Nem lehetett eldönteni, az étterem működik-e, gondolom vendég nem sok volt az asztaloknál. Amikor megkérdezték az egyik alkalmazottat, nyitva vannak-e, az volt a válasz: kérdezzék a hegedűst, ő a séf.
Lakatos István hegedűs-szakács abbahagyta a zenélés, üdvözölte a vendégeket, étlapot vitt nekik, majd nekiállt elkészíteni a kért ételeket. A leírásból arra következtethetünk, hogy az ételek egyszerűek, de ízletesek lehettek, bécsi szelet, gulyás, házi sütemények, néhol kicsit sósan, néhol sótlanul. De nem ez a lényeg: a hely hangulata fogta meg őket.
A legmeglepőbb azonban az, hogy a Budapest nevű étteremben a falon afrikai maszkok sorakoznak. Ennek is megvan a magyarázata, az éttermet csak hét közben hívják Budapestnek, hétvégenként tradicionális afrikai konyha üzemel itt. Lakatos István, akinek a főzés csak a hobbija, pénteken este 8-ig küldi ki az utolsó ételeket, aztán a helyi romazenekarba igyekszik játszani, egyébként "tagja a World Symphony Orchestrának" (nyilván a New World Symphonyra gondolt a szerző, az egyesült államokbeli zenekar inkább egy iskola, ami felkészíti a zenészeket a nagyzenekari karrierjükre).
A tesztelők meg voltak elégedve a zenész-séf ételeivel, az árak kifejezetten alacsonyak voltak, ezért sok borravalót adtak. Jól esett olvasni a sorokat, mindenesetre különös jelenség lehet ez a kanadai-magyar-afrikai étterem egy zenész szakáccsal. Aki Montrealban jár, próbálja ki, és írja meg nekünk, hogy főz Lakatos. (forrás: Egy nap a városban Blog)
