Mi is ez a Sirha (ejtsd: szira – a szerk.)?

Az élelmiszeripar-, pék- és cukrászipar, a szálloda- és vendéglátóipar prémium kategóriás nemzetközi szakkiállítása. A Sirha brand által egy nemzetközileg ismert és elismert kiállítás érkezik Magyarországra. A márka központi eseményének Lyon a helyszíne, akárcsak a Bocuse d‘Or világdöntőjének, amelynek létrehozásában nagy szerepe volt Paul Bocuse-nak, a 20. század egyik legfontosabb szakácsikonjának, akit a klasszikus magas szintű konyhaművészetet felváltó nouvelle cuisine atyjának tartanak.

Budapest megpályázta a Bocuse d’Or európai döntőjének megrendezését, és nyert.

Ezzel az eseménnyel Budapest felkerül a gasztronómia világtérképére. Egy ilyen döntő idején ugyanis hazánk válik az európai gasztrofővárossá,  ide irányul a szakma figyelme, és nemcsak a séfek érkeznek, de eljön majd ide tudósítani a nemzetközi gasztromédia, étteremkritikusok, a legnevesebb műsorok, bloggerek, lapok mind-mind megjelennek nálunk – és valószínűleg nemcsak a kiállításról és a versenyről számolnak majd be, hanem a magyar konyháról, a legjobb éttermeinkről, borainkról és a tágabb értelemben vett kultúránkról. Ez tehát nem pusztán egy kiemelt feladat, hanem egy hatalmas lehetőség, a legmagasabb rendű országmarketing  is. 

A Sirha alapvetően nem a szélesebb nagyközönségnek szól, hanem a szakmának, illetve a foodyknak. Ez utóbbiak a közönségnek az a része, aki valószínűleg nem ebben a szektorban dolgozik, de értőn, komolyan szól hozzá, odafigyel arra, hogy mit eszik, étterembe jár, szakirodalmat olvas, érdekli, hogy mi történik a gasztronómia világában, mi több, ért is hozzá.

Az európai versenyen ráadásul magyar alapanyagokból kell majd főzni.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy Európa csúcskonyháiban most magyar alapanyagok vannak terítéken. Mióta Lyonban bejelentették − tehát májusig egy bő fél éven át − magyar szarvasborjúhúsból és magyar kecsegéből Európa legjobb séfjei − a versenyzők és az őket segítő szakmai teamek napi nyolc órát kísérleteznek és gyakorolnak ezekkel a hozzávalókkal. Aki a versenyre készül, az csak ezzel foglalkozik. Bízunk benne, hogy ezek az alapanyagok később az étlapjukon is megjelennek majd. A magyar Bocuse Akadémia javaslatlistájából végül ezt a kettőt választották ki.  Megvizsgálták, elemezték, kipróbálták őket, elmentek még a haltenyésztő helyre is, szakértették a vadhúst, és azt mondták, jöhet. Ezzel dolgoztak az idei magyar döntő versenyzői, köztük a győztes, Széll Tamás is, aki immár másodszor vehet részt az európai versenyen.

Ezeket kiviszik hozzájuk?

Igen, ez is egy komoly logisztikát igénylő feladat, hogy minden egyes országba hetente innen szállítja a magyar Bocuse Akadémia hivatalos alapanyag-beszállítója, a METRO a megadott méretben, minőségben és mennyiségben az alapanyagot.

E két rendezvényt milyen módon kommunikálják?

A Sirha kiállítás jellegéből fakadóan elsősorban b2b kommunikációt igényel. Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban szaklapokban, illetve azok online felületein szakmai kommunikáció zajlik, de a DM levelekkel történő célzott információátadás is fontos szerepet tölt be. A Bocuse d’Or verseny szinte kizárólag pr-komunikáció – hazánkban és külföldön is. Ez egy viszonylag könnyű terep, pontosabban nem az a kihívás, hogy írjanak rólunk, hiszen egy ilyen jellegű esemény hálás téma, amit az olvasók is szeretnek, hanem hogy jó tartalmat kell csinálni, pontosan, kellő ütemben eljuttatni a médiának. A versenyhez hosszú évek alatt lefektetett szponzorációs stratégia tartozik, ez a lyoni központ hatásköre: a szektor legnagyobb, jellemzően prémium kategóriás szereplői jelennek majd meg.

A brand tulajdonosai mennyire folynak bele a munkába?

Igen komolyan. Létrejött egy úgynevezett operatív tanács, a COC, amiben magyar részről a Magyar Bocuse d’Or Akadémia, a Hungexpo − mint rendezvényszervező és házigazda −, illetve időről időre azok a magyar szereplők, akiknek szerepük lesz a kommunikációban (mint például Budapest város, vagy éppen a turisztikai szervezetek) vesznek részt. Természetesen mindezt kiegészítik francia részről kommunikációs-, a verseny szakmai tartalmáért felelős-, illetve rendezvényszervezési tapasztalatokkal rendelkező szakemberek. Egy-egy ilyen COC két-három napig tart, ezeken operatív módon beható részletességgel végigbeszéljük minden egyes elemét a rendezvénynek. Minden terítékre kerül: így a zsűri összeállításától a verseny konkrét menetén, a segítők feladatkörén, a szponzorációs listán át egészen a gálavacsora programjáig és menüjéig.

Mit tanult eddig ebből?

Kommunikációs szakemberként az a legizgalmasabb, hogy ez egy elképesztően komplex feladat. Ehhez hozzá kell tennem, hogy itt más a lépték, hiszen komoly gasztrorendevények már léteznek Magyarországon, de ilyen még nem volt, ez nemzetközi színtéren is megjelenő csúcsesemény, ezért is dolgozik rajta sok különböző területről érkezett szakember, ügynökség. A kommunikációs szakmának minden eleme, a legapróbb szeglete is benne foglaltatik: nagy része pr, de egymásba érően, egymást kiegészítve az event marketing és a rendezvényszervezés is beletartozik. Aztán ugyanúgy része a fizetett hirdetés, a social média tervezés vagy a személyes brandépítés, városmarketing, de éppúgy benne van az alapanyagok promóciója vagy éppen egyes borrégiók bekapcsolása ebbe a nagyszabású projektbe. Látszik tehát, hogy miközben mindez a két májusi eseményről; a Sirha kiállításról és a Bocuse európai döntőjéről szól, mégis az egyes elemek egy-egy teljesen különálló területét jelentik a kommunikációnak, így azok némiképp más megközelítést igényelnek. Fontos a kiállításon és a versenyen résztvevők, az egyes szervezetek, támogatók koordinálása, és hogy az ő sajátságos érdekeik, kommunikációs céljaik is megjelenjenek ebben az egészben. Olyan ez, mint egy nagyzenekari mű, számtalan hangszer szól egyszerre, de a hangzásnak mégis egységesnek kell lennie.