Nagy-Britanniában még csak készülődőben van az új, a digitális gazdaság viszonyait szabályozó törvény (Digital Economy Bill), ám szinte nincs olyan hét, hogy ne lángolna fel vita valamely tervezett rendelkezés miatt. Arról már többször beszámoltunk, hogy az új rendelkezések gerincét az adja, hogy francia mintára be kívánják vezetni a „három dobásod van” rendszerét, mely azzal járna, hogy az illegális letöltések miatti felelősség egy részét a szolgáltatókra hárítanák, ugyanis nekik kellene alkalmazni a retorziókat: kétszeri figyelmeztetés, majd időleges lekapcsolás. A fentiekből következik egy másik szabályozás is, mely a múlt héten került a figyelem középpontjába: a törvény logikája és rendelkezései szerint szankcionálhatók lennének azok is, akik nyílt, mindenki számára elérhető wifis internet-hozzáférést biztosítanak (hotspot). Ez a probléma már korábban is szóba került, s azóta sem változott a helyzet: egy étterem, egy önkormányzat, egy egyetem, egy könyvtár, egy közösségi intézmény, amely biztosít látogatóinak ilyen szolgáltatást, döntési helyzetbe kerül, melyek közül egyikkel sem járnak jól, ha bevezetik az új törvényt. Ha bejelentkeznek szolgáltatóként, akkor a szolgáltatókra vonatkozó szabályokat kell követniük, vagyis regisztrálni kell a felhasználókat, hogy visszakövethető legyen azok tevékenysége, adatokat kell megőrizniük stb. Ez – amellett, hogy akár egy plakáton kirakott jelszóval lehet a hozzáférést biztosítaniuk – igen drága mulatság, sem azok az éttermek, kávézók nem bírnák el, akik vendégcsalogatóként kínálnak ingyenes hotspotot, sem azok a közintézmények, akik szolgáltatásbővítésként biztosítják ezt. A másik lehetőség az, hogy egyéni felhasználóként osztják meg a hozzáférésüket, ám ekkor minden egyes illegális letöltésért ők felelnének, ami újra csak vállalhatatlan számukra, hiszen az új törvények értelmében a vendégek tevékénysége következtében akár le is kapcsolhatják a netet az adott helyen. A törvényjavaslat értelmezését segítő dokumentumban Lord Young, a gazdaságért, a fejlesztésért és szakképzésért felelős miniszter (Department for Business, Innovation and Skills – BIS) határozottan kiállt amellett, hogy nem lehetnek kivételek, mivel akkor a kalózok ezeket a szabad pontokat használnák ki, akár legálisan, akár hackelési trükkökkel. Megoldásként azt javasolja, hogy szűrőkkel, tűzfalakkal, oldalletiltásokkal védekezzenek az adott helyeken. Az ellenzők – mint például a ZDNet UK-nek nyilatkozó Lilian Edwards, a Sheffieldi Egyetem internetjogásza – úgy vélik, egy ilyen szabályozás tovább nehezíti a válságból kiutat kereső cégek helyzetét, esetleg tönkre is teszi a kisvállalkozásokat és az oktatási intézményeket. Az Open Rights Group jogvédő szervezet pedig kommentárjában egyszerűen bürokratikus szűklátókörűségnek minősítette a tervezetet. A felsőház tagjai között is szép számmal akadnak kritikusok, Lord Puttnam a tervezet végiggondolatlanságát, a társadalmi vita hiányát hozta fel, s szerinte a mostani állapot egyszerűen a kreatív ipari lobbi hatalmas erejének bizonyítéka, nem a józan ész terméke.