Miért is a dupla hungaricum kategória? Mindenekelőtt azért, mert nem csak a bor és a szóda elegyítése adja az apropót, hanem az is, hogy a buborékos összetevő atyja is egy világhírű magyar tudós, Jedlik Ányos. Nagyszombati, majd pozsonyi gimnáziumban tanult. 1817-ben lépett be a Szent Benedek rendbe, tanulmányait Pannonhalmán fejezte be. 1822-ben doktorált bölcsészetből, 1825-ben áldozópap lett. Előbb öt évig tanított fizikát Pannonhalmán, majd a győri gimnáziumban, a pozsonyi királyi akadémián, 1840-78 között pedig a pesti tudományegyetemen, 1863-64-ben az egyetem rektora is volt. 1826-ban szódavízgyártó gépet szerkesztett, s ennek volt köszönhető az első szikvízüzem létesítése. Szabadságharc alatti magatartását nehezen bocsátották meg neki, mégis, 1867-ben tanácsosi címet és Vaskorona-rendet kapott. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban választotta tagjául. Bánffi István szegedi szikvízkészítő kutatásai alapján elmondhatjuk, hogy a szikvízkészítés az 1800-as évek második felének harmadik legnagyobb iparágává vált, 4500-5000 szikvízkészítő dolgozott az ország területén.
A hitelesnek tekinthető történetírók szerint fröccs születésnapjának 1842. október 5-ét tekinthetjük, amikor, Fáy András fóti présházában (mely közkedvelt találkozóhelye volt a kor szellemi életének) vendégeskedett többek között Vörösmarty Mihály is. A barátok között szintén jelenlévő nyelvtudós, Czuczor Gergely magával hozta unokatestvérét, Jedlik Ányost a szüreti mulatságra. Világhírű tudósunk ide is elvitte a világ első szódásüvegét és a vendégek nagy csodálatára annak tartalmából a kitöltött borba fröccsentett, spriccelt. A végterméket Jedlik spriccernek nevezte. Ekkor jött be a képbe Vörösmarty, aki a következőket mondta: "- Spriccer? Túl németes. Legyen inkább fröccs!" És milyen igaza volt borkedvelő költőnknek, hogy az asztalra csapott, azóta is szép magyar nevén nevezzük. Vörösmarty egyébként „Fóti dal" című versében emléket is állít az új italnak, az alábbiak szerint:
„Fölfelé megy borban a gyöngy, jól teszi.
Tőle senki e jogát el nem veszi.
Törjön is mind ég felé az, ami gyöngy,
Hadd maradjon gyáva földön a göröngy."
Az 1870-es évekre főképp Füreden és Erdélyben már szokássá vált a bornak vízzel, borvízzel való hígítása - bár kutatók szerint egyes területeken a „tréfa" névvel illeték az italt (lásd lentebb: Krúdy-fröccs). Kialakul a fröccs gyakorlata, majd az 1930-as évek végén megjelenik a kisfröccs, később a jövedelem csökkenése miatt (gazdasági válság!) megjelenik a hosszúlépés. 1892-ben még egyenesen a Magyar Közlönyben teszik közzé a „házmester" összetételét.
Apropó: összetétel! Álljon itt egy kivonat, a teljesség igénye nélkül a fröccslexikonból, azaz: milyen fajtái ismertek a Jedlik-Vörösmarty tandem által feltalált hungarikumnak?
A klasszikus fröccs (ismertebb nevén a nagyfröccs): 2 dl bor, 1 dl szódával. Férfias ital. Bulizós, mulatós, mámoros estékre ajánlott. Hajtás és húzás néven is ismerik. Móra Ferenc szerint egy hajtással, húzással a gallér mögé lehet küldeni.
Kisfröccs (más néven: rövidlépés, vagy fütty - József Attila szerint „egy füttyre" ihatta meg a szomjazó): 1 dl bor, 1 dl szódával.
Hosszúlépés ("fordított" néven szerepel egyes kocsmák itallapján): 1 dl bor, 2 dl szóda.
Házmester: 3 dl bor, 2 dl szóda.
Viceházmester (az előbbi fordítottja): 2 dl bor, 3 dl szóda.
Háziúr (avagy nagyházmester vagy tréfás nevén: félénk bivalykorty; Csongrád megyében: bivalycsók): 4 dl bor, 1 dl szóda.
Lakó-fröccs (avagy kisházmester, a szocialista világban: tömbházmester): 1 dl bor, 4 dl szóda.
Krúdy-fröccs: 9 dl bor, 1 dl szóda, amely az író szerint csupán "megvicceli" a bort.
Távolugrás (tréfásan: sóher fröccs): 1 dl bor, 9 dl szóda.
Polgármester: 6 dl bor, 4 dl szóda.
Csattos („csatos"): 1 l bor, 5 dl szóda.
Lámpás („mafla"): 5 dl bor, 5 dl szóda. Aki ilyet ivott, lámpással kereshette a józanságát - írta róla egy elbeszélésében Babay József.
Újházi-fröccs: a bor és a kovászos uborka kombinációja, ezzel a módszerrel állítólag igen nagy mennyiségű bort meg lehet inni következmények nélkül
Góré-fröccs: kis pohár borhoz, annyi szóda, amennyi még belefér.
Magyar-angol: 6 dl bor, 3 dl szóda, a londoni 6-3 emlékére
„Szakemberek" szerint az igazi fröccs kizárólag száraz, fehérborból készül. A savakban erős, picit fanyar, de jó minőségű fehérbor, például az olaszrizling alkalmas erre a nemes célra. Fontos, hogy a szóda erősen szénsavas legyen, a gyors felfrissülést, a biztos hatást ugyanis a buborékok okozzák. Fontos, hogy az alapanyagok jéghidegen kerüljenek vegyítésre, és nem szabad ásványvízzel hígítani, arra kizárólag a szikvíz, a szóda alkalmas. Az „ortodox" fröccshívők szentségtörésnek tartják a vízhez elegyíteni a bort, csak a szőlő levéhez szabad a szikvizet tölteni. (forrás: Öreg a nénikéd!)
