okan úgy vélik, csak az eladó veszít az eladatlan termékeken, holott a kérdés ennél sajnos sokkal bonyolultabb. A nagy mennyiségű élelmiszer megtermeléséhez, az állatok felneveléséhez jelentős mennyiségű édesvízre is szükség van és ennek szerepelnie kellene mint mely egyfajta rejtett költségnek az eladásoknál. Ezt a tétel annál is kább fel kellene számolni a számlákon, mert a vízkészlet pazarlása már egyre nagyobb problémákat okoz a harmadik világban - írja a Mindennapi közéleti portál.

A kidobott ételekkel átlagosan a kétszer annyi víz veszik el, mint amennyit a tisztálkodással és szomjunk oltásával elhasználunk, elpazarolunk – mutatják a kutatások. A WWF egy brit kormányzati programmal, a Wrap-pel együtt számolta ki, hogy a kidobott és fel nem használt élelem megtermelése évente egy családnál átlagosan 6,2 köbméternyi felesleges vízpocsékolást jelent. Ez Nagy Britannia éves vízhasználatának 6 százalékát adja ki, pedig ebbe a teljes vízmennyiségbe beletartozik a mezőgazdaság és az ipar által felhasznált víz is.

Még nagyobb problémát jelenta Mindennapi cikke szerint, hogy az élelmiszerek egyre nagyobb hányada olyan országokból érkezik, ahol a víznek nőttön-nő az értéke, mivel fogyóban van. Ez a pazarlás pedig, ha rejtetten is, de szörnyű helyzetet teremthet a világ édesvíz-egyensúlyában. Csak az Egyesült Királyságban a felhasznált vizek több mint öt százalékát olyasmire fordítják – a növénytermesztésben és állattartásban –, ami azután mégsem kerul az emberi fogyasztás körébe. Az elpazarolt vízmennyiség negyede a kidobott élelmiszerek előállításához kell, amelyek nem is az európai országban jelentkeznek, hanem a világ más tájain.

Már korábban is kampányoltak azért zöld szervezetek , hogy sokkal nagyobb figyelmet és így pénzeket kellene fordítani a távoli vízkészlete rejtett használatáért, amelyek igencsak megterhelik az élelmiszert, ruhákat vagy akár autókat exportáló külföldi országokat. Nem is csoda, hiszen egyre több ország szenved vízhiánytól, vagy például a talaj sómennyiségének növekedésétől, amely a jövőben még jobban megnehezíti például a helyiek gabonatermesztését.

Egy másik szemszögből nézve a kidobott élelmiszereknek komoly környezeti hatása is van, mivel megtermelésüknél, szállításuknál, eladásuknál rengeteg káros gáz szabadul fel, amely a számítások szerint Nagy Britannia káros gáz kibocsátásának a 3 százaléka. Ez hét millió autó évenkénti szennyezésével egyenlő. Az üzenetet komolyan kellene venni: a pazarlás sok szempontból destruktív, például az élelmiszerek kidobásának komoly környezeti hatása lesz a világra. A fogyó javakat sokkel körültekintőbben és mértékletesen kellene kezelni, fontos volna,hogy az emberek minél beosztóbban és tudatosabban éljenek. (forrás: Mindennapi közéleti portál)