A szakmai testület közleménye szerint Grőber Jenő egri szőlősgazda a múlt század elején alkotta meg az egri bikavért, hogy világosan megmutassa Eger sokszínű borvidékén termő vörös borok szépségét. A jól csengő név és a borvidék válogatott fajtáinak szabályozott házasítása meghozta a várt eredményt: a bikavérrel Eger felkerült a lassan globalizálódó világ vörösboros térképére.
Az egri fehér borok a vörösökhöz hasonlóan, lendületes savakkal és gyümölcsös zamatokkal adják vissza az itt honos fajták és a termőhely harmóniáját. A rendszerváltás óta azonban az újra nagyon szép teljesítményt nyújtó bikavérek és egyéb vörösborok mellett a fehér borok nem kaptak kellő figyelmet. Az egri borásztársadalom száz év elteltével ezért is látta elérkezettnek az időt, hogy megkeresse az egri bikavér fehér párját – hangsúlyozta a bormíves céh.
A névpályázat ötlete tavaly februárban, a borászok éjszakáján pattant ki az egri borászok fejéből. A pályázatot még tavaly februárban ki is írta az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a kiírásra 3149 névjavaslat érkezett. A borászok által felkért zsűri végül egyhangúlag választotta ki az Egri Csillag nevet Eger új márkanevének. Túl a névadáson, a nehéz, de izgalmas munka most következik, amikor az egri borászok 2011-ben először, majd évről évre összeállítjuk az egri borvidéket kifejező fehér borainkat – szól a közlemény. Az elfogadott és mindenkire kötelező termékleírás szerint az Egri Csillag a markáns kárpát-medencei fajtákra: az olaszrizlingre, a hárslevelűre, a leánykára, a királyleánykára, a zengőre és a zenitre épül, melyek a bor legalább 50 százalékát teszik ki, még az illatos fajták (például a cserszegi fűszeres, a zefír, az irsai, a tramini, az ottonel muskotály) aránya nem érheti el a 30 százalékot. Az első évjáratban a Balga Családi Pincészet, Csutorás Ferenc, Gál Lajos Pincészete, a Gál Tibor Pincészet, a St. Andrea Pincészet, a Tóth és Tóth Szőlőbirtok és borpince, a Thummerer Pince és a Varsányi Pincészet állt elő az Egri Csillaggal. (forrás: Agromonitor)
