A döntősök névsorával: itt a GastroDesign versenyünkről a beszámoló

Sejtettük persze előre, amikor a nyár elején meghirdettük immár harmadik éve megrendezésre kerülő, sikeres versenyünket, hogy a győztesek kiválasztása nem lesz könnyű. Hiszen az elmúlt évek tapasztalatai alapján tudtuk, nehéz a jók közül első, második, harmadik helyre sorolni bármelyik pályázót, mert az egyik zsűritagnak ez tetszik, a másiknak amaz – és az érveket szinte egy esetben sem lehetett a szőnyeg alá söpörni.

2016. szeptember 5.

Turizmus Online

Úgyhogy be kell valljuk, idén több esetben szavazással döntöttünk a sorrendről, ha pedig egyenlő lett a szavazatok aránya, a zsűrielnök szava volt a meghatározó. Így alakult ki a végső sorrend, amelyet most, szeptemberben megjelenő lapszámunkban nem adhatunk közre, hiszen azért rendezünk

díszes díjátadó gálaestet október 4-én a Larus Rendezvényközpontban,

hogy méltóképp megünnepeljük a győzteseket és egyáltalán mindenkit, aki idén velünk tartott a hazai vendéglátós szakma körében egyedülálló kreatív design versenyünk során. A győztesek névsora tehát majd a Larusban kiderül, most inkább arról számolnánk be, mi történt a Gastro Design versenyen a mi oldalunkról nézve az idei nyár három, gyorsan elrepülő hónap alatt. Először közösen leültünk, átnéztük a korábbi versenykiírásokat, és eldöntöttük, hallgatva az idők szavára, hogy olyan új kategóriát hirdetünk, amely a hazai vendéglátás terén is egyre jobban teret hódít: ez pedig

nem lehet más, mint a Street Food.

Azaz idén kiemelt érdeklődéssel vártuk minden olyan hazai vendéglátóhely nevezését, amely utcákon, tereken, nyilvános helyszíneken árusítja ételeit, italait: büfékben, gyorséttermekben, food truckban vagy utcai árusítóbódékból szolgálja ki a vendéget. Az új versenykiírás tehát megszületett, a nevezés részleteit tisztáztuk, a gasztro- és designvonalból érkezett szakmai zsűri tagjait felkértük. A verseny egyre nagyobb népszerűségét és szakmai körökben szerzett hírnevét jelzi, hogy mindannyian az első hívó szóra igent mondtak. Majd a Turizmus Trend/Vendég & Hotel, valamint kiadóbeli társlapunk, a Kreatív online/offline oldalain meghirdettük

az idei Gastro Design versenyt.

Arról nem lehetett vita, hogy néhány nappal meghosszabbítsuk a nevezési határidőt, hiszen a vendéglátás csúcsidőszaka épp azokra a nyári hónapokra esik, amikor e verseny tart. Vagyis akik potenciális versenyzők lehetnek, ilyenkor sok esetben pont nem a pályázatok kiírását böngészik, hanem hajnaltól késő éjszakáig próbálnak megfelelni a vendégek igényeinek, megküzdeni az idén már szinte kórossá váló munkaerőhiánnyal az ágazatban, a nyaralóhelyeken pedig megtermelni annyi bevételt, amennyivel talán sikerül túlélniük a sötét téli hónapokat. Meghosszabbított nevezési határidő ide, megértés oda, azt persze így sem tudtuk kivédeni, hogy jó magyar szokás szerint

sokan az utolsó pillanatban küldték be a pályázatukat.

De ez már-már megszokott egy-egy verseny alkalmával, mondták az öreg versenykiíró rókák. És azért tegyük a szívünkre a kezünket: mi, a zsűri tagjai sem éppen a szavazásra kiírt határidő előtt, sőt többen az utolsó nap fejeztük be a bírálást. Majd összegyűltünk közös, személyes zsűrizésre, hogy a shortlistre került nevezők között kialakítsuk a végső sorrendet. Ne szépítsük, sokszor parázs vita alakult ki egy-egy pályázó munkája kapcsán. A shortlist úgy alakult ki, hogy a maximálisan adható tíz pontból az a pályázó, aki hat pontnál kevesebbet kapott, nem jutott tovább, így is

több mint harminc pályamű sorsáról, helyezéséről kellett közösen döntenie a zsűrinek.

Az idei kiemelt kategóriával, a Street Fooddal kezdtük a bírálatot. Varró Zoltán zsűrielnök külön felhívta a többiek figyelmét arra, hogy ez a díj designalapú, tehát ere tekintettel vizsgáljuk a shortlistre került pályázatokat. Erős arculat, jó hangulatú design, emlékezetes megjelenés, amire figyelni kellett, és hamar megszületett a végeredmény. Nem így az Étel- és itallapdesign kategóriában, amelyben sajnos több helyütt (még szemüveggel is) olvashatatlan feliratokkal és öncélú szépségükben tündöklő, ámde a vendég számára használhatatlan megjelenéssel találkoztunk. Szerencsére jött a Logó és grafikai arculatban pályázók köre, ahol mindannyian nagyon sajnáltuk, hogy az egyik legszebb pályamunkát beadó pályázó már nem szolgálja ki vendégeit, mert időközben, a nyár folyamán a hely bezárt. Közben azt is észrevettük (na jó, azért, mert a zsűrielnök megjegyezte), hogy

a versenyünkre elsősorban vendéglátóegységek, szállodák neveznek,

pedig ott van a hazai tervezőstúdiók, designerek köre. El is határoztuk, hogy jövőre őket is hangsúlyosan megszólítjuk. Átgondolt, jó arculat, trendi, letisztult formavilág, szépen összerakott pályázati anyag – annyi jó munka érkezett a versenyünkre, hogy kénytelenek voltunk szavazni, és szoros lett a végeredmény. Különféle vendéglátó-ipari kiegészítőket adtunk ezután kézről kézre, forgattuk, nézegettük, csodáltuk, itt is kiderült, a pályázók egyikénél igazi szerelemgyerek született, másutt igazi angol századfordulós feelinggel találkozhattunk.

Legnépesebb kategóriánk, a Vendéglátó-ipari berendezés és belsőépítészet következett.

Itt a zsűrielnök javaslata alapján egymás után végignéztük az összes shortlistre került pályamunkát, utána kezdődhetett a közös megbeszélés. Öncélú talán? Kaotikus lenne? Archaikus vagy sem a Bauhaus világa? És hogy lehet a luxuskategóriát összevetni a népies vonulattal? – ilyen problémák kerültek a felszínre, miközben próbáltunk valamiféle sorrendet kialakítani. Abban szerencsére mindannyian egyetértettünk, hogy egy vidéki, nemrégiben átadott hotelkomplexum nagyon jól sikerült, de ezen túl nem sikerült közös nevezőre jutnunk, így következhetett ismét a mindent eldöntő szavazás.

A beérkezett munkákat a szakma kiemelkedő képviselői két fordulóban értékelték: