A budapesti éttermek is szenvednek a munkaerőhiánytól

Szakképzett munkaerőt alig találni, az Y és Z-generációról viszont nincs jó véleménye a budapesti vendéglátósoknak - derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vendéglátóipari szektort érintő kutatásából, amely részben éttermek és cukrászdák vezetői, részben pedig a vendégek körében készült felmérésből áll. Kiderült, a budapestiek többsége maximum 4000 forintot fizetne egy főételért és átlag 780 forintot egy korsó sörért.

Nem meglepő módon továbbra is a munkaerőhiányt tartják a vendéglátóiparban a legfőbb problémának - derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megbízásából készített kutatásból. “A megújult kamara legfőbb stratégiai célja, hogy a tagjai által befizetett önkéntes tagdíj valamint a kötelező regisztrációs díj többszörösen megtérüljön a vállalkozások számára” – mondta Nagy Elek, a BKIK elnöke. Hozzátette: “ennek érdekében tártuk fel azokat a területeket, amelyeken az egyes ágazatokban működő vállalkozások leginkább igénylik a szakmai támogatást. Így derült ki, hogy cégük sikeressé tételéhez szívesen vennének különböző iparági kutatásokat a budapesti vállalkozók”. A felmerült igények alapján meg is kezdte a BKIK az iparági felméréseket, első körben a budapesti vendéglátóipari szektort vizsgálta.

Szányi Gabriella, a BKIK kommunikációs igazgatója elmondta: „a szegmensekre bontott, kétfázisú piackutatás során először mélyinterjúkban éttermek, streetfood-helyek, cukrászdák, kávézók, sörözők, borozók és romkocsmák tulajdonosait kérdeztük meg, mit gondolnak a szektorukról. Ezután az ő kérdésfelvetéseik és a számukra hiányzó releváns információk alapján 2000, vendéglátóhelyekre járó budapesti lakost - mint fogyasztót - kérdeztünk meg a vendéglátóipari egységekről”.

Túl sok bért akarnak a fiatalok

A vendéglátóhelyek típustól függetlenül a munkaerőhiányra panaszkodtak. Mint mondták, alig találnak dolgozót, mivel a szakemberek külföldre vándoroltak. Az álláshirdetésekre jelentkezők többsége képzetlen, alulbecsüli a szakmát, úgy vélik, vendéglátózni mindenki tud. A tulajdonosok szerint nem igazán oldja meg ezt a helyzetet a fiatalok bevonása sem, mivel az újoncok betanítása időigényes, ráadásul jó tapasztalataik sincsenek az Y és Z generációról. Ahogy éttermesek, cukrászdák és kávézók üzemeltetői látják, a fiatalok munkához való hozzáállása nem megfelelő: a fizetési elvárásaik magasak, nincsenek tisztában a munka és saját munkájuk értékével, illetve ha már betanultak, akkor továbbállnak magasabb elvárásokkal. A mélyinterjús kutatásból az is kiderült, hogy a munkaerőhiány miatt az üzletvezetők és tulajdonosok maguk is több munkakört látnak el, ami miatt számos fontos feladatra nem marad idejük. Így például a pályázatfigyelésre, a jogszabályi változások értelmezésére.

„A kutatás nemcsak a vállalkozóink számára, hanem a BKIK-nak is nagyon hasznos, hiszen pontosan láthatjuk, hogy hol van ránk szükség, hol tudunk valóban releváns és hasznos szolgáltatásokat nyújtani” – mondta Nagy Elek. Hozzátette: „a BKIK pályaorientációs rendezvényein a tanulók testközelből ismerhetik meg a szakmákat, így nem a munkába állás után 1-2 héttel kell rájönniük, hogy ez mégsem nekik való. Elengedhetetlen a gyakorlati képzés erősítése, illetve, hogy a diákok tanulói szerződéssel vegyenek részt a duális képzésben”.

A BKIK már most is nyújt egyfajta minőségi munkaerő-közvetítést 17 fős tanácsadói csapatával, illetve a hatósági ellenőrzésekre való felkészülésre olyan tanácsadói szolgáltatást nyújt majd a jövőben, amellyel a vállalkozásokat felkészítik az ellenőrzésekre. A megújuló jogszabályfigyelő szolgáltatásban a kkv-kat érintő változásokról, azok értelmezéséről és gyakorlati tudnivalókról írnak majd, valamint közérthető, releváns pályázatfigyelő szolgáltatást vezetnek be.

Igyekeznek ráhangolódni a mentes trendre

A vendéglátóhelyeket a kutatás során az aktuális táplálkozási trendekről is kérdezték. Az éttermesek szerint a Paleo-diéta korszaka lecsengőben van, viszont az ételintolerancia miatt most a „mentes táplálkozás” hódít, a gluténmentes étkezés mögött egyfajta divatot is érzékelnek, a laktózmentességet az orvostudományi álláspotok miatt jobban elfogadják.

A mentes kínálat biztosítása azonban nem egyszerű: a gluténmentességnek komoly szabályozási követelményei is vannak, másrészt kevés a beszállító, nincsenek vendéglátóipari kiszerelések, az alapanyagok nagyon drágák, amit a vendégekre nem háríthatnak át.

A cukrászdák is érzékelik a mentes kínálat térhódítását, bár hosszú ideig ellenálltak a trendnek. Amellett, hogy ők is kissé divathullámnak érzik ezt, az egyre fokozódó keresletre kénytelenek voltak reagálni, így mára már szinte valamennyi üzlet kínál a vendégeinek legalább egy-két cukor-, laktóz-, gluténmentes süteményt, fagylaltot.

A sörözők, borozók és romkocsmák arról számoltak be, hogy a vendégkörük inkább a minőségi italokat keresik. Sörök területén a lagereket felváltják az IPA típusú sörök, és egyre keresettebbek az ízesített sörök. A fröccs továbbra is népszerű.

4000 forint a lélektani határ egy főételért

A BKIK-kutatás második fázisaként a budapesti vendégkört kérdezték. A 2000 fős kutatásból kiderült, hogy az étkezőhely kiválasztását az ár vezérli, a megkérdezettek ötödének ez az elsődleges szempont és összességében 80 százalékuk említette meg spontán. Emellett a széles választék, a kellemes atmoszféra, a megközelíthetőség befolyásolja még jelentősen a választást. Érdekesség, hogy a finom ételt csak a hetedik helyen említették.

Ugyanakkor kedvenc étteremmé az a hely válik, ahol udvarias, kedves a személyzet, ezt a válaszadók 54 százaléka jelölte meg elsődleges szempontnak, majd ezt követi a finom étel (41%), a családias hangulat (39%). A budapesti étterembe járók zöme ragaszkodik a magyar ízekhez, második helyen az olasz konyha, harmadik helyen a görög konyha szerepel.

A válaszadók árelfogadása nagyon széles skálán mozog. Egy főételért a többség átlagosan maximum 4000 forintot hajlandó kifizetni. Egyharmaduk ennél jelentősen magasabb árat is elfogad, 4 százalék akár 10 ezer forint felettit is. A megkérdezettek negyedének azonban csak a 3000 Ft alatti ár elfogadható. A sörözőkben a korsó sörért átlagosan maximum 779 forintot, egy deci borért pedig átlagosan legfeljebb 494 forintot hajlandóak kifizetni a vendégek.

“A speciális vendéglátóipari kutatásunk még olyan demográfiai részletekre is kiterjedt, mint hogy pontosan milyen életkorúak, milyen jövedelmi helyzetben lévők járnak az egyes étteremtípusokba. Pontosan mit kedvelnek egy étteremben, cukrászdában vagy bárban, hol tájékozódnak, mi az árigényük és preferenciájuk. A részletes kutatást a BKIK összes tagjának elérhetővé tesszük, hogy ezzel is segítsük a szektor versenyképességét” – emelte ki Szányi Gabriella.

Forrás: Turizmus Online


Pezseg a nyár: indul a „Buborékok Nyara” kampány

Pezseg a nyár: indul a „Buborékok Nyara” kampány 

Az idei nyár hivatalos fröccse pedig nem más, mint a Macifröccs.
Helyi termelőkre épít az Auchan – Debrecenből indul az új program

Helyi termelőkre épít az Auchan – Debrecenből indul az új program 

Mert fontosnak tartják, hogy áruházaik térségében lévő termelők, a kis- és középvállalkozások termékei felkerülhessenek az áruházaik polcaira.
A hely, amely nem csupán a finom falatokról és a süteményekről szól

A hely, amely nem csupán a finom falatokról és a süteményekről szól 

Az új helyszín a Gesztenyéskertben, a legendás Nagyvendéglő épületében kapott otthont – új arculattal, friss kínálattal, de a már jól ismert „czinieles” vendégszeretet szellemében.
Négy étterem, ami biztosan ott lesz a Time Out Market Budapest kínálatában

Négy étterem, ami biztosan ott lesz a Time Out Market Budapest kínálatában 

A gasztronómiai és kulturális piac felfedte első négy éttermét.
Pecsét került a palackokra – kihirdették az év legjobb borait

Pecsét került a palackokra – kihirdették az év legjobb borait 

Kihirdették 2025. évi Országos Borverseny győzteseit.
Az élet túl rövid ahhoz, hogy az utazó ne kóstolja Erzsike fahéjas csigáját az M7-es fehérvári lehajtójánál

Az élet túl rövid ahhoz, hogy az utazó ne kóstolja Erzsike fahéjas csigáját az M7-es fehérvári lehajtójánál 

Fél évszázad az autópálya mentén – 50 éves az M7 Bisztró.
Ha kitör a nyár, akkor érkezik a Balaton Gasztrokalauz

Ha kitör a nyár, akkor érkezik a Balaton Gasztrokalauz 

323 balatoni étterem, strandbüfé, termelői piac, kávézó, kultúrbisztró, kézműves hamburgerező és pékség – egyetlen kisméretű kiadványban.
Itt a vége: mostantól nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 év alattiak

Itt a vége: mostantól nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 év alattiak 

Megjelent a rendelet, és már hatályba is lépett.
Friss felmérés a magyarok italfogyasztásáról

Friss felmérés a magyarok italfogyasztásáról 

A kutatás rámutatott, hogy a rendszeresség hatással van az elfogyasztott adagokra.
Hazai borkalauzt díjaztak a Gourmand International Awardson

Hazai borkalauzt díjaztak a Gourmand International Awardson 

A legjobb európai borturisztikai könyv díját nyerte el a TokajGuide ötödik kiadása a gasztronómiai kiadványok világversenyén, a Gourmand International Awardson.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.