Alapvető jogunk, hogy mondjuk 2000 forintért cserébe és pláne egy szenvedélyes serfőzőmester által vezetett és a lehető legnagyobb odafigyeléssel, ill. gondossággal dolgozó, elhivatott csapat iránti hódolatból fakadóan makulátlan pohárból hörpinthessük fel a kézműves sörünket.

A megfelelő tisztaság nem valami olyasmi, ami csupán némi öblítéssel vagy akár egy mosogatógép-program lefuttatásával seperc alatt elérhető, mert még így is megrekedhetnek bizonyos „mementók” az edényeken.

A Craft Beer reveláció erejével ható írásának értelmében a buborékok viselkedéséből kideríthetjük, hogy mi is a felállás a poharunkban.

Ha a kicsiny gömböcskék ahelyett, hogy egyenesen a csúcsra törnének inkább (és főleg fürtökbe verődve) az üveg oldalán elidőznek, az bizony azt jelenti, hogy valaminek a részecskéihez tapadtak. Ilyenkor a sörünk tapintatosan közli velünk, hogy pillanatnyilag az italt nem teljes fényében fogjuk elfogyasztani. Ugyanúgy, mint amikor az ujjlenyomatos vagy (khm) rúzsfoltos borospoharat is visszaküldjük, attól még nem leszünk okvetetlenkedő sörsznobok, ha a buborékok által jelzett helyzet miatt ital- és edénycserét kérünk a felszolgálótól. 

Természetesen vannak más előjelek is, mint pl. az ilyen-olyan maradékokra utaló vegyszerszag vagy -íz, illetve az ital elfogyasztása után, a pohár falán hátra maradt „habcsipke” egyenetlensége vagy hiánya.

Lényeg a lényeg, az mindenesetre gyanús, ha a sok buborék a sörünkben tétova bandákba verődve őgyeleg.