelyek mind más-más karaktert adnak a pezsgőknek. Ezek a területek meghatározóak a talaj, az éghajlat és a tradíciók miatt.
Milyen különbséget lehetnek az egyes champagne-ok között a talaj vagy az időjárás szempontjából?
A terroir, vagyis a talaj és a mikroklíma sajátosságai jelentős hatással vannak a pezsgők karakterére. A régió talaja különösen érdekes, hiszen meszes alapú, amely rendkívüli hatással van a szőlő ízére és a pezsgők minőségére. Az alacsony művelésű szőlőtőkék a meszes talajon különleges karaktert adnak az itt készülő pezsgőknek. A szőlők gyökerei mélyen a talajba hatolnak, különböző rétegekből, akár 150 méter mélyről szívva magukba a tápanyagokat, ami jelentősen befolyásolja a champagne-ok ízvilágát. A meszes talajról származó pezsgők íze szikárabb és ásványosabb, míg a kevésbé meszes területek pezsgői gyümölcsösebbek és lágyabbak lehetnek, még akkor is, ha ugyanabból a szőlőfajtából készültek.
Ez a sokféleség a régió egyik legnagyobb értéke, hiszen különböző ízvilágú pezsgők készülhetnek ugyanabban a régióban.
A Champagne vidék éghajlata mérsékelt, óceáni hatásokkal, ami azt jelenti, hogy időjárás eléggé kiegyensúlyozott: nyáron nem túl meleg, télen nem túl hideg, és viszonylag sok csapadék esik. Ez az éghajlat kifejezetten kedvez a szőlőtermesztésnek.
Melyek a régió meghatározó szőlőfajtái?
A három fő szőlőfajta a Pinot Noir, a Chardonnay és a Pinot Meunier, amelyeknek a kombinációja teremti meg azt a harmóniát, amely a champagne-t a világ egyik legkülönlegesebb italává teszi. Bár a globális felmelegedés okoz mostanában némi kihívást, például a szőlő korábbi érését és a szüret előrehozását illetően, de a régió borászai próbálnak alkalmazkodni a változásokhoz. A szüret időzítése egyébként rendkívül fontos, hiszen a pezsgő alapanyagául szolgáló borok minőségét nagyban befolyásolja. Általában augusztus végétől októberig tart, mivel a három fő szőlőfajta különböző időpontokban érik. A szőlőt viszonylag gyorsan szüretelik, hogy a vörös szőlő héja ne színezze meg az alapbort, amelyből aztán maga a champagne készül majd.
Hogyan néz ki a folyamat, amelyen a szőlő keresztülmegy mire champagne lesz belőle?
A champagne készítésének folyamata rendkívül összetett és időigényes. Egyik kulcsfontosságú lépése a seprőn érlelés, ami során a palackokat speciális állványokra, úgynevezett seprőkre helyezik. Ezeken az állványokon az üvegeket időszakosan forgatják, hogy a seprő, azaz az élesztő és üledék teljesen leülepedjen az üveg nyakához.
A seprőt később lefagyasztják, majd kilövik az üvegből. Ez a tradicionális módszer biztosítja a pezsgő tisztaságát és egyedi karakterét. Emellett a champagne lényege az apró, elegáns buborékok, amelyek finoman és folyamatosan szabadulnak fel.
A champagne egy művészien megalkotott ital, itt mindennek nagyon fontos szerepe van, és az apró részletekre való figyelem teszi különlegessé.
Minden kortyban benne van a tradíció, a régió szeretete és a mesterségbeli tudás. Ez a tradíció nem csak az ital elkészítésében, de a mindennapi életben is jelen van, és mindenben érezhető. A szőlők gazdái a szüret időszakában például maguk is részt vesznek a munkában, mert ez egyfajta közösségi élmény, ahol mindenki együtt dolgozik, legyen az egy egyszerű munkás vagy egy vezető – és ez a múlt iránti tisztelet tükröződik a pezsgőkben is. Ez az ital azoknak való, akik értékelik a minőséget és a történeteket, nem pedig azoknak, akik a felszínes csillogásra vágynak.
Mitől függ a champagne ára?
Leginkább az osztályozási rendszertől. Az úgynevezett Échelle des Crus rendszer a termőhelyek minőségét mutatja meg, amely alapján három kategóriába sorolják a termőföldet. A legmagasabb kategória a Grand Cru, azaz a Nagy dűlő, alatta található a Premier Cru vagyis az első dűlő, ahol a szőlőtőkék „csak” 90-99%-os értékelést kapnak, és vannak az egyéb dűlők, ahol szintén jó minőségű szőlőket termelnek, de a terroir nem kiemelkedően jó.
A tradíciók mellett mennyire van lehetőség megújulásra? Lehet trendekről beszélni a champagne-ok esetében?
Az utóbbi években egyre népszerűvé vált a „Brut Nature”, azaz nulla cukortartalmú pezsgők iránti kereslet. Bár ez egy brit trend volt, mostanra kezd visszaszorulni, és újra a klasszikusabb, 5-7 grammos cukortartalmú pezsgők kerülnek előtérbe. A champagne készítése azonban mindig is a tradíciókon alapul, még ha időről időre meg is jelennek új irányzatok. Amikor az 1700-1800-as években elkezdődött a champagne készítés, a champagne mai szájízünk szerint még nagyon magas cukortartalmú, nagyon édes ital volt. Aztán a cukortartalmat folyamatosan csökkentették, míg végül eljutottunk a Brut Nature őrületig, ami most úgy tűnik, végre elkezdett visszaszorulni. Ez is jól mutatja, hogy a champagne világában a divathullámok jönnek-mennek, de a tradíció és az időtálló minőség mindig meghatározó marad.